Skip to main content
közigazgatás: magyartörvények, határozatok

Utasítás miniszteri biztos kinevezéséről (Európai Unió, Közös Stratégiai Keret)

Szerző: 2012. november 1.No Comments

„…1.§ A Ksztv. 38. § (2) bekezdés b) pontja alapján jelen utasítás hatálybalépésének napjától számított hat hónapra Szalóki Flóriánt miniszteri biztossá nevezem ki.

2.§ (1) A miniszteri biztos feladata a 2014–2020. programozási időszakhoz kapcsolódóan a Közös Stratégiai Keret alá tartozó alapok vonatkozásában a tervezési dokumentumok előkészítésének, valamint a hivatalos benyújtást követően azok bilaterális tárgyalás keretében az Európai Bizottsággal történő egyeztetésének elvégzése. Ebben a hatáskörében a miniszteri biztos koordinálja és szervezi a tárgyalások lebonyolítását és vezeti azokat és képviseli a magyar álláspontot.

(2) Előzetes kormányzati mandátum, vagy ágazati stratégia, illetve két ágazati dokumentum ellentmondása esetén, vagy iránymutatás hiányában a miniszteri biztos előzetes álláspont felvetésére, arra vonatkozóan az Európai Bizottság állásfoglalásának kikérésére jogosult. Ilyen esetek után a kormányzati előterjesztések koordinációjáért felelős.

3.§ A miniszteri biztos a tárgyalásokon képviselendő álláspont érdekében keretmandátumot készít, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság hagy jóvá. A miniszteri biztos az illetékes szervekkel együttműködve előkészíti és jóváhagyja az egyes tárgyalási fordulókhoz kapcsolódó – a keretmandátumhoz illeszkedő – tárgyalási álláspontot…”

Forrás:
A nemzeti fejlesztési miniszter 28/2012. (X. 31.) NFM utasítása miniszteri biztos kinevezésérõl; Hivatalos Értesítő; 2012. évi 49. szám; 2012. október 31.; 8824. oldal (pdf)
Lásd még:

„A Bizottság bemutatta a „közös stratégiai keretet” (CSF), amely iránymutatásként szolgál a tagállamok számára a jövőbeli kohéziós politikára való felkészülésük során.

A CSF segíti a világos beruházási prioritások kijelölését a 2014-től 2020-ig tartó következő programozási időszakra vonatkozóan a tagállamokban és azok régióiban. Az európai uniós alapok jóval hatékonyabb összekapcsolását teszi lehetővé a hatásuk maximalizálása érdekében. A nemzeti és regionális hatóságok e keret alapján fogják megfogalmazni a Bizottsággal kötött „partnerségi szerződésüket”, amelyben kötelezik magukat arra, hogy teljesítik a növekedésre és foglalkoztatásra vonatkozó 2020-as európai célkitűzéseket .

A március 14-én közzétett áttekintés ismerteti a beruházási prioritásokat és a kulcsfontosságú intézkedéseket, valamint felváltja a kohéziós, a vidékfejlesztési, a halászati és a tengerpolitikára vonatkozó jelenlegi különálló stratégiai iránymutatásokat. Közös iránymutatásként fog szolgálni mind az öt EU-s alap (az ERFA, az ESZA, a Kohéziós Alap, az EMVA és az ETHA) számára, megerősítve ezzel az uniós politikák integrációját és biztosítva minél nagyobb gyakorlati hatásukat az állampolgárok, illetve a helyi vállalkozások szempontjából.

A dokumentumot végső formájában akkor fogadják el, ha az Európai Parlament és a Tanács jóváhagyta a kohéziós politikai alapokra vonatkozóan a következő többéves pénzügyi keret tekintetében a Bizottság által előterjesztett javaslatokat.”

Forrás:
Közös stratégiai keret: világos befektetési prioritások valamennyi európai uniós alap számára; Európai Bizottság; 2012. március 15.