A posta képes lesz pótolni kieső bevételeit

„Versenyképes árakkal, új szolgáltatásokkal, a hatékonyság növelésével készült az állami cég a piac januári nyitására.

Azt még nem tudták kérdésünkre megmondani a szerdai tájékoztatón, hogy jövőre emelkednek-e a díjak, s ha igen, mennyivel. Viszont számos konkrétumot említettek arról, mi változik a postán: jobb szolgáltatásokra számíthatunk az ígéretek szerint.

A postatörvényt elfogadták – ennek értelmében a postai szolgáltatások maradék harminc százalékába, vagyis az 50 gramm alatti levelek kézbesítésébe beszállhatnak a külső szereplők. Kivételek azért lesznek, mert például a hivatalos iratok kézbesítése továbbra is az állami szolgáltatónál marad és az egyetemes szolgáltatás (vagyis hogy mindenkinek elérhető legyen a postai szolgáltatás) is az ő dolguk lesz. 2020-ig biztosan. A levélkézbesítés egyébként a postai árbevétel 40 százalékát hozza – tudtuk meg.

Nem sokk a piacnyitás
Az utóbbi egy évben arra törekedtek a felkészülés jegyében, hogy lebonyolító szervből kereskedelmi céggé váljanak, és ennek érdekében számos fejlesztést végeztek. Elkészült az elektronikus postaközpont, amely például elektronikus iratból tud küldeményt előállítani és fordítva is. A csomagkézbesítésnél intenzíven nyitottak az e-kereskedelem felé, és itt még további fejlődésre számítanak (pl. a Vaterán is lehet kérni, hogy a posta vigye ki a vásárolt árut).

Csomagfelvevő pontokat létesítenek egy kereskedelmi céggel együttműködve, s így lehetővé válik, hogy egész nap feladhassuk, illetve felvehessük a csomagjainkat. Korszerűsítik a levél és csomagfeldolgozó központjukat, így gyorsabb és pontosabb lesz a küldemények szortírozása, ami a kézbesítők munkáját könnyítheti meg. Nagy energiákat fordítottak a postai munkakultúra fejlesztésére is, aminek az a lényege, hogy a kollégák is kereskedőként működjenek a piacon. Ennek keretében továbbképzéseket is tartottak.

A piacnyitás nem sokk – mondta el a szerdai tájékoztatón Geszti László vezérigazgató. Hiszen a szolgáltatások 70 százalékánál már eddig is sokszereplős volt a piac – tette hozzá.

Hogyan pótolnák a piacnyitással kieső bevételeket?
A tájékoztatón azt nem tudtuk meg, mekkora bevételkiesésre számítanak, de a vezérigazgató annyit elárult, hogy az árbevétel néhány százaléka lehet. A kiesést hatékonyságnöveléssel, és a már részben említett új szolgáltatásokból származó bevételből pótolnák. Arra számítanak, hogy így továbbra is tudják hozni majd az eddig évi 2-4 milliárd forintos nyereséget. (A Magyar Posta egyébként eddig sem kapott, és ezután sem kap a költségvetéstől támogatást.)

Megemlítették például, hogy január elsejétől indul a mérőóra-leolvasás (az Elművel és az Émász-szal szerződtek le eddig). Február elsejétől pedig újra piacra lépnek hírlapárus nagykereskedőként. Ezen kívül a lapterjesztésben is visszahódítanák régi pozíciójukat, ezért számos kiadót megkerestek az ajánlataikkal, s többel már le is szerződtek. Takarékossági és környezetvédelmi célokat is megfogalmaztak. Ennek jegyében az összes gépjárművükön lesz GPS (az útvonaltervezéssel csökkenhet az üzemanyag-fogyasztás). Tervezik gázüzemű autók beszerzését, és a robogók helyett elektromos biciklik szolgálhatnak a jövőben.

Ügyfélbarát megoldások
A postahelyeket informatikai hálózatba kötik, amivel nemsokára készen lesznek. Ennek gyakorlati haszna az lehet például, hogy az online szolgáltatással a csekkbefizetéseket rögtön fel tudják dolgozni majd. A rózsaszín csekken befizetett összeget pedig akár egy órán belül is felveheti a címzett, vagy házhoz is vihetik neki (5 ezer és 200 ezer forint közötti összegnél). Decembertől a kisvárosokban is lesz egy-egy hosszabb nyitvatartási nap, hogy az emberek munka után is intézhessék postai ügyeiket.

A sorban állás csökkentésére pedig úgynevezett „gyors munkahelyeket” hoznak létre, például a csekkfeladásnál, és nagy forgalom esetén megerősítik a letéti munkahelyeket. Sőt, ha valaki nincs otthon, amikor a postás csenget nála, akkor interneten időpontot foglalhat egy soron kívüli postahelyi ügyintézésre. Az ígéret szerint több helyen lesz ügyfélhívó, ami szintén a sorban állást csökkentheti.

A posta a tranzakciós illetéket nem hárítja az ügyfelekre (ebben az összefüggésben nem a lakossággal állnak ügyfélkapcsolatban), hanem befizeti a költségvetésbe – mondta el a vezérigazgató kérdésünkre. Ezt már be is tervezték a költségvetésükbe, néhány milliárdos összegben.

Nem lesz nagy létszámleépítés
A hatékonyságnöveléssel kapcsolatban kérdésként felmerült, vajon lesz-e létszámleépítés. A vezérigazgató úgy fogalmazott, „nagy létszámleépítésre nincs szükség”. Új felvétel azonban nemigen lesz. Van, ahol több emberre lesz szükség, van, ahol kevesebbre, s házon belül is lehet majd váltani.

Az is felvetődött, vajon az induló új szolgáltatások miatt nem lesznek-e túlterheltek a dolgozók. A vezérigazgató szerint nem. Aki meg akarja tartani az állását, annak hozzá kell szoknia a piacszerűséghez: például nem lehet téveszteni, késni, slamposnak lenni stb. – sorolta. A motivációt pedig úgy tervezik, hogy növelik a mozgó bér arányát (például ha valaki biztosítást köt, vagy más pluszt végez, akkor többet kereshet).

Még nem tudni, elindul-e
A negyedik mobil szolgáltatóval kapcsolatos kérdésre pedig azt válaszolták, hogy a tulajdonosok (a Magyar Posta is tulajdonos) hamarosan döntenek róla közgyűlésükön, hogy elindul-e ez a szolgáltatás.”

Forrás:
A posta képes lesz pótolni kieső bevételeit; FN24; 2012. november 14.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.