Skip to main content
közigazgatás: külföldönközigazgatás: magyarszakirodalom

Föderalizmus és decentralizáció : Kézikönyv a svájci struktúrákról és a magyar hasznosíthatóságról

Szerző: 2012. november 22.november 25th, 2012No Comments

„…Magyarország (Svájccal szemben) erősen centralizált, unitárius berendezkedésű állam, az ország területi struktúráinak történeti jellege a modernizáció időszakában többször módosult. A magyar közigazgatás a rendszerváltás óta folyamatos reformok tárgya, nem kevéssé azért mert a közigazgatás szerkezeti és működési problémái gátját képezik a hatékony kormányzásnak, nem engedik teljesülni az Európai Unió által megfogalmazott „jó kormányzás” elvét. A projekt időszerűségét adja, hogy a 2010-ben újra megindult átfogó közigazgatási reformfolyamatban minden korábbi tendencia, intézmény mérlegre kerül, s a még mindig ható gazdasági válság keretei között kibontakozó reformfolyamat az államadósság konszolidációjára, illetve erőteljes csökkentésére koncentrál, így időlegesen lényegi elemmé vált a centralizáció.

Magyarország számára lényegi kérdés a svájci államszervezetet, a közigazgatási struktúrát, a közvetlen demokratikus részvételi formákat analizáló elméleti kutatások és gyakorlati tapasztalatok pontos megértése, az ott végbement folyamatok szakszerű megismerése, az adaptálható struktúrák, részelemek hasznosíthatóságának a mérlegelése. Svájcnak a föderalizmus és decentralizáció terén elért eredményei azért is nélkülözhetetlenek, mert hagyományos államstruktúrájának keretei között, a helyi közösségek megőrzése mellett is tanúbizonyságot tett arról, hogy lehetséges gazdaságilag versenyképesnek lenni, a tudás térbeli terjedését segíteni és innovatív fejlesztéspolitikával a gazdaságot támogatni. Ez feltétlenül példaértékű Magyarország számára, mely szintén sok, mintegy 3200 lokális önkormányzati autonóm szervezettel rendelkezik, működésük azonban jóindulattal sem nevezhető hatékonynak…”

Forrás:
Föderalizmus és decentralizáció : Kézikönyv a svájci struktúrákról és a magyar hasznosíthatóságról; Hajdú Zoltán, Kovács Sándor Zsolt (szerk.); Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Regionális Kutatások Intézete, Dunántúli Tudományos Intézet és Genfi Egyetem, Európai Tanulmányok Intézete; 2012. november 7. (pdf)