„A bírák értékelési rendszerének átalakítását, valamint etikai kódex és életpályamodell kidolgozását tűzte ki célul az idei évre Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, aki igen fontos eredménynek tartja a közigazgatási és munkaügyi bíróságok önálló egységgé szervezését. Az elnök a lapunknak adott interjúban arról is beszélt, hogy változhatnak a tervek a négy kerület ügyeivel foglalkozó, a Pesti Központi Kerületi Bíróságból kiváló bíróság ügyében. Eddig nem találtak alkalmas épületet, de ha sikerül megfelelő ingatlant szerezniük, lehet, hogy inkább más ügyszakokat vagy egységeket helyeznének el ott. Handó örülne, ha a parlament elfogadná a rendelkezési állomány lehetőségét is tartalmazó új korhatárjavaslatot, mert ez jelentős többleterőforrást adna az OBH és a bíróságok számára.
– Melyek voltak a legfontosabb célkitűzések az első évben, s mit sikerült ezekből megvalósítani ?
– A teljesítendő feladatok között szerepeltek elvi jelentőségűek is, mint a szemléletváltás, az új igazgatási módszerek bevezetése, de a konkrét feladatok közül kiemelkedik a közigazgatási és munkaügyi bíróságok átszervezése. Ez nagyon komoly munkát igényelt, s egyben sikertörténet, remélem, a következő évben a bírák és vezetők képzésére tudjuk fektetni a hangsúlyt, s képesek leszünk megerősíteni a jogegységet ezekben az ügyszakokban.– Miért volt szükség az átalakításra?
– A közigazgatási ügyekkel foglalkozó szakembereknek régi elhatározásuk volt, hogy az ügyszak súlyát és a jogegység biztosítását külön bírósági egységként lehetne elérni. A munkaügyi bíróságok az elmúlt évtizedekben már tudták igazolni, hogy a külön szakbírósági lét a szakmaiságban komoly erőforrást jelent. Ez a két szándék találkozott az átalakításban.– Miben láthatják ennek előnyét az állampolgárok?
– Elsősorban az ügyforgalom-kezelésben, tehát az időszerűbb ítélkezésben, de a szakmaiságon is tetten érhető lesz majd. Ehhez támogatást nyújtanak a hamarosan felállítandó regionális közigazgatási és munkaügyi kollégiumok.– Fontos újítás a különböző munkacsoportok létrehozása is. Talán ami az állampolgárokat legjobban érinti – még ha közvetve is –, a munkateher-elosztás vizsgálata. Hol tart most ez?
– A csoport elkészítette a tevékenységi térképet, amelyből kiderült, hogy mi az a feladat, amelyet csak bíró végezhet, és mi az, amelyet egy titkár is. Ez tette lehetővé, hogy a titkári és fogalmazói többletlétszámot optimálisan tudjuk elosztani. Ezáltal például a fővárosban több bírói álláshelyet tudtak átcsoportosítani peres ügyszakba. Ennek már most érzékelhető a hatása: a bírák gyorsabban tudnak tárgyalásokat kitűzni, és több idejük van a felkészülésre. A munkacsoporttal uniós pályázatot is elnyertünk, s ennek segítségével olyan vizsgálatot végzünk, amelynek célja az, hogy az ügytehermérés informatikai alapon is megoldható legyen. Az igazgatási vezetők így naprakészen tudják majd követni, hogy egy egység vagy egy bíró milyen terheléssel dolgozik, hol van szükség segítségre. Az ügyfeleknek pedig tudunk jelezni, hogy már keresetük benyújtásakor tudhassák, ügyüket az adott bíróságon átlagosan mennyi idő alatt intézhetik el.– Van-e olyan határidő, amikorra el kell érni az optimális ügyelosztást?
– Reményeink szerint két-három éven belül eljutunk oda, hogy egy ügyszakon belül ugyanazon a bírósági szinten plusz-mínusz tíz százaléknál ne legyen nagyobb eltérés az ügymennyiségben.– Egy másik lényeges célkitűzés volt a mediáció, a pert mellőző alternatív vitarendezés bevezetése.
– Németországban a polgári ügyek ötven-hatvan százalékát egyezséggel zárják. Ott a perbeli szabályok, valamint a bírák és az ügyfelek mentalitása is ösztönzi a peren kívüli megegyezést. Mi még nem tartunk itt, de szeretnénk, ha ez az arány tíz-harminc százalékra emelkedne nálunk is. Jelenleg hat bíróságon tizenkét mediátor dolgozik. Elsősorban tapasztalt, már nyugdíjas kollégákra számítunk ezen a téren, de a változó korhatárszabályok ezt befolyásolják. Bíróként ezt a tevékenységet a szabályok szerint nem lehet folytatni, de a közszférára vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok miatt nyugdíjas bíró sem lehetne közvetítő. Mi olyan javaslatot készítettünk, amelynek alapján a közvetítői tevékenységet végzőkre nem vonatkoznának az összeférhetetlenségi szabályok.– Mi a véleményük a kormány által beterjesztett új bíróikorhatár-szabályról?
– Az előterjesztés nagyjából a mi javaslatainkat tartalmazza, amely kedvezőbb, fokozatosságot tartalmazó indítvány. Azt is biztosítja, hogy a nyugdíjban részesülő bírák többletjuttatást kapjanak, ami viszont munkavégzési kötelezettséggel jár. Ez a rendelkezési állomány, amihez igen nagy reményt fűzök, hiszen ez olyan többleterőforrást jelentene a bírósági szervezet számára, amelyet bármilyen pluszfeladatnál hasznosítani tudnánk.– Milyen hatással lehet a munkaügyi perekre a javaslat elfogadása?
– Megnyitná az utat a pereskedő és nem pereskedő bírák számára is, hogy válasszanak a lehetőségek közül.– A Svájci Alap támogatása révén lehetőség nyílt biztonságtechnikai eszközök beszerzésére. Hol tart ez most?
– Alapos felmérés készült arról, hogy mire van szükség. Elkészültek a műszaki követelményrendszerek is, amelyek alapján hamarosan elindíthatjuk a közbeszerzéseket.– Van már előrelépés a PKKB, azaz a Pesti Központi Kerületi Bíróságból kiválni tervezett négy kerületi bíróság elhelyezésében?
– Nehéz megfelelő állami vagy önkormányzati tulajdonú ingatlant találni, és az eddigi tárgyalások sajnos nem jártak sikerrel. Közben azonban a PKKB-n az ügyforgalmi adatok egyre kedvezőbben alakulnak, ezért el kell gondolkodnunk azon, hogy valóban indokolt-e a kerületi bíróságok leválasztása, ha ez ilyen nehézségekbe ütközik. A Fővárosi Törvényszék elnöke jelezte, hogy egy új épület megszerzése esetén inkább egyes ügyszakok, így a közigazgatási és munkaügyet kellene elhelyezni. Ezen túlmenően a fővárosban egyre nő a szabálysértési ügyek száma, amelyeket a kerületi bíróságok kezelnek. El lehetne gondolkodni azon is, hogy a fővárosi szabálysértési ügyeket egy helyen intézzék, további ötlet pedig a nyomozási bírák egy helyre csoportosítása.– Melyek az év legfontosabb célkitűzései?
– Az egyik a bírák értékelési rendszerének átalakítása. A jelenlegi, nagyon sokrétű módszertan helyett egységes zsinórmértékre van szükség. Szeretnénk átalakítani a bíróképzési rendszert, újfajta módszerek bevezetésével. Képzéseket akarunk indítani az új Btk. és szabálysértési törvény rendelkezéseiről vagy az alaptörvényről. Ki kell dolgozni az etikai kódexet, amely kellő részletességű iránymutatást ad arra, hogy tárgyalótermen belül és kívül milyen magatartást várunk el az igazságügyi alkalmazottaktól, bíráktól. Szeretnénk az idén az életpályamodellt is kidolgozni.Fejlesztenék a mérési módszereket
Újfajta módszert, a hálózatkutatást is felhasználják a jövőben a munkateherméréshez a bíróságok. A témában tartott tegnapi konferencián Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék elnöke emlékeztetett, hogy 2003-ban az ítélőtáblák felállításával párhuzamosan a megyei elsőfokú bíróságok a munkateher-növekedés miatt az ellehetetlenülés határára jutottak. Ekkor döntött úgy a bírósági igazgatás, hogy megvizsgálja a helyzetet, és ennek során szembesült azzal, hogy az egyes ügyek között óriási munkateher-differencia mutatható ki. A tavaly megalakult munkabizottság egyedi pontrendszert alakított ki a mérésre, de ez a módszer most megújul, és az egyes ügyek befejezéséhez szükséges munkaidőt veszi majd alapul. Handó Tünde, az OBH elnöke is arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkateher mérése akár százéves problémának is tekinthető, amit viszont újfajta módon kell megoldani. Minden bírót személyesen érint, de az időszerű ítélkezés biztosításával elsősorban a jogkereső állampolgárok kiszolgálása és a gazdaság működésének segítése a cél. Ma még előfordulhat, hogy ugyanabban az ügyszakban valakinek egy hónapon belül elkezdik tárgyalni az ügyét, másoknak viszont fél évet kell várniuk erre – mondta Handó. Az új rendszer lehetőséget ad majd arra is, hogy megtudják, egy jogszabály hatása mi lehet a bírósági perekre – tette hozzá. A konferencián előadást tartott Barabási Albert-László, a hálózatkutatás nemzetközi szinten is elismert képviselője, a bostoni Northeastern Egyetem professzora. ”
Forrás:
Átalakítják a bírák értékelési rendszerét; Baranya Róbert; Magyar Hírlap; 2013. január 12.
