Skip to main content
közigazgatás: magyar

Nagyon jó reakcióidővel dolgozik az államigazgatás

Szerző: 2013. február 1.No Comments

„A járási hivatalok révén sokkal nagyobb rálátás nyílik a hatósági ügyekben végzett tevékenységre, emellett egységesebbé válik a jogszabályok értelmezése és az ügyintézés menete. Az új rendszer segíti a kormányzati munkát, jobban azonosíthatóak a problémák, egyszerűbb a szabályozási-igazgatási oldalról való megközelítés. A Rádió Orient műsorában Zöld-Nagy Viktória beszélt a közigazgatási átalakítás jelenlegi állomásairól.

Szervezeti és személyzeti szempontból is óriási átalakítást élt meg az államigazgatás. A nagy változás visszajelzései többnyire az informatikai rendszer működtetésének kérdéseivel kapcsolatosak. A Rádió Orient műsorában Zöld-Nagy Viktória elmondta, egy olyan egységes államigazgatási informatikai háttérrendszert kell kiépíteni, amely teljes kiszolgálás nyújt az államigazgatási szervek részére és amire a tankerületeket és az állami fenntartásban lévő szociális intézményeket működtető főigazgatóság kirendeltségeit, vagy akár az önkormányzatokat is fel lehet fűzni.

Az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége elmondta, a járási hivatalvezetők már teljes körűen átlátják feladataikat. „A rendszer rá van kényszerítve, hogy lássa a problémákat” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Hozzátette, a járási hivatalvezetők többsége már jóval 2013. január 1-je előtt bevonásra került az előkészítő munkába. Erre a 2012 júniusában hatályba lépett járási törvény is lehetőséget adott, a járási biztosi intézmény kialakításával. A vezetők másik része a december 17-ei kinevezése óta vett részt az átalakításban. „A kormánymegbízottak teljes mértékben bevonták a járási hivatalvezetőket az előkészítő munkákba” – emelte ki a vendég.

A járási hivatalok indulásában sok önkormányzat anyagi áldozatot is vállalt. Zöld-Nagy Viktória példaként Sárvárt hozta fel: a település nagy beruházást hajtott végre a hivatali épület felújítása érdekében, amely során az okmányiroda már az év végéig kialakítandó Kormányablak arculatnak megfelelően került átalakításra. „Az országban 25 önkormányzat konkrét anyagi ráfordítást vállalt a járási hivatal kialakításában. Sokan újították fel városfejlesztési program keretében a leendő járási hivatal épületét. Emellett számos település vezetése szoros együttműködéssel segítette a kormányhivatalok munkáját” – jelentette ki a helyettes államtitkár.

Fontos, hogy országosan egységes színvonalú szolgáltatás alakuljon ki – hangsúlyozta a Rádió Orient vendége. Kiemelte, a járási hivatalok révén sokkal nagyobb rálátás nyílik a hatósági ügyekben végzett tevékenységre, emellett egységesebbé válik a jogszabályok értelmezése és az ügyintézés. „Sok feladat került koncentráltan a járási hivatalokhoz. Ezekből az adott térség minden vetülete látható. A kormánymegbízottak feladata, hogy a teljes megyét átlássák. Az új rendszer segíti a kormányzati munkát, jobban azonosíthatóak a problémák, egyszerűbb a szabályozási-igazgatási oldalról való megközelítés és megoldás” – foglalta össze az előnyöket a szakember.

„Az államigazgatás nagyon jó reakcióidővel dolgozik” – emelte ki a vendég. A helyettes államtitkár hozzátette, a szervezeti koncentráció, a hierarchikusan felépített rendszer révén az alulról jövő jelzések gyorsan eljutnak a kormányzati szereplőkig.

Az új szervezeti struktúrában rendszerjellegű problémák nincsenek, az átvett feladatok között Zöld-Nagy feladatként az okmányirodák működésének egységesítését nevezte meg. „Az okmányirodák eddig egy államigazgatási szerv, a KEK KH szakmai irányítása alatt álltak, működtetőjük – és így a köztisztviselők munkáltatója – ugyanakkor az illetékes önkormányzat volt. A vegyes képet egy egységes, hierarchikusan felépített államigazgatási rendszer váltotta. A jövőben az ügyfélfogadási idők összehangolása mellett az elektronikus időpontfoglalás kérdését kell megoldani” – jelentette ki a vendég.

A reform legnehezebb kérdése a jelenlegi bérfeszültségek feloldása – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. „A közszféra jelenlegi bérezési rendszere, a mostani struktúra nem a munkát és a teljesítményt díjazza, az illetményt a közszolgálatban töltött idő hossza és a szervezeti egység szintje determinálja. A járási hivatalok a legalacsonyabb szintű szervek, így itt a legkisebb az illetménykiegészítés. Ez a rendszer nem motiválja a kormánytisztviselőket. Ezzel szemben az önkormányzati köztisztviselői bérezés szabadabb volt, itt lehetséges volt bizonyos illetmény-elemeknél a mérlegelés és így magasabb vagy akár személyi illetmény kiszabása. A járási hivatalba átkerült állomány ugyanazt a munkát végzi, így eddigi illetményének is maradnia kellett, amelyet a járástörvény módosításával garantált a törvényalkotó. Ezzel azonban a hivatalban bérfeszültség alakult ki” – foglalta össze a helyzetet a szakértő. Hozzátette, a problémát az államigazgatás munkaköralapú bérezése oldja fel.

A szakigazgatási szervekkel kapcsolatban sokan a vízügyi hivatal helyi szintű kialakítását javasolják. Zöld-Nagy elmondta, ezen a téren a jövőben várható változás. „A vízügyi igazgatás dekoncentrált szervei korábban kizárólag a Vidékfejlesztési Minisztérium szakmai és szervi irányítása alatt működtek, majd 2012-ben a vízügyi igazgatóságok a Belügyminisztériumhoz kerültek át. Ebben az ágazatban további változás is elképzelhető” – emelte ki. Hozzátette, a szakigazgatási szervek integrálása során megpróbálták összehangolni a különböző illetékességeket. „A speciális, valamint a területileg differenciáltan jelentkező feladatok esetében megmaradtak az atipikus illetékességek. Ugyanakkor a korábban regionálisan szervezett örökségvédelem esetében például járási építésügyi és örökségvédelmi szakigazgatási szerv jött létre, és a másodfokú hatósági feladatokat így a korábbi központi hivatali hatáskör helyett a megyei kormányhivatal látja el” – magyarázta a vendég.

A települési ügysegédek tekintetében a helyettes államtitkár elmondta, a kollégáknak minden ügyben tájékoztatást kell nyújtaniuk, valamint segítenek a formanyomtatványok, kérelmek kitöltésében. A szakmai felkészültség eléréséhez külön módszertani anyagokat, belső képzéseket terveznek számukra.

A helyettes államtitkár a műsor zárásában a készülő közösségi közlekedés stratégiára tért ki. Elmondta, az új rendszer alapvetően épít a járási struktúrára. A stratégiától függetlenül pedig a menetrendek kialakítása, negyedéves felülvizsgálata során a különböző közlekedési szervek az önkormányzati vezetők mellett a járási hivatalvezetők és a kormánymegbízottak véleményét is kikérik már – hangsúlyozta. ”

Forrás:
„Nagyon jó reakcióidővel dolgozik az államigazgatás”; OrientPress; 2013. február 1.