Skip to main content
gazdaságinformatika

Többségbe kerültek a virtuális szerverek a Richternél

Szerző: 2013. február 18.No Comments

„Magyarország egyik legnagyobb virtualizációs projektjét hajtotta végre az elmúlt években a Richter Gedeon Nyrt.

A gyógyszeripari vállalat fizikai szervervásárlás helyett szervervirtualizációval bővítette adatközpontjainak kapacitását, így a kiszolgálók többsége és az újonnan üzembe állított rendszerek mindegyike már virtualizált környezetben fut. A cég közleménye szerint a környezet nem csak a jelenlegi igényeket elégíti ki, de rendkívül rugalmasan képes alkalmazkodni a vállalat jövőbeni növekedéséhez is.

1901-es alapítása óta a Richter Gedeon Nyrt. a közép-kelet-európai térség egyik meghatározó gyógyszergyártója lett. A társaság több mint 30 országban van jelen, összesen öt gyártóhellyel, 31 képviseleti irodával, valamint 14 leány- és nagykereskedelmi vállalattal rendelkezik, miközben piachálózata kiterjed mind az öt világrészre. Szerteágazó tevékenységét kiterjedt informatikai infrastruktúrával támogatja a Richter. A vállalat üzleti működését mintegy 250 fizikai szerver szolgálja ki.

„Már jó pár évvel ezelőtt kezdtünk kifogyni a fizikai és egyéb kapacitásokból. A szerverterem alapterülete, a szerverszekrények fizikai telítettsége vagy akár a szabad elektromos kapacitás hiánya többször okozott problémát egy-egy új eszköz rendszerbe állítása során” – sorolja a gondokat Illyés János, a Richter Gedeon Nyrt. üzemeltetési osztályvezetője. Az adatközpontok telítettsége ugyanakkor rossz kihasználtsággal párosult. Tipikus volt az „egy szerver-egy alkalmazás” konfiguráció, ami kihasználatlan erőforrásokat jelentett a gépteremben. „Próbálkoztunk bizonyos szolgáltatások és alkalmazások vegyítésével, de ez nem minden esetben lehetséges és az esetleges hibaelhárítást is megnehezíti”, mondja a módszer hátulütőiről Illyés János.

Ez a működési mód az infrastruktúra rugalmasságára is rossz hatással volt. Ha egy alkalmazás számára már nem volt elegendő a kezdetben beállított szerver kapacitása, nehézkes volt a konfiguráció módosítása, bővítése. A több éves hardverek meghibásodása esetén az alkatrészek beszerzése, cseréje is szinte megoldhatatlan (de mindenképpen drága) feladatot jelentett. A rugalmatlanság az üzleti folyamatok kiszolgálásának terén is jelentkezett: az egyes fejlesztésekhez és új rendszerekhez szükséges hardverek beszerzése és üzembe állítása akár hónapig is elhúzódhatott.

A Richter szakemberei már 2007-ben megkezdték az ismerkedést a technológiával, akkor még Microsoft Virtual Server 2005 segítségével. A Hyper-V bevezetése után már éles üzemben működő rendszereket is nagyobb számban kezdték virtualizálni. 2008 és 2010 között több tucat éles, bár nem feladatkritikus alkalmazást mozgattak át virtuális gépre. A két budapesti adatközpontban működő 160 fizikai szerver közül jelenleg mintegy 70-en már virtuális kiszolgálókat futtatnak, összesen több mint 300-at, vagyis a vállalatnál már többségben vannak a virtuális szerverek. A megmaradt fizikai szerverek egy részét nem is érdemes virtualizálni (ide tartoznak az olyan, infrastruktúra-jellegű szerverek, mint a tűzfalak vagy domain controllerek). Szintén nincsenek még virtualizálva a leginkább feladatkritikusnak ítélt alkalmazások, elsősorban az SAP vállalatirányítási rendszer.

„Az egyik legnagyobb előny, hogy a növekvő igények mellett sem kell új adatközpontot építeni. Ez önmagában akkora megtakarítást jelent, ami mellett a virtualizáció minden költsége eltörpül, még ha a többi, pénzügyi és üzleti előnyt – csökkenő áramfelhasználás, kisebb üzemeltetési költségek, nagyobb rugalmasság – nem is számítjuk. Az is bebizonyosodott számunkra, hogy nem kell ezt egyszerre csinálni, hogy élvezhessük az előnyeit: a virtualizáció a Richternél nem nagyszabású projekt, hanem napi feladat” – foglalja össze az előnyöket Illyés János.

Az összvállalati előnyökön túl az üzemeltetés dolga is könnyebb lett. Eltűntek a hardverfüggőségből adódó korlátok: javult a fizikai szerverek kihasználtsága, az alultervezett konfigurációk problémái gyorsan orvosolhatók, hardverhiba vagy -karbantartás esetén a leállási ablak órák helyett percekre csökken. A nagyobb rugalmasság hasznát az üzleti felhasználók is élvezhetik. Ha új rendszerre van szükség, akár tesztelésre, akár fejlesztésre, az igények néhány óra alatt kielégíthetők. Többé az sem okoz gondot, ha az alkalmazások erőforrás-igénye megnő (vagy éppen csökken)…”

Forrás:
Többségbe kerültek a virtuális szerverek a Richternél; SG.hu; 2013. február 13.