„…– A jogászszakmához fordult azzal, hogy az idén milyen elméleti kérdések megoldása érdekében lenne indokolt elemzőcsoportok felállítása. Mi a végeredmény?
– Két olyan elemzőcsoportot állítottam fel, melyek a jog egészét vizsgálják. Az egyik épp az uniós jog alkalmazását tekinti a bíróságokon. Emellett megvizsgáljuk, hogy indokolt-e az a határozati forma és iratszerkesztési gyakorlat, amit alkalmazunk. Nem lehetne-e egyszerűsíteni, modernizálni ezt. Az első, másodfokú és felülvizsgálati ítélet szövege ma a bírósági adatbázisban egymás mellett olvasható. Fölösleges ugyanazokat a szövegrészeket ismételni a fellebbviteli ítéletekben, ami az első fokú ítéletben is megtalálható. Ez csak a jéghegy csúcsa, mert szeretnénk modernizálni a határozatírási módszereinket is. Közérthetőbbé, egyszerűbbé, és ezzel hatékonyabbá, gyorsabbá tenni a munkánkat.– Akkor ez a nyelvezetről is szól. Bírósági nyelvújítás szándékáról harminc-negyven éve is hallottunk.
– Egy nyelvész professzort és egy színházi dramaturgot is felkértem, segítsen minket ebben a munkában. A bonyolult mondatstruktúrát, az érthetőség rovására menő bikkfanyelvet jó lenne lecserélni, elfeledni. Ha ebben sikert tudunk elérni, az komoly áttörés lesz az egész bírósági rendszer számára. A francia felsőbíróságok például arról híresek, hogy a világon ők írják a legrövidebb ítéleteket. Egy elvi határozat egyetlen mondatból áll, amelybe néhány lényeges elem belekerül és a döntés maga. Művészi tökélyre fejlesztették a tömörséget.– Mintha szonettek helyett haikukat írnának.
– Jó a párhuzam…”
Forrás:
Nyelvújítás készül a bíróságokon; Ács György; Világgazdaság; 2013. február 26.
