„…A kutatás célja az önkormányzatok eltérő pályázati aktivitásának magyarázata. Ennek megfelelően a kutatás annak a kérdésnek a megválaszolására összpontosít, hogy miért eltérő a pályázati aktivitás az önkormányzatok esetében? Valamilyen szempont mentén determinált-e az önkormányzatok viselkedése a hazai pályázati struktúrában? Mi az, ami leginkább meghatározza a települések ilyen jellegű részvételét a pályázati forrásokból?
Az önkormányzatok pályázati aktivitása és – ennek következtében – pályázati intenzitása, meghatározza a területfejlesztés ütemét, ezáltal a területfejlesztési stratégia elemeinek időre teljesítő vagy időben elhúzódó megvalósulását. Az önkormányzati pályázati aktivitás szervezetszociológiai feltárásával a szakirodalom csak részlegesen foglalkozik. Ezért az újszerű megközelítés mellet jelen vizsgálat időszerűsége abban rejlik, hogy az önkormányzati pályázati aktivitás mögöttes hajtóerőit megismerve és megértve, javaslatokat tehetünk a finanszírozási források hatékonyabb önkormányzati felhasználására.
A kutatás interdiszciplináris megközelítést alkalmaz és az önkormányzatok pályázati aktivitásának magyarázatát négy pillére építi.
Az első pillér a finanszírozási rendszer sajátosságainak tárgyalását tartalmazza, először nemzetközi,…majd hazai…vonatkozásban…A második pillér azokat az objektív tényezőket veszi figyelembe, amelyek az önkormányzatok pályázati aktivitása során játszathatnak szerepet, azokra a szakirodalmi megközelítésekre támaszkodva, amelyek a magyarországi önkormányzati pályázatok elemzését tűzték ki célul…A harmadik pillér az önkormányzati aktivitást befolyásoló szubjektív tényezőket veszi figyelembe…És végül, a negyedik és egyben a leghangsúlyosabb pillér, a kapcsolathálózati megközelítés azt vizsgálja, hogy az egyének és szervezetek közötti kapcsolathálózatok hogyan és milyen módon befolyásolhatják az önkormányzatok pályázati aktivitását. A kutatási megközelítés az önkormányzatok forrásszerzési mechanizmusát arra az elméleti alapra építi, amely a társadalmi, szakmai és cserekapcsolatokba beágyazott szervezeteket helyezi előtérbe…, szemben a klasszikus közgazdaságtan által atomisztikus szereplőként kezelt szervezeti egységekkel. Tehát, az önkormányzatok, mint szervezeti egységek, jelen esetben a társadalmi beágyazottságuknak…köszönhetően, feltehetően a társadalmi tőke …és a társadalmi kapcsolatok segítségével jutnak olyan információs előnyhöz (vagy hátrányhoz), amely elősegíti (vagy gátolja) forrásszerzésüket (pályázati dinamikájukat vagy megfogalmazott pályázati céljaikat)…”
Forrás:
Önkormányzati pályázati aktivitás. Információs kulcsszereplők az önkormányzati fejlesztéspolitikában és pályázataiban Magyarországon; Bodor-Eranus Eliza Hajnalka; Budapesti Corvinus Egyetem, Szociológia Doktori Iskola; 2012, a védés időpontja: 2013. március 5. (pdf)
