„ Megszüntetné az Európai Bizottság a hitelesítési és a hitelesített fordítási kötelezettséget az Európai Unión belül az uniós tagállamok hatóságai által kiállított hivatalos okmányokra vonatkozólag. A testület szerdán fogadta el az erről szóló rendelettervezetet.
„Ha egy útlevélről elhiszik a külföldi hatóságok, hogy valódi, akkor egy születési anyakönyvi kivonatról miért nem?” – ezzel a felütéssel nevezte az igazságügyi EU-biztos ésszerűtlennek a jelenlegi európai uniós gyakorlatokat, és ebből kiindulva fogadta el az Európai Bizottság szerdán azt a rendelettervezetet, amely a bürokrácia jelentős visszanyesésével egyszerűbbé tenné a hivatalos dokumentumok EU-n belüli hatósági elfogadását.
A testület által elfogadott jogszabályi javaslat 12 dokumentumkategóriában írná elő a tagállamoknak a többi 26 EU-tagországban kiállított hivatalos okiratok könnyebb elfogadtatását, amely praktikusan a kötelező fordítási és hitelesítési eljárások megszüntetését jelentené. Viviane Reding elmondta, a tervezet szerint a jövőben az állampolgároknak és a vállalkozásoknak nem kellene költséges és hosszadalmas eljárásokat lefolytatniuk, ha házat, vagy lakást vásárolnak külföldön, megházasodnak, vagy gyermekük születik.
A jogszabály szerint a hitelesítési kötelezettség megszüntetése az állampolgári státuszra (házasság, gyermekszületés, haláleset, regisztrált élettársi viszony), a lakóhelyre, az állampolgárságra, a nemzetiségre, az ingatlanra, a külföldi vállalkozásalapításra, a szellemi tulajdonjogokra és a bűnügyi nyilvántartásra (erkölcsi bizonyítvány) vonatkozó dokumentumokat érintené, ezzel a külföldi okirat-ügyintézések túlnyomó többsége egyszerűbbé válhatna.
Viviane Reding érthetetlennek nevezte, hogy egyes okmányokat miért fogadnak el kölcsönösen a hatóságok, másokat pedig miért nem; ennél azonban sokkal nagyobb problémát okoz szerinte az a tény, hogy az uniós tagállami hatóságok a külön hitelesítéssel egyszerűen a bizalmatlanságukat fejezik ki egy másik ország közigazgatásával szemben. „Példának okáért Finnországot és Franciaországot ugyanúgy kezeli a többi tagország, mint Botswanát és Kazahsztánt.” – érzékeltette a bizottsági alelnök, „Mivel lesz jobb, ha van rajta egy plusz pecsét?” – tette hozzá.
A jogszabály arra tesz javaslatot, hogy az említett dokumentumkategóriákban a jövőben ne legyen kötelező a hitelesítés, a nemzetközi felülhitelesítés (Apostille) és a hiteles fordítás a dokumentum eredetiségének bizonyítására.
Hitelesítés (legalisation) alatt azt a folyamatot érti az Európai Bizottság, amikor egy állampolgárnak és vállalkozásnak bizonyítania kell egy aláírás és a pecsét valódiságát, valamint azt, hogy az aláíró valóban jogosult volt a dokumentum szignálására. Ennek következtében lesz egy külföldi hatóság által kiállított okmány ugyanolyan érték, mint egy eredeti hazai dokumentum.
A nemzetközi felülhitelesítés során a hatóságok egy külön dokumentumot (Apostille) csatolnak az eredeti okmány mellé, ezzel bizonyítva az eredeti hitelességét. Ezt az eszközt az 1961-es hágai egyezménnyel hozták létre, és tették elfogadhatóvá az egyezményt aláíró országokban.
A két eljárással 1,4 millió dokumentumot hitelesítenek az uniós tagállamok minden évben.
Az Európai Bizottság hangsúlyozza, hogy a most beterjesztett jogszabályi javaslat csak a dokumentumok hitelességének, és nem azok tartalmának automatikus elfogadására irányulnak. Ezzel együtt is jelentősen megkönnyítheti az egyszerűsítés mintegy 13 millió uniós állampolgár életét, akik jelenleg az EU-n belül, de nem az anyaországban élnek.
Az Európai Unió nem szimplán a kötelezettséget szeretné megszüntetni, hanem ezzel egyidejűleg biztosítékokat is szeretne adni a tagállami hatóságoknak arra, hogy a hozzájuk beérkező külföldi okmányok valóban eredetiek. Egyrészt az EU összes hivatalos nyelvén egyennyomtatvány-mintákat készít Brüsszel, amiket a tagországok használhatnak a kölcsönös elfogadás megkönnyítése érdekében. A tagállamok és a vállalkozások kérhetik, hogy az uniós minta szerinti okmányt adják ki a hatóságok annak kérvényezésekor.
Másrészt, ha egy tagországi hatóságnak kétségei vannak egy hozzákerülő dokumentum miatt, akkor a már működő belső piaci informatikai rendszeren keresztül kapcsolatba léphetnek a kibocsátó hatósággal, amely ellenőrizni tudja az okmány hitelességét.
Az igazságügyi uniós biztos szerint a jogszabállyal összesen 330 millió eurót spórolhatnának meg az állampolgárok és az uniós cégek évente, ezen túlmenően rengeteg időt és kellemetlenséget is meg lehetne takarítani”
Forrás:
Nem kellene az EU-n belül hitelesíttetni a legtöbb okmányt; Bruxinfo; 2013. április 24.
