„A közösségi web sok egyéb mellett a politikai kommunikációnak is kiváló talaja, legyen szó professzionális kampányról, vagy egyszerű közbeszédről akár. Az egyszerű, gyors és olcsó felületek csábítják a hatalmat keresőket is, még Magyarországon is érezhető az egyre erősödő webes kampány a jövő évi választásokhoz.
Az Egyesült Államokban ez a terület már évekkel ezelőtt virágzott, Barack Obama mindkét alkalommal az internet aktuális erősségeit is kihasználva végzett az elnökválasztásban győztesként. Első alkalommal az egyszerű közösségmozgatás, online adománygyűjtés vitte előrébb, a második alkalommal pedig a professzionális szervezéshez szükséges online felhőszolgáltatások előnyeit használta ki.
Ahogyan a közösségi kommunikáció egyre általánosabbá válik, úgy a fenti előnyök is elvárásokká alakulnak, illetve egyre alacsonyabbra esik az a szint, ahol megkülönböztető elemként működik a közösségi web használata. Az amerikai Pew Research kutatóintézet „Civil Engagement in Digital Age” című kutatása a politikai és civil témakörök közösségi webes beágyazódását vizsgálta.
A Facebookon feldobott témák tovább élnek
Az USA-ban már 2008-ban is nagyon sok ember használt internetet, Facebookot és már akkor is nagyon sokan és sokat posztoltak politikai véleményükről, számukra fontos ügyekről. Mára már minden politikai szereplő rutinosan és magabiztosan kezeli a közösségi médiát céljai elérésére a Pew szerint. A kutatási jelentés kiemeli, hogy a posztolási hajlandóság drámaian emelkedett, ma már senki számára nem kényelmetlen Twitterre vagy Facebookra politikai tartalmú üzeneteket írni. Ennek egyik oka a toleranciaszintek emelkedése is lehet, de a kutatás szerint a fő ok, hogy négy-öt évvel ezelőtt a Twitter még nem volt univerzális információforrás és még a Facebook is gyerekcipőben járt, mind penetrációját, mind funkcióit tekintve. Ma viszont mindkettő kiemelt hirdetési és kommunikációs platform.A 2008-as elnökválasztáson az Egyesült Államokban még csak a lakosság 26 százaléka használta politikai aktivitásra a közösségi webet, a 2012-es választásokon ez a szám már 39 százalék volt. További 1-2 éven belül, azaz most valószínűleg még jelentősebb ugrás következik be és lassan minden politikailag aktív ember számára a közösségi web is bekerül az eszköztárba. A jelenleg Facebookon vagy egyéb helyen aktív 39 százalék, akik politikai üzeneteket posztolnak vagy egyéb aktivitásokba keverednek, azok többnyire offline is megteszik ugyanezt. Az online aktív csoport 63 százaléka részt vett politikai gyűléseken, személyesen is agitálta ismerőseit, míg a teljes amerikai lakosságon belül ez csak 48 százalékról mondható el. Ugyanezen csoport tagjainál szintén sokkal valószínűbb, hogy képviselőjét online fogja megkeresni, így maguknak a politikusoknak sincs nagyon választása, kénytelenek a fejlődés fonalát felvenni.
Az aktivitások típusa egyébként igen változatos a kutatás szerint. 2012-re a felnőtt lakosság 17 százaléka posztolt valamilyen politikai tartalmú írást, bejegyzést közösségi oldalakra, 2008-ban ez csupán csak 3 százalék volt. 12 százalékuk ismerősnek jelöli vagy követi a favorizált politikusokat, ez 2008-ban szintén csak 3 százalék volt még. A Pew szerint ehhez a növekedéshez nem csak a szavazók viselkedésének változása járul hozzá, hanem az is, hogy valóban több jelölt érhető el online.
Ennél sokkal érdekesebb, hogy közösségi médiumokat használó felnőttek 43 százaléka vallotta, hogy inspirálta őket valamilyen módon a közösségi tartalom és más forrásokat is elkezdtek az ott olvasottak hatására kutatni. A kutatásból az nem derül ki, hogy pontosan milyen témákban és mire inspirálódtak az emberek, de az biztos, hogy a Facebook fontos tényezővé válik a közérdeklődés formálásában. Ez jól látszik egyébként Magyarországon is, egy-egy fontos ügy órák alatt képes a társadalmon végigmenni földrajzi vagy demográfiai különbségektől függetlenül.
Erős még az offline világ
Az persze szinte természetes az USA-ban is, hogy a jómódú, tanultabb egyének sokkal inkább hajlamosak arra, hogy akár online, akár offline terekben politikailag aktívvá váljanak. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a szegények és gazdagok közt az online közegben már sokkal kevesebb különbség van ilyen téren, mint offline.Ennek ellenére, az internet a Pew Research szerint továbbra sem egy csodafegyver és annak ellenére, hogy az emberek úgy érzékelik, egyáltalán nem egyenlíti ki a politikai erőegyensúlyt, ahogy látszik. A torzítást az adja, hogy a közösségi web sokszoros relevanciaáttéteken keresztül működik, így a befogadó mindig erősebbnek érzékeli a számára érdekes tartalmak előfordulását, mint amilyen az a valóságban. Az amerikaiak továbbra is háromszor olyan valószínű, hogy személyesen (offline) vagy esetleg telefonon beszélgetnek politikai témákról, mint online. Ugyanez igaz az USA-ban fontos szerepet betöltő politikai adománygyűjtésre, aminek a 60 százaléka még szintén offline történik.
Az internet, illetve a Facebook hatása tehát ugyan folyamatosan nő a politikai kommunikációban is, de még a demokrácia és a web tekintetében is igen fejlettnek számító Egyesült Államokban sem elsöprő az ereje. A Pew Research kutatásának adatfelvétele egyébként még 2012 júliusa és augusztusa között történt, a felnőtt lakosságra reprezentatív, 2253 fős mintán. A kérdezés vezetékes és mobiltelefonon keresztül angol vagy spanyol nyelven zajlott. A teljes kutatási jelentés részletes adatokkal és magyarázatokkal letölthető a Pew Research weboldaláról.”
Forrás:
Nem politikai csodafegyver a közösségi web; Dojcsák Dániel; HWSW.hu; 2013. április 25.
Civic Engagement in the Digital Age; Aaron Smith; Pew Research Center’s Internet & American Life Project; 2013. április 25.
