Skip to main content
közigazgatás: magyar

Állampolgár a bürokrácia útvesztőjében: a személyi igazolvány leadása

Szerző: 2013. május 6.No Comments

„…1999 óta Hollandiában élek. Letelepedési szándékkal jöttem. Körültekintő polgár módjára, NAGYON pontosan, hivatalosan akartam az ügyeiket intézni, hogy ne a szüleimet kelljen a hivatalos tennivalókkal terhelni.

Az illetékes intézmény dolgozói igen furcsán néztek rám, amikor le akartam adni a személyimet, elküldtek. Édesapám Miskolc város akkori jegyzőjét kereste meg az ügyben.

Ő először jót nevetett, mondván, hogy az ő lánya is külföldön él a férjével együtt, de eszébe sem jutott ez. Majd egyet telefonált és kegyesen elvették a személyimet. DE!

1. Személyijét halottnak szokták leadni. A háziorvos riadtan telefonált a szüleimnek, hogy mi van velem, mert a halottak hivatalos listáján kapta meg a nevemet.

A dolgot tisztáztuk, de vajon minden, ideiglenesen külföldön tartózkodóval is ezt fogják tenni? Mert így a TB-jük is megszűnik.

2. Lakásingatlanom a tulajdonomban van, marad, de oda nem jelentkezhetek be.

3. Gyermekeim kettős állampolgárok, hivatalosan járhatna nekik diákigazolvány, de nem, mert nincs lakcímkártyájuk. (A diákbérletet így nem vehetem meg a 8 évesnek, felnőtt bérletet nem állítanak ki gyereknek… Magyarul utazhat jeggyel, drágán…)

4. Édesapám halálakor a közjegyző a hagyatéki tárgyalás összes tértivevényes papírját édesanyám címére küldte, lehetőleg 14 napos fizetési határidővel, pedig hollandiai lakcímem hivatalosan be van jelentve!!!

Kérdem én, ha anya mondjuk 30 évvel idősebb és nem tud eligazodni ügyesen az útvesztőkben, akkor mi van? Az örökösödési illeték befizetésére haladékot kértem, mert egy nappal a határidő előtt jutott el hozzám a sárga csekk és a banki átutalás lassabb volt.

A jogásznő válasza: „amennyiben nem fizet időben, úgy a törvény szerint eláll a NYEREMENYtől!” (Hasonló jókat kívántam neki, egy bocsánatkérés jól esett volna, de nem.)

5. A Földhivatal hasonló módon járt el, akárcsak a közüzemek.

6. Édesanyám együttrendelkezőknek akart bejelenteni a bankjában. Nem sikerült, mert „csak” magyar útlevelem és holland személyi kártyám van, s egyiknek a számát sem tudta át ügyintéző beütni a számítógépbe, mert a karakterszám nem egyezett.

Újabb köreim a magyar hatóságokkal hamarosan várhatóak.

Minden törvénytisztelő, jó magyarnak további szorgalmatos törvénybetartást kívánok!””

Forrás:
Történetem a személyi igazolványról; Határátkelő blog; 2013. május 4.