Két lépcső? Három? Négy? Káosztól tartanak a tűzoltók

„Káoszt hozhat tűzoltók szerint, ha jövőre elindul a központi riasztórendszer, amelyben az összes vidéki segélyhívás két központba fut majd be, Miskolcra, vagy Szombathelyre. Pedig már most is Veszprémbe, vagy Kaposvárra érkezik például egy keszthelyi hívás. Többen azonban úgy vélik, emiatt éghetett le a településen egy hete kilenc ház.

Előre tart a legújabb segélyhívó-rendszertől a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete. Szerintük már most is tíz-húsz perces késéseket okoz a kétlépcsős „pajzsrendszer”, amin tovább ronthat a jövőre tervezett négylépcsős vészjelzés. Salamon Lajos szakszervezeti vezető szerint a régi decentralizált riasztási rendszer jobban működött. A jelzőrendszer hatékonyságát a katasztrófavédelem is vizsgálja, miután nemrég kilenc ház égett le Keszthelyen amiatt, hogy a tűzoltók nem tudtak időben kiérkezni.

Tavaly vezették be országosan azt az eredetileg Budapesten alkalmazott rendszert, amelyben a 105-ös hívószám a bejelentőt a városi vagy kerületi tűzoltóság helyett automatikusan a legközelebbi katasztrófavédelmi ügyelethez kapcsolja. Salamon Lajos szerint azonban a rendszer számos problémát okozott: az átjátszótornyok gyakran valamelyik szomszédos város ügyeletéhez kapcsolják a tűzeset bejelentőjét, ezzel hosszú percekig késleltetve a segítségnyújtást. „Keszthelyen például, ha a város déli részről hívjuk a 105-öt, akkor Kaposvárra, ha északról telefonálunk, úgy Veszprémbe kapcsol a 105. Innen kell a helyi katasztrófavédelmi ügyeletre továbbítani a bejelentést, akik aztán értesíthetik a tűzoltókat” – magyarázza.

Tíz perc sokat számít
A lassú és körülményes riasztórendszer akár súlyos tragédiákhoz vezethet: május 9-én Fenékpusztán kilenc ház égett le, miután a tűzoltók húsz perces késéssel értek a helyszínre. A tüzet valószínűleg gázrobbanás okozta, így a tűz gyorsan terjedt, húsz perc alatt a kilenctagú sorház két épülete teljesen, hét pedig részben leégett, két embert kórházba szállítottak, összesen húsz lakót pedig kitelepítettek. Az ügyben a Keszthelyi Katasztrófavédelmi Kirendeltség belső vizsgálatot rendelt el. Ez jelenleg is folyik, így a katasztrófavédelem eddigi megállapításairól nem ad ki információkat. Kérdésünkre a kirendeltség annyit közölt, a „vizsgálat során a hatóság vizsgálja a tűz keletkezésének és terjedésének körülményeit; a tűz keletkezésének helyét és idejét; a tűz keletkezéséhez vezető folyamatot; továbbá a tűzesettel kapcsolatos személyi felelősséget.” Mint mondták, a vizsgálat kiterjed „a tűzoltás alapvető feltételeinek meglétére” is, így valószínű, hogy a riasztórendszer állapota is vizsgálat tárgya lesz.

Salamon szerint a jelenlegi riasztási rendszerben is problémát okoz, hogy a tűzoltók és a bejelentő nem beszélnek közvetlenül egymással. „Gyakori, hogy az áldozat pánikba esik, így amikor kihívja a tűzoltókat, nem tudja elmondani, hova kell menni. Ilyenkor sokat számított a városi tűzoltók helyismerete, és az, hogy a tűzoltóknak már komoly tapasztalata van az ilyen helyzetek kezelésében. Most viszont olyanokhoz kerül a hívószám, akik nem ismerik az adott várost, így nehezebben azonosítják be, honnan érkezett a hívás, ezzel értékes percek mehetnek kárba” – mondta.

A jelenlegi kétlépcsős rendszer tavaly január óta működik országos szinten, modelljéül a budapesti rendszer szolgált, ahol évek óta két lépcsőben jut el a tűzoltósághoz egy bejelentés. Kiss József, a Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezet elnöke szerint ez Budapesten eddig sikerrel működött, nem okozott késéseket a kétlépcsős segélyhívás. Szerinte vidéken elsősorban technikai problémák miatt jelenthet gondot a rendszer.

Jövőre négy szerven menne át a bejelentés
Szerinte az új, teljesen központosított rendszer bevezetése még nagyobb fennakadásokat okozhat. Jövőre jön a központi segélyhívás is, amely után vészhelyzet esetén nem a 105, 106, 107-es számokat hívhatjuk, hanem a nemzetközi 112-es segélyhívót, ahonnan tovább kapcsolhatnak a megfelelő szervhez. Ezt a modellt az EU több országában sikerrel alkalmazzák, Salamon szerint azonban több probléma is van azzal, ahogyan a Belügyminisztérium a bevezetésére készül. „Az új rendszer bevezetését még júliusra tervezték, de technikai okokból januárra csúszott a határidő. Ennek ellenére a tűzoltóknak egyelőre alig árultak el valamit arról, hogyan működik majd, így alig lesz időnk az átállásra”– mondta.

Salamon úgy tudja, az új rendszerben, ha tűzesetet jelent be valaki, a jelzés csak három állomás után jut majd el a tűzoltókhoz: a központi segélyhívótól először a megyei rendőrséghez továbbítják, ahol eldöntik, melyik szervet érinti a probléma. A tűzeseteket innen a katasztrófavédelemnek adják tovább, ahonnan végül az üzenet eljut az illetékes tűzoltósághoz. „Teljesen érthetetlen, mi szükség ennyi lépcsőfokra” – mondta Salamon. „Évtizedekig működőképes volt a korábbi rendszer, a jelenlegit ki sem próbálhattuk, minden előzmény nélkül kényszerítették rá a vidéki tűzoltóságra. A döntéshozók könnyen vezetnek be ilyen változtatásokat, mert nem rajtuk csattan, ha az nem működik. Keszthelyen, amikor a tűzoltók késve értek ki, szinte lincshangulat fogadta őket, pedig nem ők voltak a hibásak, mert nem kaptak időben értesítést. Egyből megváltozna a döntéshozók véleménye, ha nekik kellene magyarázkodniuk a feldühödött lakóknak.” Salamon szerint az ideális az lenne, ha párhuzamosan működne egymás mellett a régi és az új riasztási protokoll, ezzel időt adva a tűzoltóknak az átállásra.

A tervek szerint az új rendszerben két diszpécserközpont működik majd, egy Miskolcon, egy Szombathelyen. Ezek összesen 800 embert foglalkoztatnak, de egyelőre nem lehet biztosan tudni, kik fogadják majd a beérkező hívásokat. A szakszervezet úgy tudja, az állásokat pályázatok útján lehet majd megszerezni, a feladatra „betanított munkásokat” fognak alkalmazni: az első 200 diszpécsert központilag képzik ki, a többieket pedig már ők tanítják be. A Vas megyei kormányhivatal szerint az állásokra elsősorban munkanélküliek jelentkezését várják, akik alkalmassági és pszichológiai tesz után kaphatják meg az állást. Amint a Jobline.hu-nak elmondták, nem kizárólag munkanélkülieket várnak, viszont a munkaviszonyban állók csak akkor kerülhetnek be, ha a képzés megkezdését megelőzően munkanélkülivé válnak, és álláskeresőként regisztráltatják magukat.

Működhet, de nem ennyi lépcsőben
Egy általunk megkérdezett, neve elhallgatását kérő veszélyhelyzeti kommunikációs szakember úgy véli, komoly gondokat okozhat, ha nem a lehető legképzettebb munkaerőre bízzák a bejelentések fogadását. „A központi segélyhívó bevezetését Magyarország az EU-csatlakozással vállalta, azonban a terjedő hírek alapján az új rendszer nem felel majd meg az európai mércéknek” – mondta.

Az EU-ban a központi vészjelzés terén Finnország jelentette a mércét, azonban az ottani gyakorlat sokban különbözik a nálunk tervezettől. „Finnországban nem egy minisztérium alá rendelték a segélyhívó-központ, hanem egy független kormányzati szerv igazgatja. A magyarral ellentétben a finn vészjelző kevesebb lépcsőfokkal, komoly informatikai háttérrel és képzett szakemberekkel üzemel” – mondta. A finn rendszerben a hívás után egyből megpróbálják bemérni az illető tartózkodási helyét, ami után a helyileg illetékes szervnek továbbítják a bejelentést. Ehhez egy fejlett informatikai rendszer társul, amely gyorsan kijelzi a vészhelyzet közelében fekvő rendőrségeket, tűzoltóságokat. Komoly szakemberek foglalkoznak a központi hívások fogadásával. „A diszpécsereknek nemcsak fogadni kell hívást, hanem a problémát is fel kell ismerni.

Nyugaton külön képzések, kettő és fél éves főiskolai tanfolyamok folynak a segélyhívóban dolgozók képzésére, ahol a tűz- katasztrófa- és rendvédelmi ismeretek mellett az informatika kezelésére is felkészítik őket.” A szakértő szerint „teljesen lehetetlen”, hogy négy helyen menjen végig egy bejelentés, hiszen vészhelyzetben az életet jelentheti néhány perc késés. „Ahhoz, hogy a tervezett rendszer működjön, nagyon alapos informatikai és rendvédelmi-katasztrófavédelmi háttérre van szükség, amit csak erre alaposan kiképzett emberek működtethetnek hatékonyan” – mondta.

Csak három lépcsőt terveznek
A felvetődött kritikákra Göndör László, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség projekt igazgatója a hvg.hu-nak azt válaszolta: „A jövőben kialakuló, európai színvonalú, Egységes Segélyhívó Rendszer környezetében a tűzesetek 90 százalékban a Hívásfogadó Központ operátora vesz fel minden, a tűzesettel kapcsolatos adatot, majd a rendszer automatikusan irányítja az illetékes megyei katasztrófavédelmi irányítóhoz, aki intézkedik a megfelelő járművek indításáról.” A kiérkezés idejéről pedig azt mondta, az „tűzesetfüggő.”

Mint megtudtuk, a miskolci és szombathelyi központokban „középiskolai végzettséggel rendelkező operátorokat és felsőfokú képzettséggel rendelkező supervisor-okat” is foglalkoztatnak majd, és a felvételnék külön szempont lesz a a nyelvtudás. Az operátorok közbeiktatására azért van szükség, mert „a jelenlegi helyzetben az irányítók fogadják a hívásokat is és irányítanak is. A hívások 75 százaléka nem igényel beavatkozást, így nem is kell, hogy az irányítók foglalkozzanak vele. A kialakítandó megoldás tehermentesíti az irányítókat, s ezáltal hatékonyabb segítségnyújtás valósítható meg.” A segélykérés folyamatára vonatkozó kérdésünkre azt a választ kaptuk, a 112-t tárcsázva ugyanúgy három lépcsőben értesül egy tűzesetről a helyi tűzoltóság, mint eddig, ha a nemzetközi segélyhívót hívta. Arra nem kaptunk választ, mennyivel gyorsabb ez a rendszer a korábbihoz képest, ahol közvetlenül a helyi tűzoltóságokat lehetett hívni a 105-ös számon.”

Forrás:
Két lépcső? Három? Négy? Káosztól tartanak a tűzoltók; Zubor Zalán; HVG.hu; 2013. május 19.