Kistérségi társulások a közoktatásban

„…ma Magyarországon nem kevés azoknak a közoktatási intézményeknek a száma, melyek nem a hatályos jogszabályoknak megfelelően működnek, s erről nem mindig a fenntartó önkormányzat tehet. Rákényszeríti őket szűk költségvetésük, s a lehetőségeiket figyelembe nem vevő, körülményeiket nem ismerő jogszabályalkotók. A hazai irányítási rendszerben az önkormányzatok felelősek az oktatásért, iskoláinkat több mint 2400 iskolafenntartó önkormányzat működteti. Az iskolát fenntartó önkormányzatok jelentős része igen kicsi település, melyek számára az iskola fenntartása ugyancsak megterhelő feladat, ami összességében egy igen gazdaságtalanul működtetett intézményhálózat fenntartását eredményezi mind helyi, mint országos szinten. Az önkormányzati törvény szerint azonban a feladat-ellátási felelősség nem jelent egyben iskola-fenntartási kötelezettséget, feladatukat az önkormányzatok elláthatják más önkormányzattal való megállapodás útján is. Bár a jogi lehetőséget már az 1990. évi önkormányzati törvény megteremtette, a gyakorlat azt igazolta, hogy a társuló önkormányzatoknak nincs elég támpontjuk a megállapodások megkötéséhez. Ez az egyik oka, hogy nehezen jönnek létre az önkormányzati együttműködések, így a társulási törvény ezekre a kérdésekre koncentrálva határozta meg a társulási megállapodások alapvető tartalmi és formai kellékeit, valamint a megállapodások típusait. Az Országgyűlés 1997-ben a helyi önkormányzatok társulási rendszerének továbbfejlesztése érdekében módosította az önkormányzati törvényt, amely a helyi önkormányzatok társulási jogának gyakorlati érvényesítését, a helyi önkormányzatok együttműködésének bővítését szolgálta…

Sajnálatos módon egyre nő a különböző településtípusok iskoláiban nyújtott tanulói teljesítmények közötti különbség, azaz az elmaradottabb térségek, községek iskoláiban a gyerekek hátrányosabb helyzetben vannak, mint a fejlettebb térségek nagyobb városainak iskoláiban. Településszerkezetünk sajátosságai miatt a kisiskolák csak akkor tudják behozni hátrányaikat, ha társulnak egymással. A tanuló- és tanárlétszám egy bizonyos kritikus nagysága szükséges ugyanis ahhoz, hogy az iskola elég széles választékot tudjon nyújtani a gyerekek érdeklődésének kielégítéséhez, a különféle adottságok képességgé, tehetséggé fejlesztéséhez, általában a differenciáláshoz, tovább hogy szakszerű ellátást tudjon biztosítani a speciális szükségletekkel rendelkezőknek…

Az eddig megalakult közoktatási társulások működése igazolja létjogosultságukat. Ezen kistérségi társulások célja, hogy úgy szervezzék meg a közoktatással összefüggő körzeti jellegű szolgáltatásokat, hogy a közoktatási közfeladatok ellátása során a szakmaiság és gazdaságosság biztosítása mellett a szolgáltatást a gyerekekhez, pedagógusokhoz, a nevelési- oktatási intézményekhez és azok fenntartóihoz optimális közelségbe vigye…”

Forrás:
Kistérségi társulások a közoktatásban; Reinhardtné Barkóczy Emese; Eötvös Loránd Tudományegyetem, Neveléstudományi Doktori Iskola; 2013. június 25 (pdf)

A bejegyzés kategóriája: közigazgatás:magyar, művelődés, szakirodalom
Kiemelt szavak: , , , , , , .
Közvetlen link.