„A korrupció elleni küzdelem, a nemzetbiztonság, az ország szuverenitása olyan célok, melyekért a személyi alapjogok korlátozása is jogszerűsíthető. A Csampa Zsolt és Kocsis Máté Fidesz képviselők által indítványozott új átvilágítási törvényt az Alkotmánybíróság felfüggesztette. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke az új átvilágítási törvény kapcsán felmerült adatvédelmi kérdésekről beszélt a Rádió Orient műsorában.
„Az átvilágítás, a nemzetbiztonsági ellenőrzés, a rendőrség adatkezelése mindig is olyan területként jelentkezett, amely a személyiségi jogokat, a magánszférát súlyosan korlátozhatja” – hangsúlyozta Péterfalvi Attila. Ezekben az ügyekben az adatvédelem mindig is kiemelt figyelmet élvezett. A korábbi 1995-ös szabályozáshoz képest alapvető változásokat hozott az új törvény. Ennek kapcsán több aggályt fogalmazott meg az elnök.
A törvény egyszintű ellenőrzést vezetett be az átvilágításban. A korábbi A, B és C szint helyett a legszigorúbb, C típusú ellenőrzést léptette érvénybe. Az adatkezelők által minősíthető adatok azonban eltérő kockázattal bírhatnak: a szigorúan titkos, titkos, bizalmas és korlátozott terjesztésű adatok védelme így nem egyforma súlyú, tehát ez nem indokolja az egyszintű átvilágítást.
Adatvédelmi szempontból elsősorban a folyamatos ellenőrzés problematikus. A törvény lényegében folyamatos ellenőrzést tesz lehetővé, hiszen évente két alkalommal 30 napra az érintettet ellenőrzésnek lehet alávetni. Ez a lényegét tekintve eltér a korábbi szabályozástól, mert nem időszakonként ismétlődő, célhoz kötött ellenőrzés, hanem hosszú ideig konkrét ok nélkül végezhető szűrő-kutató tevékenység, amely ily módon a készletező adatgyűjtés alkotmányos tilalmába ütközhet. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke elmondta, hogy az ellenőrzés lényegében mindenfajta ellenőrzési formát magában foglalna. Az ellenőrzés eszközei közül a külső engedélyhez kötött titkosszolgálati eszközök (például titkos házkutatás, a lakás bepoloskázása, telefonlehallgatás, titkos küldeményellenőrzés) veszélyeztetik leginkább a személyes adatok védelméhez és a magánélet bizalmasságához való jogot.
Alapvető változtatás, hogy korábban az illetékes miniszterhez és az Országgyűlés illetékes bizottságához lehetett fordulni jogorvoslatért. Az új rendszer egyszintű, nincs külső jogorvoslat. A felügyelő miniszter az illetékes, ha az átvilágítás kedvezőtlen eredményt, közszolgálati jogviszony felbontását hozza. A tisztességes jogorvoslathoz való jogot sérti az alapjogi biztos szerint, hogy a végrehajtó hatalmon belül marad ennek a lehetősége.
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság hivatalból tekintette át a tervezetet, mivel egyéni képviselői indítványok esetében nem kötelező az előzetes egyeztetés. A hivatal jelezte az Országgyűlés felé, hogy bizonyos szubjektív szempontok, mint az életvitelre, személyi körre, kapcsolattartásra vonatkozó szabályok elnagyoltak, nem adnak elég fogódzót. „A bizonytalan szubjektív körülmény egy túl konformista hozzáállást is eredményezhet a szolgálatot tevő személytől”- fejtette ki Péterfalvi Attila a Rádió Orient műsorában. Akár az őt megillető jogokról is lemondhat az érintett, mert kerüli a kockázatot, nem tudva pontosan mihez is kell alkalmazkodnia.
A parlament illetékes bizottsága azonban alapvető változásokat nem eszközölt, a folyamatos ellenőrzés koncepciója is változatlan maradt. Az elnök valószínűsíti, hogy a törvény nem fog átmenni az Alkotmánybíróság vizsgálatán, az egyes állampolgári jogok szükséges, arányos korlátozásának mértéke szempontjából.
„Az Adatvédelmi Hatóságnak jogszabály-véleményezési jogköre van” – a Hatóság elnöke kiemelte, ez csak a kormányzati tervezeteke vonatkozik, az egyéni képviselői indítványokra nem, így jelen esetben sem írja elő az Alaptörvény, hogy kötelező lenne figyelembe venni javaslatukat. Az Alkotmánybírósághoz sem tudnak közvetlenül folyamodni, az alapjogi biztossal vehetik fel a kapcsolatot.”
Forrás:
Miért aggályos az új átvilágítási törvény?; OrientPress; 2013. szeptember 3.
