„Csak az olaszoknál, a görögöknél, a bolgároknál és a románoknál működik alacsonyabb hatásfokkal az államigazgatás, mint Magyarországon – irányította rá ismételten a figyelmet a problémára egy kedden Brüsszelben rendezett konferencia.
Részben már régebbről ismert, részben új adatokkal igyekezett szemléltetni kedden egy magas szintű szakértők részvételével tartott konferencián az Európai Bizottság azt, hogy az alacsony hatásfokkal működő közigazgatások mekkora terhet jelentenek a vállalkozásoknak és így a gazdasági növekedésnek.
A tagállami közigazgatások modernizálása az európai szemesztert elindító két legutóbbi éves növekedési jelentés egyik gazdasági prioritása az öt közül.
A Bizottság ebből az alkalomból több összehasonlító táblázatot is közzétett kedden, amelyek az üzleti környezetet és a közigazgatás hatékonyságát mutatják az EU tagállamaiban.
A Bizottság kimutatása szerint 2011 és 2012 között tizenhárom uniós tagállam szinten tartotta vagy javított pozícióján az uniós rangsorban, míg tizenöt másik tagállam rontott a pozícióján. Magyarország ugyan az ábra szerint nem rontott 2012-ben a helyezésén, ám a teljesítményén már igen, ami a 100 pontos skálán éppen 70 pont fölötti eredményt jelent. Ennél csak az olaszoknál, a görögöknél, a bolgároknál és a románoknál működik alacsonyabb hatásfokkal az államigazgatás – derül ki a Bizottság korábban egy nagyobb tanulmányban már ismertetett rangsorából.
Az élen 100 ponttal Finnország áll, a finneket a dánok, a svédek, a hollandok és a luxemburgiak követik.
A lista a Világbank globális kormányzási indikátora alapján készült és az állampolgárok, üzletemberek és szakértők (állami és magánszektor, civil szervezetek) véleményét és tapasztalatait foglalja össze. Többek között az alapján, hogy mit gondolnak a közigazgatás színvonaláról, a politikai nyomásgyakorlástól való függetlenségétől, az egyes politikák kialakításának és végrehajtásának minőségéről és a kormányok ilyen politikák melletti elkötelezettségének hitelességéről.
Egy másik táblázat a cégalapításhoz szükséges idő és a cégalapítás költségei alapján hasonlítja össze az országok teljesítményét, a Világbank „Doing business (2013)”, éppen hétfőn közzétett jelentése alapján. (Ez tehát friss információ).
A cégalapításhoz szükséges idő alapján Magyarország Belgium, Portugália és Hollandia után a negyedik helyet foglalja el, ezekben az országokban kevesebb mint öt nap szükséges a cégalapításhoz. Máltán ugyanerre 40, Lengyelországban több mint 30, Spanyolországban és Ausztriában több mint 25 napra van szükség.
A cégalapítás költségei az egy főre eső jövedelem százalékos arányában ugyanakkor csak öt tagállamban (Görögországban, Olaszországban, Lengyelországban, Cipruson és Máltán) magasabbak, mint hazánkban. Egy 2011-es tanácsi döntés értelmében a tagállamoknak arra kell törekedniük, hogy három napon belül és maximum 100 eurós költség mellett lehessen vállalkozást alapítani. Ehhez képest az EU átlaga 2013-ban 5,4 nap és 372 euró volt.
A PriceWaterhouse (PWC) egyik idén adózásról készült tanulmánya (amit a Bizottság most frissített) azt vette górcső alá, hogy a cégeknek az egyes tagállamokban hány munkaórájukba kerül az adószabályoknak való megfelelés, alapvetően az áfa- és a társasági adóbevallás stb. A tagállamok között rendkívül nagy a szóródás. Az egyik véglet Luxemburg, ahol éves szinten 60 óra jött ki (a nyomában Írországgal és Észtországgal), a másik Bulgária több mint 450 órával. A bolgárok után a cseh, a lengyel és a magyar vállalkozások (évi 270 óra körül) bíbelődnek a legtöbbet az adóbevallásokkal és más adóügyekkel. Az uniós átlag 193 óra évente.
Egy másik felmérés azt vizsgálta, hogy a tagállami közbeszerzések mennyire szolgálják innovatív áruk és szolgáltatások vásárlását. A 2013-as innovációs eredménytábla részét képező adat szerint Magyarországon a cégeknek mindössze a 6 százaléka értékesít innovatív termékeket és szolgáltatásokat a közszférának. Ezzel Magyarország sereghajtó a 28 tagú EU-ban, Horvátország és Belgium mögött. Dánia esetében például 48, Ciprusnál 45, Máltán pedig 40 százalékos az arány.
A keddi brüsszeli konferenciának az volt az egyik fő célja, hogy megismertesse a tagállamokkal a többi országban előforduló jó gyakorlatokat és a közigazgatás reformjára ösztönözze a tagállamokat.”
Forrás:
Gyors a cégalapítás, de nagy az adóbürokrácia Magyarországon; BruxInfo; 2013. október 30.
Doing Business 2013: Smarter Regulations for Small and Medium-Size Enterprises Comparing Business Regulations for Domestic Firms in 185 Economies, 10th Edition; International Bank for Reconstruction and Development/The World Bank; DOI: 10.1596/978-0-8213-9615-5; 2013. október 23.
