Skip to main content
jogközigazgatási informatika

Szeüsz ex machina

Szerző: 2013. december 30.január 5th, 2014No Comments

Megjelennek a szeüszök a közigazgatásban. De mik is azok a szeüszök?

Eredetileg SZEÜSZ-öknek, azaz Szabályozott Elektronikus Ügyintézési Szolgáltatásoknak írták őket, azonban amint azt a múlt héten tartott, a KIM-es szakmai napon egyik tudós kollegánk örömmel közölte, a magyar helyesírás szabályai szerint, kisbetűkkel is írhatjuk, ami valljuk be, valóban nagy könnyebbséget jelent a témával írásban foglalkozóknak.

Kissé komolyabbra fordítva a szót, a szakmában, amennyire én tapasztaltam, nagyon kevesen ismerik, hogy mit is takar ez a fogalom.
A szeüszök valójában olyan alapvető szolgáltatások, amelyek az elektronikus ügyintézéshez elengedhetetlenek mind az e-szolgáltatást nyújtó, mind pedig a háttér szakrendszerek esetében.

A szeüszöket alapvetően a módosított 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (KET), a 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról, ill. ennek módosítása definiálják.

Nekem 34 (!) szeüszt sikerült beazonosítanom, melyek közül 22-őt kötelező államilag nyújtani.

Nyilván egy ilyen blog nem alkalmas ezek részletes ismertetésére, néhány fontosabbat (érdekesebbet) azért felsorolnék. Már csak azért is, mivel ezek egy részét kötelező lesz használni a közeljövőben, amikor elektronikusan kommunikálunk a közigazgatással, ill. hiteles elektronikus dokumentumokkal szeretnénk dolgozni. Más szolgáltatások pedig az ügyintézésünket teszik könnyebbé.

Az államilag kötelező szolgáltatások egy részét nyújthatják piaci szolgáltatók is, abban azonban nem volt egységes a rendezvény szakmai kerekasztala, hogy a közigazgatási intézmények ebben az esetben az állami szolgáltatást kell, hogy igénybe vegyék. A szerző magánvéleménye azonban az, hogy valószínűleg igen.

Tehát néhány államilag kötelezően nyújtandó szeüsz a sok közül, tájékoztatásul, leegyszerűsítve:

  1. Az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartása: megadhatjuk ki, mikor milyen ügyekben, milyen csatornákon keresztül képviselhet bennünket a hatóságokkal folytatott ügyintézés során.
  2. Az ügyfél időszaki értesítése az elektronikus ügyintézési cselekményekről: rendszeresen értesítést kapunk arról, mikor, ki, milyen adatot kért és kapott velünk kapcsolatban.
  3. Elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása, ill. ennek fordítottja, papír alapú irat átalakítása hiteles elektronikus irattá.
  4. Iratérvényességi nyilvántartás vezetése: ez egy érdekes és fontos szolgáltatás. Egy hiteles elektronikus okiratról létre kell hozni egy elektronikus egyedi (a dokumentumhoz tartozó) kulccsal titkosított példányt, és megküldeni az érvényesség nyilvántartónak, amely az iratot nyilvántartásba veszi. Röviden és nem túl szakszerűen fogalmazva, ez lesz a „hivatalos etalon” példány.
  5. Interaktív virtuális ügyfélszolgálat szolgáltatás: biztosítja az ügyintézés támogatását az ügyfél és ügyintéző közötti egyidejű képi és hangkapcsolat alkalmazásával; a kapcsolat alatt az elektronikus dokumentumok közvetlen cseréjét; ha ennek technikai feltételei adottak, az ügyhöz tartozó elektronikus űrlapok kitöltésének ügyintézői támogatását.

Gondolom ennyi arra elegendő, hogy belássuk, a jövőben érdemes lesz a szeüszökkel komolyabban is foglalkozni.”

Forrás:
Szeüsz ex machina; Futó Iván; IT Business; 2013. december 23.