Skip to main content
jogközigazgatás: magyar

Lehallgatási botránytól a gyermekvédelemig – összegez az adatvédelem

Szerző: 2014. január 6.No Comments

„Az internetes adatvédelemtől, az amerikai lehallgatási botrányon keresztül, egészen a Magyarország ellen folyó kötelezettségszegési eljárásig, igen színes évet tudhat maga mögött a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság. A két évvel ezelőtt létrehozott hivatal az adatvédelmi ombudsman munkáját látja el, már most kézzel fogható eredményeket felmutatva, melyekről az intézmény vezetője, Péterfalvi Attila számolt be a Rádió Orienten.

Az idei év kiemelt szerepet kapott a gyermekjogi projekt, valamint év elejétől lehetett adatvédelmi audit céljából felbérelni az intézmény szakértőit: “Ebben az évben indult az audit lehetősége is, a hatóság több vizsgálaton is túl van már: pénz ellenében vizsgálunk adatvédelmi tevékenységeket” – mondja a vezető. Fontos információszabadsággal kapcsolatos ügyeik is voltak, amelyek közül különösen nagy feladatot jelentett a pedagógusok adatainak kezelése, aminek kapcsán úgy véli a szakértő: “Az állásfoglalásunk, hogy a közérdekű adatokat nyilvánosan biztosítani kell, de különbség van az adatok megismerése és a terjesztése között. Itt a célhoz kötöttséget is figyelembe kell venni, és a magánszféra védelmét is.”

A Kulcs a net világához elnevezésű kiadványukat nagy sikerként könyvelik el, végéhez ért annak angol nyelvű fordítása is. “Nagyon fontos, hogy a hatósági ügyek számát is emelték azok a vizsgálatok, amelyek ebben a témakörben jelentkeznek. 2005. és 2011. között 5 körüli volt az ilyen eljárások száma; két év alatt mi 72 ilyen ügyet indítottunk, és elég magas bírsági összeget, közel 47 millió forintot szabtunk ki. Nem kíméljük az állami szektort sem, hiszen már 17 ügyet állami, önkormányzati intézménnyel szemben indított a hatóság” – mutat rá valódi adatokkal az eredményekre a szakértő.

A magyar adatvédelmi szerveket is érinti az amerikai lehallgatási botrány; nálunk is létrejött egy vizsgáló bizottság, amelybe feltehetően meghívást kaphat majd a NAIH. Ugyanakkor látni kell: “A nemzetbiztonsági kérdések nemzeti kompetenciába tartozó kérdések.” Komoly beleszólásunk tehát nem lehet a történésekbe. Viszont fontos tanulságokat vonhatunk le belőle: “Ha nem lett volna ez az ügy, akkor lehet, hogy most sem tudnánk erről. Amit meg lehet tenni, hogy saját maga amennyire tud, védekezzen! Teljes bizonyosságot nem nyerhet senki, hogy nem hallgatják le, ezért jó lenne, hogyha minél nagyobb számban terjedne el azon eszközök alkalmazása, amelyek kódolnak, amelyeket nem lehet lehallgatni.” Ebbe az irányba mutatott az európai adatvédelmi reformcsomag is, amely most úgy néz ki a jelenlegi ciklusban már nem lesz elfogadva. Nehezíti a tárgyalásokat, hogy ahány tagállam, annyiféle adatvédelmi attitűd: “Illúzió lenne azonban azt gondolni, hogy Európában egységes az adatvédelem; a magyar adatvédelem a legszigorúbbak közé tartozik. A magyar politikai megközelítés szerint ez az új rendelet a magyar szabályozáson enyhítene, ami nem feltétlenül üdvözlendő. Az álláspontunk nem volt egyedül, 12 ország fogalmazott meg ellenvéleményt” – magyarázza Péterfalvi Attila.

Köztudott, hogy az Európai Unió több kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen, többek között adatvédelmi okok miatt is. Az infrastruktúra átalakítása miatt az Európai Bizottság szerint az Adatvédelmi Hatóság nem független, mert jogellenesen szűnt meg az előző biztos intézménye. “A főtanácsnoki vélemény lényegében egy kérdésről szól: megállapítja, hogy a nemzetállam törvényhozásának joga van átalakítani a rendszert, amit viszont nem tehet meg, hogy nem ad kellő időt. Lényegében tehát jogellenes, hogy a korábbi adatvédelmi biztos a 6 éves ciklusát nem tudta kitölteni. Ugyanakkor a hatóság függetlenségével szemben nem fogalmaz meg kritikát” – magyarázza az adatvédelmi szakértő. Ez egyelőre csak vélemény, bírósági döntés jövőre várható. Mint ahogy jövő januárban lesz az adatvédelem napja alkalmából most már hagyományosan megrendezett konferencia és állófogadás is, ahol a hatósági ügyek tapasztalatait vitatják meg. A 2014-es év tervei sem adnak okot a tétlenségre: EKOP pályázat keretében folyik a teljes informatikai rendszer megújítása, valamint folytatódik a gyerekjogi projekt, hiszen mint nem annyira tudatos felhasználókat, őket fenyegeti a legtöbb veszély.”

Forrás:
Lehallgatási botránytól a gyermekvédelemig – összegez az adatvédelem; OrientPress; 2013. december 28.