Skip to main content
közigazgatás: külföldönközigazgatás: magyar

A magyar közigazgatás megújítása referenciamunka lehet

Szerző: 2014. január 31.No Comments

„Az OECD-vel való együttműködésünknek köszönhetően ma a magyar közigazgatási reform a térségben, Európában és remélhetőleg az Európán túli országokban is az egyik referenciamunka lehet a közigazgatás megújításában gondolkodók számára – mondta Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter az európai közigazgatási vezetőknek tartott Közigazgatási Fórumon, pénteken.

A tárcavezető nyitóbeszédében úgy értékelte, a reformnak, a nagyszerű eredmények ellenére, nincs vége. Előttünk áll még a kultúraváltás a közigazgatásban, az ügyintézés kultúrájának a megváltoztatása, továbbá annak a mechanizmusnak a kidolgozása, amely a közigazgatásban a folyamatos megújulást, a tapasztalatok hasznosítását teszi lehetővé – fogalmazott.

Navracsics Tibor azt mondta, az ezredforduló végén számos megoldandó probléma és kihívás elé kerültek az Európai Unió tagállamai. A gazdasági gondok mellé sorolta a közigazgatási problémák megoldását. Hozzátette: a legfontosabb feladat a teljesítőképes, a polgárokat szolgáló, az ő érdekükben működő közigazgatás kialakítása és ennek időről időre történő aktualizálása.

Felidézte: Magyarország 2010-ben radikális lépésre szánta el magát, amikor a közigazgatási reformokba belekezdett. Azt mondta, úgy gondolták, akkor lehetnek sikeresek, ha a központi közigazgatástól a helyiig átalakításokat hajtanak végre. A jogszabályi környezet megváltoztatása mellett azonban a közigazgatási kultúrát is meg kell változtatni – hangsúlyozta Navracsics Tibor.

Biró Marcell, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára arról beszélt, hogy 2010-ben az akkor alakult kormány azzal szembesült, hogy egy aktív, erős és intelligens állam helyett egy túlterjeszkedő, tehetetlen állammal volt dolga, amely joggal vívta ki az állampolgárok bizalmatlanságát. Első feladat a vezetési válság leküzdése volt, a mindenkori irányítási, felügyeleti, függelmi viszonyok felülvizsgálata és szükség szerinti megújítása – idézte fel.

Az új minisztériumi szervezet ne az ágazati érdekek szemellenzős képviselője, hanem az ágazatok irányába, azokkal együttműködésben a kormányzati politika végrehajtója legyen – összegezte az akkor kitűzött célokat. Hozzátette: világos volt, hogy az állam és polgárainak kapcsolata nem felel meg annak az elvárásnak, amely egy erős és okos állam esetében tapasztalható. Ez alapozta meg a területi közigazgatás átszervezését, amelynek révén a kormányzati döntés-végrehajtás területi, politikai és szakmai felelősöket kapott a megyei kormányhivatalokban. Felidézte: 15 különböző közigazgatási szerv összeolvadásából jöttek létre a kormányhivatalok.

A vezetési válság abban is megmutatkozott Biró Marcell szerint, hogy az államnak nem volt képe önmagáról, nem lehetett tudni hány szervezetet, milyen feladatot, mekkora létszámmal és milyen hatékonysággal lát el. Ezért hozták létre a szervezetkatasztert, a feladatkatasztert, valamint jelenleg is folyamatban vannak a kormánytisztviselők munkakör-értékelései.

Különösen nagy problémának nevezte, hogy a közigazgatási szervek döntésképtelensége a túlszabályozottságban öltött testet, ezért az adminisztratív terhek csökkentése mellett döntöttek.

Hiszem, hogy a vezetési válság felszámolása segített minket abban, hogy a magyar állam, a közigazgatás, a jogrendszer és a gazdasági élet megújítására együttesen kerülhessen sor a globális, illetve az Európát érintő válság közepette is – szögezte le. Hozzátette: intézkedéseiknek köszönhetően reményeik és szándékaik szerint a közigazgatás a jövőben önkorlátozóbb, eredményesebb, az állampolgárok számára elérhetőbb és alkalmazkodóképesebb lesz.

Rolf Alter, az OECD Közigazgatási és Területfejlesztési Igazgatóságának vezetője érdekes és bátor kezdeményezésnek nevezte, hogy Magyarország megkereste az OECD-t, amelynek révén – mint mondta – nemcsak jó párbeszéd jött létre, hanem nagyon hasznos és jelentős eredményeket értek el. Az irányítási és vezetői képességekről szólva azt mondta: egy jó vezető rendelkezik vízióval, képes motiválni másokat, stratégiai érzéke van és a stratégiákat végre is tudja hajtani. Úgy vélte, a vezetés intézményi kérdés is, erős intézmények élén jó vezetők állnak. Beszélt arról is, hogy a gazdasági válság kezdetéhez képest a kilábalásánál megfigyelhető volt, hogy csökkent a döntéshozók száma, koncentráció történt, csökkent a közigazgatásban dolgozók száma, ahogy a jövedelmük is. Hozzátette: sok ország leépített, illetve nem pótolta a távozókat, ez része volt a fiskális korrekciónak.

Jahi Jahija, a Macedón Köztársaság Információs Társadalomért és Közigazgatásért Felelős Minisztériumának államtitkára arról beszélt, hogy a vezetés egy kritikus tényezője a jó kormányzásnak, olyan emberekre van szükség, akik a folyamatosan változó környezetben megoldják a problémákat, mintát adnak a munkavállalóknak, irányt mutatnak és valami újat hoznak létre.

Szerinte a vezetésnek és a hatékonyságnak „kéz a kézben kell járnia”, a vezetőt ugyanis az általa vezetett szervezet hatékonyságában mérik. Kihívásnak nevezte a közszférában a vezetés szempontjából, hogy elmozduljon a hagyományos technikai, tanácsadói szerepektől egy együttműködőbb, hálózati szerepek felé, ahol magas az elszámoltathatóság és nagyobb politikai tudatosságra van szükség és kivételes befolyásolási képességre.

A kormányoknak intelligens, kreatív emberekre van szükségek, akik új gondolatokat hoznak létre és innovatívak. Az ő elégedetlenségük a rutinnal szemben erős nyomást adhat a fejlődés irányába – mondta.

A fórum megnyitóját követően aláírták a „V4 Jó kormányzás fórum” létrehozásáról szóló szándéknyilatkozatot.”

Forrás:
A magyar közigazgatás megújítása referenciamunka lehet; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2014. január 31.