Hamarosan vége a bliccelésnek

„Belátható időn belül „nyugatias módon”, csipalapú kártyával vásárolhatjuk meg e-jegyünket és elektronikus bérletünket a BKV járataira. A főváros a metróvonalakon beléptetőkapukat szerel fel, a HÉV-vonalakat viszont nem sikerül teljesen integrálni a rendszerbe. Így leginkább a villamosokon, a buszokon és a trolikon bliccelhetünk tovább, ha tudunk.

Bár az elektronikus jegyrendszer és az ahhoz kapcsolódó beengedőkapuk bevezetésének ötletével a 2000-es évek közepén rukkolt elő a főváros, az idősebbek még emlékezhetnek a bliccelésmentes metrózás élményére. Az 1970 tavaszán felszerelt beléptetőkön kétféleképpen lehetett áthaladni: vagy bedobta az ember az egyforintos menetdíjat a perselybe, és kinyílt a kapu, vagy felmutatta az arra kijelölt folyosó melletti kalitkában ülő személynek a bérletét.

A peronzáró automatákat 1985–86-ban leszerelték. Hátrányuk volt lassú áteresztőképességük, előnyük viszont, hogy szinte kizárható volt a lejárt jegy, bérlet használata. A helyükre felszerelt mechanikus jegylyukasztókkal ez nem megoldható, még akkor sem, ha árgus szemű ellenőrök és a biztonsági szolgálat tagbaszakadt munkatársai próbálnak gátat szabni ennek.

Pedig a hatékony ellenőrzés forintmilliárdokban mérhető, már most is. Ezért tűnik ésszerű megoldásnak Tarlósék részéről, hogy újra felszerelik a budapesti metróhálózat megállóiba a beengedőkapukat, melyeken elektronikus jeggyel lehet keresztüljutni. A járulékos költségekkel együtt a főváros 21 milliárd forintra becsüli a tervezett beruházás büdzséjét, a BKK legalábbis erről az összegről beszélt portálunknak. Önerőből 8 milliárd forintot biztosít Budapest, míg az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 54,5 millió eurós kölcsönt ad. Az erről szóló szerződést tavaly szeptemberben írták alá a felek. A rendszer kiépítésének végéig tőketörlesztési türelmi idő áll fenn, így a visszafizetés csak a rendszer teljes kiépítése után kezdődik meg. Tarlósék a beruházás befejezését követő öt éven belül tervezik törleszteni a hitelt.

Most még megkerülhetjük
A Corvin-negyed metrólejárójánál tavaly júliusban állították fel a teszt-beléptetőkapukat. Azért itt, mert ez a legtágasabb bejárati tér, így a sprintelő utasok meg tudták kerülni a kapukat, az időmilliomosok pedig egy gombnyomással vehetik az akadályt. A közlekedők legnagyobb része most még megkerüli az automatákat, mert siet, de a BKK szerint a teszt jól sikerült, sok információval gazdagodtak.

A metrókapuk a „Budapesti Elektronikus Jegyrendszer tervezése, kivitelezése, üzemeltetése és karbantartása” tárgyú beszerzési eljárás részét képezik, így nem írnak ki rájuk külön tendert. A BKK-tól úgy tudjuk, hogy négy cég kapuit is tesztelték. A fővárosnak a német Magnetic Autocontrol, a francia Klein Access Design, a brit Gunnebo Entrance Control és az amerikai Automatic Systems közül kell majd választania. Mindegyik színes portfólióval rendelkezik, és a világ több pontjára is szállított már metrókapukat.

A beléptetőpontoknál 60 és 90 centiméter széles kapufolyosókat alakítanak majd ki, így a kerekesszékkel, babakocsival, bőrönddel utazók is kényelmesen átjuthatnak. Tekintettel arra, hogy a kisföldalatti állomásainak alapterülete igen kicsi, illetve egy részük a világörökség részét képezi, ezekbe a megállókba valószínűleg egyedi kialakítású kapuk kerülnek. A főváros ezt leszámítva egységes beléptető- és bevételvédelmi rendszert rendel.

A HÉV felesben megy tovább
A főváros nem kíván teljesen zárt rendszert kialakítani, a metróvonalak mellett ugyanis csak egyes kiemelt HÉV-megállókban helyeznek el beengedőkapukat. Úgy látják ugyanis, hogy irreálisan magas költségekkel járna az összes állomást elkeríteni. Ezért csak oda telepítenek automatákat, ahol a peron magassága a sínkoronánál jóval magasabban található, azaz szintben a kapu a sínek irányából nem kerülhető meg. Ilyen HÉV megálló működik az Örs vezér terén, Békásmegyeren, a Boráros téren, a Batthyány téren, a Margit hídnál, a Szentlélek térnél és a szentendrei állomáson.

A projekt végére eltűnnek a BKV járatairól a nyomtatott jegyek és bérletek. Az új utazási kártyákat és az azokhoz tartozó utazási számlát interneten vagy telefonos ügyfélszolgálat segítségével tudják majd feltölteni az utasok az ígéretek szerint pillanatok alatt. Emellett vásárlási lehetőséget biztosítanak majd az újonnan nyíló ügyfélközpontok, valamint az új jegy- és bérletkiadó automaták. Ezekből az indulást követően egy ideig éjjel-nappal lehet jegyet és bérletet venni. A csipkártya alapú, új rendszert nem helyszínenként vagy járatonként, hanem termékenként vezetik be: először a bérletekhez, majd a folyamat végén a jegyekhez kapcsolódóan. A mostani vonaljegyet felváltó időalapú jeggyel 30 és 60 perces periódusban utazhatunk a BKV járatain, korlátlan átszállással.

Az e-jegy projekt következő lépcsőfoka a 300 darab jegyautomata telepítése és üzembe helyezése lesz, ez idén márciustól jövő év elejéig tart. Az informatikai átállásra és a beléptetőkapuk felszerelésére várhatóan 2015-ben kerülhet sor.”

Forrás:
Hamarosan vége a bliccelésnek; Gabay Balázs; mno.hu; 2014. február 15.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság
Kiemelt szavak: , , , , , .
Közvetlen link.