Közel negyedével nőtt az ügyintézési helyek száma Zalában

„Zala megyében 20 százalékkal több településen lehet államigazgatási ügyet intézni, mióta az önkormányzatoktól a járási hivatalok átvették ezt a feladatot. Év végéig nyolc helyen lesz kormányablak a megyében, a hévízit rendhagyó módon önkormányzati forrásból nyitották meg. A Rádió Orient műsorában Rigó Csaba kormánymegbízott kiemelte, az ügysegédeknek köszönhetően a legkisebb falvakban is megjelent a közigazgatás.

A hosszas előkészítés és társadalmi egyeztetés után Zala megyében 6 járást alakítottak ki. A korábbi megyei kirendeltségek alapján kiépített rendszerben Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Keszthely, Lenti, Letenye és Zalaszentgrót vált járásszékhellyé, emellett további 4 településen, Hévízen, Zalakaroson, Zalalövőn és Pacsán nyílt járási kirendeltség. Az okmányirodák bázisán kialakított ügyintézési helyszínek mellett a korábban nem becsatolt kistelepüléseken is megjelent az államigazgatás. Az ügysegédek a hét több napján kijárnak a falvakba, így már 20 százalékkal több helyen lehet ügyet intézni, mint korábban. Rigó Csaba kormánymegbízott a Rádió Orient műsorában elmondta, a feladatok szétválasztása és bővítése mellett a nyitva tartási időt is meghosszabbították. Emellett folyamatosak a rendszer finomhangolásai – tette hozzá.

A kormányablakok az állampolgárok érdekében jöttek létre, sztenderdizált, új típusú ügyfélszolgálati modellt honosítanak meg. Az ügyintézési pontokon minden ügyet azonnal kezelnek, megoldanak – utalt a 2011-től tapasztalható folyamatos fejlődésre a kormánymegbízott. „Zala megye szerencsés helyzetben van, a régióban 2015-ig folyamatosan bővül a hálózat. A február 20-án hévízi új kormányablak után március 12-én Lentiben adtak át új típusú ügyfélszolgálati pontot, míg március 21-én Zalaegerszegen adnak át újabb kormányablakot” – Rigó Csaba hozzátette, a 2014-es év végére további 5 kormányablak átadását tervezik. „A minőségből nem engedünk” – emelte ki a kormánymegbízott.

A kormányzati célok érdekében megszabott pluszfeladatok ellátására nem bővítik a személyi állományt, azonban a kollégák felkészültsége és a folyamatos összehangolt ellenőrzések miatt nincsenek fennakadások. Rigó Csaba példaként a dohányzást tiltó figyelemfelhívó táblák cseréjét emelte ki. A kormánymegbízott a földhivatali bejelentésekkel kapcsolatos pluszfeladatot kivételként emelte ki – ebben az esetben biztosította a kormány a feladat ellátásához szükséges plusz állományt.

A falugazdászok átkerülése a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarába zökkenőmentesen lezajlott – emelte ki a vendég. A kormánymegbízott hozzátette, a falugazdászok ismerik leginkább a terepet és a gazdák igényeit. A szervezeti struktúra másodlagos, a legfontosabb a gazdálkodók segítése. Rigó Csaba példaként a gázolaj igénylésénél, valamint a földalapú támogatások kérelmezésénél nyújtott támogatást emelte ki.

„A rezsicsökkentés az egyik legfontosabb kormányzati cél. A döntéshozók jól mérték fel a magyar állampolgárok problémát” – utalt a gáz, áram, távhő, víz, csatorna és kéményseprési díjak többlépcsős csökkentésére a vendég. „A Megyei Államigazgatási Kollégiumban külön rezsicsökkentési bizottság működik, amelyben a fogyasztóvédelmi és törvényességi felügyeleti szakemberek mellett országgyűlési képviselők is helyet foglalnak. A közel egy éve működő bizottság így eredményesen képviseli az állampolgárok érdekeit” – a kormánymegbízott kiemelte, a rezsicsökkentésnek több ága van: példaként a rászorulóknak kiosztott hasított tűzifacsomagokat emelte ki.

A kormányablak-rendszer kiépítése részben hazai, részben pedig az Új Széchenyi-terv forrásainak segítségével zajlik. Hévíz város esetében azonban a település önkormányzati ráfordítását külön is hangsúlyozni kell, hiszen „Hévízen az országban szinte egyedülálló módon – a bútor és az informatika kivételével – az önkormányzat maga alakította ki az ügyintézési pontot” – emelte ki Rigó Csaba, hozzátette, az üzemeltetést a kormányhivatal állja.

A további kormányablakok fizikai kialakítása, valamint az arculat és az informatika kiépítése kiemelt jövőbeni cél. Rigó Csaba elmondta, az állampolgári elégedettséget folyamatosan mérik – a kitűzött cél az országosan eddig mért 94 százalékos átlagos érték, vagy annál jobb elégedettségi szint. „Jó úton járunk. Minden feltétel adott a hatékonyság növeléséhez, de még akad teendőnk.””

Forrás:
Közel negyedével nőtt az ügyintézési helyek száma Zalában; OrientPress; 2014. március 17.

A bejegyzés kategóriája: közigazgatás:magyar
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.