„…A nemzetközi esettanulmányok leginkább a regionális innovációs rendszerek fejlett régiókban való működését ismertetik, és jellemzően a fejlett régiókban lévő tudásintenzív iparágak példáját mutatják be. A szakirodalom alig foglalkozik a regionális innovációs rendszerek kevésbé fejlett régióban való működésével, és egy ilyen régiónak a tudásintenzív szektorok innovációs tevékenységére gyakorolt hatásával.
A regionális keretfeltételek elemzési keretét a regionális innovációs rendszerek koncepciója adja, amely hangsúlyozza az innovációs tevékenységek társadalmi közegbe való beágyazottságát, illetve az innováció és a tanulás régiós szinten való interaktív jellegét (Cooke – Schienstock 2000, Cooke 2005). A regionális innovációs rendszerben az interaktív tanulás két színtere: a tudásteremtés és -terjesztés, valamint a tudásalkalmazás és -kiaknázás alrendszerek (Autio 1998, Tödtling – Trippl 2005, Lengyel 2010). Amikor fejlett és kevésbé fejlett régiók gazdaságának különbségeit keressük, többek között a regionális innovációs rendszer alrendszereinek működését, kapcsolatát, a rendszer szereplőinek tudását és innovációs képességét kell vizsgálnunk. Ezek a tényezők az eltérő innovációs teljesítmény elsődleges okai.
A fent felvázolt probléma határozta meg kutatásom irányát. A disszertáció a tudásintenzív szektorok innovációs tevékenységének egy kevésbé fejlett régióban való vizsgálatára irányul, tekintettel egyrészt a legfontosabb erőforrás, a tudás és az innovációhoz szükséges interaktív tanulás összefüggésére, másrészt arra a jelenségre, hogy ugyanazokat a szektorokat eltérő innovációs minta jellemzi térbeli hovatartozásuktól függően…”
Forrás:
Tudásintenzív szektorális innovációs rendszerek a Dél-Alföld régióban; Vas Zsófia Boglárka; Szegedi Tudományegyetem, Közgazdaságtani Doktori Iskola; 2014. április 9. (pdf)
