Mattheisen: Ha lesz változás, befektetés is lesz

„Egyetlen igazán nagy léptékű beruházás sem történt a telekomszektorban, és bár a különadók végül nem verték ki a biztosítékot Brüsszelben, az iparág fejlődési kényszerét a kormány nem tudja a házon belüli megoldásokkal kielégíteni. A választások után a Magyar Telekom vezérigazgatója ezért arra számít, hogy az új kabinet és a nagy mobilszolgáltatók a korábban kötött stratégiai megállapodásokat a tárgyalóasztalnál finomítják majd tovább. Christopher Mattheisent arról is kérdeztük, miért nincs kielégítő mobilszolgáltatás a vasúti fővonalakon, illetve: behozhatók-e valaha az elvesztegetett évek?

hvg.hu: Az állami igény a negyedik mobilszolgáltató céget azért majdnem összehozta, az MVMNet az épp a múlt héten megvásárolt Antenna Hungáriával még lehet jó kiindulási alap a szektorban markánsabb állami szerepvállaláshoz, és tavaly-tavalyelőtt volt egy országos méretű e-útdíj projekt is. Az persze más kérdés, hogy e kormányzati beruházásoknak nem feltétlenül a nagy piaci szereplők örülhettek.

C. M.: A példák közül egyiket sem tekintem valóban nagy beruházásnak abban az értelemben, hogy azok eredményeként nagy és fontos fejlesztési kérdésekben előbbre léphetne Magyarország. Kétségtelen, hogy már korábban is egyértelmű volt: vannak a szektorban olyan nagy telekommunikációs szereplők, amelyekre támaszkodhat a kormány, s amelyeket a célok érdekében be kell vonni a nagyobb fejlesztésekbe. És az is nyilvánvaló, hogy a jelenlegi kormány más úton jár, mint elődje.

Az állami szerepvállalás megerősödött, de ez a gondolkodás nem egyedülálló a világon. Ennek a gondolkodásnak azonban vannak korlátai is, mert azt például, hogy Magyarországon tényleg legyen teljes körű 4G szolgáltatás, nem oldható meg kis cégekkel, csak a tőkeerős piaci szereplőkkel.

hvg.hu: Az Antenna Hungária megvételével kapcsolatban megírtuk: a piacon elképzelhetőnek tartják, hogy a műsorszóró egy újabb építőkocka az újramelegített állami mobilszolgáltató elgondoláshoz.

C. M.: Azzal, hogy az állam vásárolta meg a céget, csak az elvi lehetősége nyílik meg annak, hogy arra támaszkodva egyszer majd összeálljon egy, akár mobilszolgáltatást is végző cég. Odáig még nagyon sokba kerülő beruházásokon át vezethet az út. Ma annak a valószínűsége is elég kicsi, hogy az ugyancsak állami tulajdonú céghez került 450 MHz-en kereskedelmi jellegű szolgáltatást indítsanak a piacon.

A telekom cégek szolgáltatása úgy épül fel, hogy van infrastruktúra, van működési frekvencia és van ezekre optimalizált készülék-, illetve szolgáltatáscsomag is, amivel az ügyfelek az adott rendszert használhatják. Ebből az Antenna Hungária csupán az infrastruktúra egy részét jelenti. A kereskedelmi ökoszférában 900 és 1800 MHz-en zajlik a szolgáltatás, ezen a frekvencián működnek a 2G, 3G és a most rohamosan terjedő 4G-képes készülékek. Sok mindenre lehet használni egy 450 MHz-es rendszert, de nem azon a tömegpiacon, ahol mi igazán aktívak vagyunk.

hvg.hu: Visszatérve az eredeti gondolatmenethez: a gazdasági válságot nevezte meg a szektor halvány teljesítményének legfőbb okaként. És a szektorális különadók? A méterenként mért közműadó? A telefonadó? Vagy ezeket most, hogy már partnerségi megállapodást kötöttek a kormánnyal, nem ildomos emlegetni a béke fenntartása érdekében?

C. M.: A különadó ügyében a francia példa alapján az Európai Bíróság olyan döntést hozott, hogy ilyen típusú adóbevételre az állam jogot formálhat. A különadót 2013-ban kivezették, helyette azonban megjelent a távközlési, majd közműadó. Ezek éves terhe pedig ma már nagyobb, mint a válságadó volt.

Nem arról van szó, hogy azt gondolnánk, a többletterheknek el kellett volna kerülnie bennünket, mert azokból nekünk is, mint minden hozzánk hasonló nagy cégnek, ki kell vennünk a részünket válság esetén. Volt azonban három probléma: a különadó diszkriminatív volt a telekomszektorral szemben, a választott adókivetési forma befektetésellenes volt, és a bevezetés módja, illetve az általa előidézett állapotok kiszámíthatatlanságot teremtettek. Ilyen környezetben nehéz lett volna bármit is előre tervezni, és akár csak látni is azt, hogy mihez kell igazodni.

A partnerségi megállapodás éppen ezért is mérföldkő, hiszen a kormány azt vállalta, hogy a beruházások ösztönzése érdekében felülvizsgálja az ágazatot érintő adókat, és szabályozási környezetet. Mindez pedig a kiszámíthatóságot erősíti.

Arra számítunk, hogy a választások után ebben a kérdésben visszaülünk a tárgyalóasztalhoz, és a részleteken tovább dolgozzuk, mert a megállapodás biztosítja az érdemi párbeszéd lehetőségét. Annyit világosan kimond a megállapodás, hogy hajlandóak vagyunk többet befektetni, ha megfelelő feltételeket teremt ehhez a kormányzat. Ők azt vállalták, hogy hajlandóak gondolkozni a feltételek kedvezőbbé tételén. Ha ebben lesz változás, akkor több befektetés is lesz.

hvg.hu: Be lehet hozni, le lehet dolgozni valaha az elvesztett éveket?

C. M.: Azt mondják, hogy történelmietlen a „ha”-val kezdett mondat. Ettől még igaz, hogy ha nem lett volna válság, ha nem lettek volna a ránk címkézett adócsomagok, akkor biztosan előrébb tartanánk. De arra nincs pontos válasz, hogy mennyivel. Mondjuk már egy ideje, hogy kiépítjük az országos 4G-s hálózatot, és hogy még gyorsabb internetet adunk majd. Jelenleg ott tarunk, hogy a felelősségteljes ígéret ma az, hogy az idei 40 százalékos lefedettséget jövőre 80 százalékig tornásszuk fel.

Voltak területek, ahol ilyen körülmények közepette is növekedni tudtunk, az IT-szolgáltatások például, vagy a mobil szélessáv, a vezetékes internet, és a tv-piac is növekedni tudott. De más országokban gyorsabban növekedtek. Így azzal nem lehetek maradéktalanul elégedett, hogy tavaly például a mobilnet-szolgáltatási piacon közel 20 százalékkal növekedtünk, mert tudok olyan országokat, ahol magasabb bázisról is több mint 30-35 százalékot tudtak emelkedni a meghatározó szolgáltatók. De az is találó mondás, hogy a hátrafelé nézés nem segít az előre haladásban. Fontos, hogy mi inkább előre nézzünk, és a lehetőségekből hozzuk ki a legtöbbet.

hvg.hu: Azt kire fogjam, hogy ma sincs stabil térerő – sőt szakaszosan semmilyen sincs – a vasúti fővonalakon, hogy a wifis szolgáltatás rendre kritikán aluli, holott a mobilinternet-szolgáltatásra kötött szolgáltatói szerződés még csak nem is új keletű a Magyar Telekom és a MÁV között?

C. M.: Ha valaki bosszankodik, mert a szolgáltatást nem tudja használni, igazat adok neki. De ha gond van a szolgáltatással, akkor először mindenki ránk haragszik, pedig nem mindig mi vagyunk ezért a hibásak, hiszen például ez is egy közös projekt. Nem csak az utasokra jellemző az effajta gondolkodás: ha otthon a fiaim internetezés közben úgy érzik, hogy kicsit csökkent a sávszélesség, egyből kérdőn néznek rám, hogy mi a baj nálunk az internettel. Pedig ebben a rendszerben mi csak az egyik szereplő vagyunk. Néhány hónapja az egyik versenytársunk hálózatán egy másik cég szerverhibája miatt akadozott az internet-szolgáltatás, de mindenki rájuk haragudott – alaptalanul. Ezért is fontos, hogy állandó kapcsolatot tartsunk az ügyfeleinkkel.

hvg.hu: Amikor tavaly ősszel megjelent a Vodafone a korábbi árat drasztikusan letörő, korlátlan telefonálásra és üzenetküldésre (illetve optimális adagnyi mobilinternet-használatra) kihegyezett csomagjával, akkor a Telenor is, a Telekom is szinte azonnal átalakította a szolgáltatási csomagjait, miközben piaci harakirinek nevezték az árcsökkentést. Az optimális, nagyvárosi mobiltelefon-használóhoz igazított árazás mégis, úgy látszik, hozott annyit a konyhára, hogy a nagy halál nem következett be.

C. M.: Erre az egészre szerintem úgy kell nézni, mint a francia forradalomra. Ha valaki azt kérdezi, annak mi volt a hatása a világra, akkor sok mindent felsorolhatunk mellette vagy ellene, még azt is mondhatjuk, hogy túl korai volna mérleget vonni, de az kétségtelen, hogy átalakította a korábbi térképet. Ez a piaci lépés egy folyamat egyetlen pillanata volt, aminek majd később látjuk csak tisztábban a hatását. A mobilszolgáltatási piacon az árazás nagyon lényeges tényező, de azt meg kell érteni, hogy a világ – és benne előbb-utóbb Magyarország is – a korlátlanul igénybe vehető szolgáltatások (hívás, sms, adatforgalom) felé halad, amit átalánydíjazással lehet leginkább kezelni. A növekedés a mobilinternet-penetrációban van, ami ma Magyarországon 30 százalék körüli, de Hollandiában már közelíti a 80 százalékot. Ez a trend az egész IT-szektort átalakítja, és hozzánk is be fog gyűrűzni, amire minden szolgáltatónak készülnie kell a maga eszközeivel.

hvg.hu: Hollandia azonban példa arra is, hogy az ügyfélhűség is változóban van. Ott ma már röghöz kötésnek tartanák, ha a szolgáltatók 2 éves hűségszerződést akarnának aláíratni velük. Ez elől ki lehet-e térni Magyarországon?

C. M.: Nálunk a Telekomnál a vezetékes és mobiltelefon, az internet, a mobilinternet és a tévészolgáltatás akár egyetlen csomagban is elérhető, ami elég ritka szituáció Európában. A „hűségszerződés” kifejezést Magyarországon kívül például nem használják, nem is értik. Az a stratégia persze mindenhol ismert, hogy a szolgáltató befektet az ügyfélbe azért, hogy az hosszabb ideig az ő szolgáltatásait használja, ezért például a valódi piaci ár alatt juttatja az ügyfelet okostelefonhoz, set top boxhoz, tablethez vagy más kütyühöz. Ezzel a cégnek az is a célja, hogy az ügyfél hamarabb használjon olyan technológiai újdonságokat, mint a 4G vagy az interaktív tévé.

Hollandiában sokkal kevesebb az ilyen szubvenció, Magyarországon viszont az ilyen befektetés az új technológiák elterjedésének egyik kulcsa. A szolgáltató valójában nem vásárolja, hanem megpróbálja megszolgálni a hűséget. Egy dolgot azonban el kell fogadni: az sehol a világon nem megy, hogy a cég százmilliárdokért gyorsabb hálózatot épít, az ügyfél pedig ingyen akar készüléket is kapni, meg telefonálni és mobil internetezni is rajta. A beruházásnak meg kell térülnie.”

Forrás:
Mattheisen: Ha lesz változás, befektetés is lesz; Szabó M. István; HVG.hu; 2014. április 4.

A bejegyzés kategóriája: távközlés
Kiemelt szavak: , , .
Közvetlen link.