Mérlegen az igazságügyi tájékoztatás

„Mit tudhatunk meg egy perről, hol a nyilvánosság határa, és meddig mehet el a sajtó? A választ – egységes szabályozás híján – sokszor a helyi szokásjog adja meg. Néha azt sem könnyű eldönteni, ki tudósíthat egy bírósági eljárásról, és mit hozhat nyilvánosságra – mondta el rádiónknak Majsa Dóra, a NAIH Információszabadság Osztályának vezetője, hozzátéve, a területre vonatkozó, az igazságügyi adatkezelésről és tájékoztatásról szóló törvény jelenleg véleményezési szakaszban van.

Majsa szerint a helyzetet nehezíti, hogy egyelőre nem megfelelően szabályozott az igazságszolgáltatás és a sajtó nyilvánosságának különbsége sem: a tárgyalás nyilvánosságát például sokan összetévesztik a sajtónyilvánossággal, pedig előbbi a résztvevő felek jogát biztosítja a pártatlan és átlátható bírósági döntéshozatalhoz, utóbbi viszont a közérdekről és a társadalmilag fontos információk megosztásáról szól. A konfliktus alapja, hogy mennyiben és milyen formában vihető ki az, ami a tárgyalóteremben elhangzik – ez pedig közel sem egyértelmű. Vitás pont például, hogy ki tudósíthat a tárgyalóteremből – a ‘csupán’ igazolvánnyal rendelkező vagy a független vállalkozást is működtető újságíró – vagy, hogy a tárgyalás kezdete előtt nyilvánosságra hozhatja-e a tárgyalási jegyzéket, s elég az, ha a fotós, operatőr a felvételeken csak a pereskedők arcát teszi felismerhetetlenné.

Bár az egyes kérdésekre rendeleti szabályozás vonatkozik, egységes törvényi nem, és sokszor csak a bíróság bevett gyakorlata, a helyi szokásjog dönti el, hogy egy újságíró mit hozhat nyilvánosságra az adott ügyben – figyelni kell a részletekre, hiszen az óvatlan közlés személyiségi jogokat sérthet. A felelősség mindenkié, az egyes bíróságokon tevékenykedő sajtóreferensek ugyanúgy felelnek azért, hogy milyen információt osztanak meg a sajtótájékoztatón, mint a sajtó képviselői, akik majd felhasználják azt.

A vitás kérdésekben az igazságügyi adatkezelésről és tájékoztatásról szóló törvény tehet rendet, ennek koncepcióját az Országos Bírósági Hivatal kommunikációs munkacsoportja készítette el még 2013 telén, Handó Tünde OBH-elnök felkérésére. A törvénytervezet jelenleg a véleményezési szakaszban van, s javarészt a szakma foglalkozik értékelésével. “Az egyes ítélőtáblákat járjuk körbe, az ottani bírákat, ügyészeket, ügyvédeket vonjuk be, így folyamatosan gyűlnek az újabb kérdések, amit még szabályozni kell. Másrészt a koncepció elérhető az OBH honlapján, van egy problématérkép fent, amihez bárki odaírhatja megjegyzéseit és javaslatait” – mondja Majsa Dóra.

A NAIH osztályvezetője szerint a törvény megformálásakor egyensúlyt kell teremteni az igazságszolgáltatásban érintett felek jogai és a társadalmi nyilvánossághoz való jog között – a hatóság álláspontja ugyanakkor az, hogy a természetes személyeket minél nagyobb védelem illesse meg az eljárás során. Az igazságügyi adatkezelési törvény várhatóan szabályozza majd a bírósági iratkezeléseket, a pertárgyalási (vagyis a tárgyalás előtti) ügynyilvánosságot, a per nyitottságával kapcsolatos részleteket is, különös tekintettel az eljárás közben felbukkanó érzékeny adatokra.”

Forrás:
Mérlegen az igazságügyi tájékoztatás; OrientPress; 2014. július 1.
A témához kapcsolódó korábbi cikkeink

A bejegyzés kategóriája: jog, közigazgatási informatika
Kiemelt szavak: , , , , , , , , .
Közvetlen link.