Az Európai Bizottság a nagy adatokról: A lehető legjobban ki kell aknázni az adatközpontú gazdaság lehetőségeit

„Mi is az a nagy adat?
A „nagy adat” nagyon nagy mennyiségű, nagyon gyorsan termelődő, sokféle forrásból származó adat. Emberek is,gépek is lehetnek a forrásai, például érzékelők által gyűjtött időjárási adatok, műholdakról származó képek, digitális képek vagy videók, ügyintézési adatok, GPS-jelek stb. Számos területen fordulnak elő, az egészségügytől kezdve a közlekedésig és az energiaiparig.

A nagy adatok nagy lehetőséget jelentenek: új termékeket és szolgáltatásokat lehet rájuk alapítani, például mobiltelefonos alkalmazásokat vagy vállalati üzleti elemzéssel foglalkozó termékeket.

A nagy adatok kihívást is jelentenek: a mai adatkészletek mérete és bonyolultsága új elképzeléseket, eszközöket és infrastruktúrát igényel. Szükség van megfelelő jogi, keretekre és műszaki megoldásokra is annak biztosítására, hogy az egyének magánszférája tiszteletben legyen tartva és az adatokat törvényesen használják. (MEMO/13/965)

Az Európai Bizottság a rendelkezésére álló teljes politikai és jogi eszköztárat, valamint az európai kutatási és fejlesztési beruházásokat fel fogja használni, hogy a lehető legjobban kiaknázza az adatalapú gazdaság lehetőségeit.

1. Elképzelések felkutatása és támogatása
A Bizottság fel fogja szólítani a kutatói közösségeket (egészségügy, energia, környezeti kutatások, társadalomtudományok és hivatalos statisztika területéről), hogy fogalmazzanak meg világítótorony-kezdeményezéseket a nagy adatokkal kapcsolatban.

A Bizottság alapvetően új elképzeléseket vár: személyre szabott egészségügy, élelmiszerek életciklusának követése a termelőtől az elfogyasztásig, integrált szállítás és logisztika, és más olyan ötleteket, amelyek javítják a mindennapi életet, Európa versenyképességét vagy a közszolgáltatásokat. Az a cél, hogy a lehető legnagyobb hasznot érjék el a stratégiailag fontos terülteken végrehajtott uniós befektetésekkel.

Ezzel párhuzamosan kész arra, hogy egy sokmilliós Köz-magán Társulást indítson a nagy adatok területén az iparral együtt ennek az évnek a vége felé. Hasonló társulások a szuper-számítástechnika, robotika, fotonika és az ötödik generációs mobil távközlés (5G) területén már átalakítják a kutatást és innovációt (lásd MEMO/13/1159). Számos javaslatot tettek június végén a stratégiai kutatási programra kutatók, tudományos intézetek, befektetők, az európai adatgazdság képviselői – akik között egyre nagyobb számban fordulnak elő nemcsak a nagy adatokkal foglalkozó nagy szoftvercégek, hanem az adatintenzív szektorokban (egészségügy, kiskereskedelem, bankok, bizosítás és gyáripar) működő vállalkozások is -.

2. Az adatközpontú gazdaság infrastruktúrája
A kutatóknak, vállalkozásoknak, a köz- és magánszektornak nagysebességű szélessávú kapcsolatra, megfelelő feldolgozási kapacitásra és szolgáltatásokra van szükségük, hogy az adatforradalom kibontakozhasson. A Bizottság:

• Együtt fog működni a tagállamokkal, hogy adatfeldolgozó létesítmények hálózatát hozzák létre, különös tekintettel a KKV-szektorra, az oktatási és kutatási szférára és közszektorra.
• Fejleszteni fogja az oktatási és kutatási közösség GÉANT-hálózatát, folytatódni fog a nem-uniós és fejlődő államok bekapcsolása ebbe a hálózatba, hogy a nagy adatok feldolgozási kapacitása növekvő mértékben globalizált legyen.
• Szuper-számítástechnikai központokat fog létesíteni, hogy a Nagy-teljesítményű Számítástechnikai Köz-magán Társulás keretében tudományos, ipari és társadalmi problémákkal birkózzanak meg.
• Az 5G Köz-magán Társulás keretében támogatni fogja a nagy adatokhoz nélkülözhetetlen fejlettebb mobil Internet műszaki alapjainak kidolgozását, ösztönözni fogja a szabályozás megváltozását a „Behálózott kontinens” intézkedési terv keretében, hogy ösztönözze a magán- és közszektor szélessávú célú befektetéseit.

3. A nagy adatok kiaknázásához szükséges alkotórészek kifejlesztése
Az adatalapú gazdaság gyors növekedése függ a nyers információhoz való könnyű hozzáféréstől is, a képzett adatszakértőktől és a nagy adatok területén tevékenységüket megkezdő cégek támogatásától. Az elkövetkező hónapokban a Bizottság:

• Iránymutatást fog kiadni a szabványos licencekről, adatkészletekről és az információ újrahasznosításért felszámított díjakról – ezzel is segítve a tagállamokat a közadatok újrahasznosításában rejlő lehetőségek lehető legteljesebb kiaknázásában.
• Meg fogja könnyíteni az információhoz való hozzájutást, egyablakos hozzáférést biztosítva a nyílt adatokhoz egész Európában a Európai Hálózatfejlesztési Eszköz segítségével.
• Fel fogja térképezni a nagy adatok legfontosabb területein – egészségügy, szállítás, környezetvédelem, kiskereskedelem, gyáripar, pénzügyi szolgáltatások – a szabványokat, támogatandó az adatok interoperabilitását.
• Inkubátort fog létrehozni a nyílt adatokkal foglalkozó cégek számára a Horizon 2020 keretén belül, hogy a KKV-szektor cégei megfelelő feltételekhez jussanak. A Bizottság Startup Europe programja keretében további támogatás és befektetés áll az induló cégek rendelkezésére.
• Kiválósági központok hálózatát fogja megteremteni, hogy a képzett adattudományi szakemberek száma növekedjen Európában. Ezzel párhuzamosan támogatni fogja az adatkönyvtárosok és más újonnan megjelenő, az adatokon alapuló gazdaság kutatóit és diákjait támogató, szakmai szereplők képzésének kialakítását.
• Új eszközt fog kifejlesztetni az európai adatgazdaság mérésére és feltérképezésére.

4. Bizalom és biztonság
Az adatközpontú gazdaság csak akkor valósul meg, az egyének és vállalkozásaik rugalmas informatikai felhőszolgáltatásokhoz jutnak és biztosak lehetnek abban, hogy adataik biztonságban vannak:

• Az uniós adatvédelmi reformcsomag – amely jelenleg tagállami vita tárgya – az adatközpontú gazdaság szabályozási kulcseleme. Amikor meg fog valósulni, akkor a szabályok egy egységes, modern, erős, konzisztens és átfogó adatvédelmi keretet fognak kialakítani, amely növelni fogja a jogbiztonságot és erősíteni a digitális környezetbe vetett bizalmat.
• Ezekre az uniós szabályokra építve a Bizottság, társulva a tagállamokkal és az érintettekkel, biztosítani fogja, hogy a vállalkozások útmutatást kapjanak az adatok anonimizálásáról és pszeudonimizálásáról, a személyes adatokkal kapcsolatos kockázatok elemzéséről, és eszközök és kezdeményezések álljanak rendelkezésre a fogyasztói tudatosság növelésére. Továbbá támogatni fogja olyan műszaki megoldások felkutatását, amelyek eleve a személyes adatok biztonságát növelő módon vannak megalkotva.
• Át fogja tekinteni a Trusted Cloud Europe jelentés utóéletét és konzultálni fog a lehetséges szakpolitikai intézkedésekről (törvényhozási és szabályozási) 2015-re.
• Irányelveket fog kiadni a biztonságos adattárolás jó példáit támogatandó és megelőzendő a kibertámadásokat.
• Konzultációt fog indítani és egy szakértői csoportot fog felállítani az adatok „tulajdonlása”-ról és az adatbiztosítás felelősségéről , különösen a dolgok Internete keretében gyűjtött adatok tekintetében.
• Konzultációt fog indítani az adatárolásra használt, a felhasználó által ellenőrzött felhő alapú technológiákról és a személyes adatok használatáról.”

Forrás:
Making the most of the Data-Driven Economy; Európai Bizottság; MEMO/14/455, 2014. július 2.
Lásd még: Az Európai Bizottság a nagy adatokról: A Bizottság felhívja a tagállamok figyelmét, hogy ne menjenek el lehunyt szemmel a nagy adatok mellett és Az Európai Bizottság a nagy adatokról: Közlemény és háttéranyag az adatközpontú gazdaságról