„Az adatújságíró legjobb barátja az állam, I. rész: honnan érdemes a cikkeinkben szereplő szervezetek jogi helyzetéről és gazdálkodásáról megszerezni a hiteles és naprakész információkat?
Az Adatújságírás blog jogi leágazásaként több bejegyzésben gyűjtjük össze és mutatjuk be azokat a magyar állami adatbázisokat, amelyek általában a tényalapú újságírásban, de a non-fiction irodalomban is a legfontosabb forrásokat jelenthetik a sajtómunkás és a kutató számára.
Célunk azonban az is, hogy az összefoglalókat ne csak az újságírók, hanem bárki hasznosnak találja, hogyha szerződő partnerének adatait akarja ellenőrizni, egy uniós projektnek vagy egy közbeszerzésnek akar utánanézni a településén vagy csak nem találja a rá vonatkozó törvényt. Ezért is igyekszünk lényegre törően, következetes szerkezetben és természetesen linkekkel dolgozni – már csak azért is, hogy a jövőben a „te, azt honnan lehet kideríteni, hogy” kezdetű kéréseket az ezekre a bejegyzésre mutató linkekkel tudjuk majd teljesíteni.
A gazdasági forgalomban részt vevő – ügyleteket kötő, pénzt mozgató – jogi személyek, illetve saját nevük alatt gazdálkodó természetes személyek nagyon nagy többségükben négy nagy közhiteles nyilvántartásban (a cégnyilvántartásban, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában, a civil szervezetek névjegyzékében és a törzskönyvi nyilvántartásban) tanyáznak.
Ezeknek a nyilvántartásoknak az adatai (a bejegyzett képviselők, illetve az egyéni vállalkozó nevére is kiterjedően) nyilvánosak, ráadásul online ingyenesen és regisztráció nélkül hozzáférhetőek. Ez persze azt is jelenti, hogy az innen megismert minden információt a sajtóban vagy más nyilvános közlésben szabadon fel lehet használni.
A jó hírekhez hozzá kell tenni, hogy a XXI. század kihívásainak csak a frissen fejlesztett civil nyilvántartás felel meg igazán (egyébként szoros második a ronda, de funkcionális kincstári nyilvántartás).
Különösen nagy kár, hogy éppen a leggyakrabban kellő cégadatokhoz való hozzáférés a legnehézkesebb: a piaci szolgáltatások persze kielégítik – az ebben a körben fizetőképes –keresletet, de adófizetőként jobban esne, ha három (a vállalkozások bosszúságából épített kamarai adatbázissal együtt négy) kínosan nehézkes honlap helyett egy lenne, ami viszont legalább minimálisan felhasználóbarát. És ha már felhasználóbarátság, akkor meg kell említeni, hogy a NAV most a császár az ügyfelek online kiszolgálásában: ha az embernek csak bármely áfa- vagy evaalany, illetve egyéb adóköteles szervezet székhelyre, adószámra és az alkalmazottainak létszámára van szüksége, akkor az áprilisban indult NAV -os mobilalkalmazás messze a legegyszerűbb módja az ezekhez való hozzáférésnek.
Az alábbi táblázatban említettek mellett vannak olyan gazdasági szereplők is, akik rendelkeznek a külön nyilvántartás privilégiumával: ügyvédeket és ügyvédi irodákat például csak a területi kamarák külön nyilvántartásaiban (a fővárosban például itt) találunk, és bár a többi szakmai kamara tagjai általában egyéni vállalkozásként vagy társas vállalkozóként tevékenykednek, de esetükben is többletinformációk szerezhetőek a nyilvános kamarai nyilvántartásokból.
Már amelyikről, mert például a szabadalmi ügyvivők legfrissebb, általunk fellelt online névjegyzéke 2003-as. [a cikk további részében táblázatos formában részletesen ismertetik az egyes adatbázisokat]”
Forrás:
Mondd meg az adószámod, megmondom, kié vagy!; Sepsi Tibor; Adatújságírás; 2014. július 25.
