Skip to main content
közigazgatás: külföldönművelődés

EU: Az iskoláknak mielőbb meg kell birkózniuk a „bonyolult” digitális készségek tekintetében felmerülő kihívásokkal

Szerző: 2014. október 4.No Comments

„Az Európai Bizottság és az oktatási technológiák területén tevékenykedő szakembereket tömörítő, amerikai székhelyű New Media Consortium által ma közzétett jelentés szerint az iskolai oktatás előtt álló legsürgetőbb kihívások a következők: a tanulók alacsony digitális készség- és kompetenciaszintjének javítása és az új információs és kommunikációs technológiák hatékony alkalmazásának az oktatók képzésébe való integrálása. A legelső, Horizon Report Europe: 2014 Schools edition (Új technológiák és trendek az oktatásban – európai iskolák kiadás) címet viselő jelentés kiemeli azokat a trendeket és technológiai fejleményeket, amelyek az elkövetkezendő öt évben feltehetőleg hatással lesznek az oktatásra. Az európai iskolák előtt álló kihívásokat három kategóriába sorolja: „megoldható”, „nehéz” és „bonyolult”.

A jelentés a Bizottság Megnyíló oktatás elnevezésű kezdeményezésében kitűzött célkitűzésekhez igazodik, és 22 ország több mint 50 szakértőjétől, valamint a Bizottság Közös kutatóközpontjától, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettől (OECD) és az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetétől (UNESCO) kapott adatokra támaszkodik. A jelentés szerint ahhoz, hogy előnyt lehessen kovácsolni a szociális médiák és a nyitott oktatási segédanyagok fokozottabb használatából, valamint az adatvezérelt tanulás és értékelés elterjedéséből, elengedhetetlenül szükség van az innovációk előmozdítására a tantermekben.

„A jelentés értékes ismeretekkel és iránymutatással szolgál a politikai döntéshozók és a nevelési-oktatási intézményvezetők számára a digitális és nyitott segédanyagok oktatásba való integrálására vonatkozóan. Európának mindent el kell követnie annak érdekében, hogy a fiatal generációk megfelelően felkészüljenek a későbbi pályafutásuk támasztotta igényekre” nyilatkozta Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős európai biztos. „A jobb digitális készségek, valamint a digitális és nyitott segédanyagokhoz való hozzáférés nemcsak a hatékonyabb oktatás, de az olyan rugalmas oktatási modellek szempontjából is alapvető fontosságúak, amelyek könnyebbé teszik az egész életen át tartó tanulást.”

A jelentés megállapítja, hogy az információs és kommunikációs technológiáknak az oktatók képzésébe való integrálása, valamint a diákok alacsony digitális kompetenciaszintjének a javítása megoldható feladat. Az élettapasztalatra épülő, autentikus tanulás lehetőségek megteremtése, valamint a formális és informális oktatás ötvözése rövid távon már nehezebben lesz kivitelezhető. A különösen „bonyolult” kihívások közé számít az összetett gondolkodásmód tanításának javítása és annak biztosítása, hogy a diákok maguk is részt vehessenek tanulási tevékenységeik kialakításában.

A szakemberek véleménye szerint a felhőalapú számítástechnika és a táblagépek már egy éven belül sok európai iskolában mindennapos eszközökké válnak, míg a számítógépes játékok segítségével való tanulás és a fizikai és virtuális környezet kombinálása úgy két-három éven belül válhat a tanítás szerves részévé. A szakértők úgy vélik, akár öt évig is eltarthat a virtuális vagy távlaboratóriumok elterjedése, valamint az olyan stratégiák kidolgozása, amelyek arra ösztönzik a diákokat, hogy aktívan részt vegyenek a tanulási folyamatok kialakításában.

A Horizon jelentés által felvetett témák és hasonló kérdések kerülnek megvitatásra az Európai Bizottság és az Európai Unió olasz elnöksége közös szervezésében „Oktatás a digitális korszakban” címmel, decemberben megrendezendő magas szintű európai konferencián.
okt

További információk

…”

Forrás:
Az iskoláknak mielőbb meg kell birkózniuk a „bonyolult” digitális készségek tekintetében felmerülő kihívásokkal; Európai Bizottság; IP/14/1075; 2014. október 2.
Szerkesztői megjegyzés: Idáig az volt az ideológia, hogy az Y-generáció független, kreatív egyénekből áll, akiknek második természetükké vált a digitális eszközök használata. Most pedig a „tanulók alacsony digitális készség- és kompetenciaszintjéről” beszélnek.