Skip to main content
gazdaságközigazgatás: magyar

Holdingok az önkormányzatokban

Szerző: 2014. október 13.No Comments

„A holdingokat általában a privát szférához, az üzleti világhoz kötjük. Pár éve még elképzelhetetlen lett volna, hogy a közszektorban is teret nyerjen, mára már ez működő valóság lett és a kormány is ebben a formában akarja működtetni az energiaszolgáltatókat – emelte ki Horváth M. Tamás, a Debreceni Tudományegyetem Tanszékvezető tanára, a Rádió Orientben.

A holding egyfajta vállalat vagy csoport a magán vagy vállalati szektorban, amiben van egy vállalat vagy vállalati elem, amelyik az irányítást gyakorolja a többi tagvállalat fölött. Ez a magánszférában egy bevett konszernforma- mutatott rá a professzor és hozzátette: ez tulajdonképpen a vállalatok közötti szorosabb kapcsolat egy elismert formája. A piacgazdaságban erre kialakult szabályok vannak, hogy ne tudják egymás ellen kijátszani a versenyszabályokat.

A holdingot a közszektor Európában az ezredforduló táján kezdte felfedezni, mert akkor a liberalizációs folyamatok miatt kötelező volt átalakítani a közművállalatokat. A folyamat Németországban kezdődött, ahol a költségvetési intézményt át kellett alakítani társasági jog alatt álló társasággá, ahol 100%-os tulajdonos lehetett az önkormányzat is. Ugyanakkor elindultak a privatizációs folyamatok is, sok vállalatot privatizáltak, de sok meg is maradt, amit vagy nem tudtak vagy nem is akartak eladni. Az Uniós politikában 2005 táján változás következett be és megengedőbbé vált a közbeszerzési eljárás abban az esetben, amikor 100% tulajdona volt a közszektornak. Így már ezek az állami vagy önkormányzati holdingok szereplőivé válhattak a piacnak és kaphattak megbízásokat – emelte ki a szakértő.

A holdingok létrejötte fontos volt hatékonysági szempontból is, mert az állami vagy önkormányzati tulajdont egy kézből lehetett irányítani, de lehettek esetleges kapcsolatok is az egyes közszolgáltatók között, ilyen volt például a közterület fenntartás és a kertápolás. A harmadik fontos szempont a várospolitika, ahol már nemcsak a profit a fontos, hanem a környezettudatosság, a fenntartható fejlődés – mutatott rá a vendég.

Magyarországon a városi holdingok megalakulását Debrecen kezdte 2000 környékén, aztán sokáig egyedül is volt, létét sokan támogatták, köztük a polgármester, mások pedig ellenezték. Pár év múlva megszaporodott a számuk, mert néhány szakmai tanácsadó cég is kezdte ajánlani és több nagy és kis város is soraiba lépett, például Miskolc. Felvetődött a kérdés, hogy a szolgáltatások magánosítása visszafordítható-e 15 év múlva, ha 25 évre lett kötve a szerződés. Horváth M. Tamás utalt rá, hogy 2010 környékén nemzetközi téren is indult hasonló folyamat, Párizsban 150 év után vette vissza a vízműveket az önkormányzat. Hasonlóan járt el Berlin is és még több város.

Hazánkban is felmerült a kérdés, hogy a korábban privatizált intézmények jól, vagy rosszul működnek, nyilván ez változó – mutatott rá a stúdió vendége. A másik vállalati szempont a profittermelés. Ezt az eredményt, az osztalékot a városok szerették volna már a költségvetés tartalékaként megtartani.

Napjainkban pedig már a kormányzati politika is bejelentkezett a profitra, a külön adóztatással, az árkorlátozással, majd a rezsicsökkentéssel. Ezekkel a rendelkezésekkel az előny nagy része már elveszett az önkormányzatoknak, sőt mára már nem egy céget kompenzálniuk kell, ha azt akarják, hogy működjön- figyelmeztetett a Rádió Orient vendége.

A kétezres évek közepén fordulat történt az Uniós szabályozásban, megértőbbé váltak a kormányokkal szemben. Mindig is voltak olyan területek, amelyek kilógtak a versenyeztetési szabályok alól, mert a tömegközlekedést egyetlen ország sem tudja finanszírozni, a fejlesztést pedig főleg nem. Metrót nem, de autópályát is ritkán lehet állami pénzek nélkül építeni. Ezeket a fejlesztéseket nem lehetett abba a rendszerbe illeszteni, ahol mindent közbeszerzéssel kell megpályáztatni.

A holdingot ma már sok mindenre használják. Holdingnak nevezik már a kormány által szerveződő energiaszolgáltató vállalatot is. Ha az állam ezzel a lépéssel kizárólagos monopolhelyzetbe kerül, akkor annak már kevés köze van a holdinghoz. Itt már ettől a fogalomtól elkanyarodik és kérdés, hogy célszerű-e a szektort kivezetni a piacgazdaságból – teszi fel a kérdést Horváth M. Tamás.

A kormányzati intézkedések következtében az önkormányzati holdingok szerepe csökken, mert a profitot elviszi az állam. Azért, hogy a közszolgáltatások egyes területei kikerülnek az önkormányzatoktól, más területeken még vannak kiaknázatlan lehetőségek. Ilyen lehet a hulladékgazdálkodás, az üvegházhatás csökkentése, városfejlesztés és más területek is – hívta fel a figyelmet a stúdió vendége. ”

Forrás:
Holdingok az önkormányzatokban; OrientPress; 2014. október 13.