Skip to main content
közigazgatás: magyarUncategorized

XXI. századi ügyintézés az ország keleti határán

Szerző: 2014. október 13.No Comments

„2014 tavaszán a korábbi kormánymegbízottak mandátuma lejárt. Júniusban nevezte ki a kormányfő az új kormánytisztviselőket. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Vinnai Győző utódja a jogalkotás területén idestova 29 éve dolgozó Kozma Péter lett. A kormánymegbízott a közigazgatásban szerzett tapasztalatairól és jövőbeli terveiről számolt be rádiónknak.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az ország legkeletibb megyéje, az utolsó schengeni országrész, három különböző szomszédos ország határán – mutatott rá Kozma Péter. A megye 600 ezer lakost számlál, megyeszékhelye Nyíregyháza 116 ezer lakosával a legnagyobb település is egyben. Ezt követi Mátészalka és Kisvárda 20 ezres lélekszámmal. Földrajzi helyzetéből fakadóan a legtöbb honosítási kérelemmel, ügyfélforgalommal rendelkező megye.

Fejlettségüket tekintve a megye különböző részei nagyon változatos képet mutatnak. Nyíregyháza és a tőle nyugatra fekvő települések viszonylag gazdagabbak, kelet felé haladva egyre nagyobb a munkanélküliség – jellemezte a térség viszonyait a politikus. A jövőben a földrajzi elhelyezkedésből és a három országgal közös határból fakadó lehetőségeket érdemes megragadni- mondja a kormánymegbízott. Ennek jó példái a határokon átnyúló rendezvények, mint Ady felújított szülői házának átadása a román kormánnyal partnerségben vagy az Andrássy kastélyok felújítása Szlovákiával együttműködve.

A megye 13 járási székhellyel rendelkezik, ezek közül a nyíregyházi, a kisvárdai és a mátészalkai a legnagyobbak. Helyi adottságaik sok tekintetben eltérőek. Nyíregyházán központi helyen van a kormányablak, Mátészalkán, Kisvárdán és Tiszalökön XXI. századi színvonalú a járási központ. A kormánymegbízott reményét fejezte ki, hogy jövő őszre valamennyi járási székhelyen lesz kormányablak, sőt még többet terveznek, hogy elérhető közelségbe kerüljön a polgárokhoz a hivatal, mind helyileg, mind kulturáltságban az egyablakos ügyintézéssel.

A kormánymegbízott a kormány helyi embere, aki helyettes államtitkári rangban irányítja a törzskart, a járási hivatalokat és a megyében lévő 15 szakigazgatási szervet. A legfontosabbnak az élő napi kapcsolatot tartom –hangsúlyozza Kozma Péter, aki a kormány kinyújtott jobb kezeként kíván a megyében ténykedni, magát nem is csupán politikusnak, hanem társadalompolitikusnak tartva. „Feladatom a kormány álláspontját közvetíteni a megyében illetve visszacsatolni a kormány felé, hogy mik azok a jogalkotási pontok, amelyek módosításra szorulnak a kormányzati célok megvalósítása érdekében.”

Az 1990 óta ebben az önkormányzati rendszerben dolgozó kormánymegbízott a 228 település polgármestereinek jelentős részét ismeri, valamint közösségi rendezvényeken személyes kapcsolat révén szerez információt a helyi tapasztalatokról. Aktuális szakmai kérdésekben rendszeresen zajlanak vezetői értekezletek, nemrégiben pedig Lázár miniszter úr illetve Kovács Zoltán államtitkár a hatékonyabb ügyintézés elősegítése érdekében folytatott szakmai eszmecserét a kormányhivatal dolgozóival.

Az önkormányzati választásoknál a helyi, területi választási bizottságokra hárul nagy feladat, a Kormányhivatal Informatikai Főosztálya csak informatikai támogatást nyújt. Az okmányirodák pedig a lejáró okmányok cseréjében kapnak ilyenkor fontos szerepet.

A jövőről szólva a munkahelyi körülmények és a tárgyi, dologi feltételek javítását, a közigazgatási életpályamodell felvázolását tekinti elsődlegesnek Kozma Péter, kiemelve, hogy dologi költségiek csökkentése érdekében pályázatokban is részt vesznek.”

Forrás:
XXI. századi ügyintézés az ország keleti határán; OrientPress; 2014. október 13.