I. felvonás
A GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérte, hogy a webáruházakban megvásárolt termékek milyen szolgáltatás igénybevételével jutnak el a vásárlókhoz. „Sem az online boltok, sem az online boltokban vásárlók nem elégedettek a Magyar Posta teljesítményével” címet adták felmérésüknek, még a felmérést beharangozó rövid hírnek is azt a címet adták, hogy „Online értékesítés kontra Magyar Posta”. Kivonat a jelentésből: „A GKI Digital kutatása alapján, 250 online bolt válaszai alapján, a legtöbb online áruház által biztosított kézbesítési mód a futárszolgálat, mely a kereskedők 88%-ánál érhető el. Ezt a megoldást követi a személyes, bolti átvétel 63%-os részesedéssel. Az átadópontok szerepe is egyre nagyobb, a vizsgált webáruházak 56%-a kínál ilyen átvételi lehetőséget. Ebből 22% saját – jellemzően raktárhelyiségben kialakított – átadópontot üzemeltet, 34%-nál pedig megoldható a csomagátvétel valamely külső szolgáltató országos lefedettségű hálózatán (posta) keresztül is.
Az egyes kiszállítási, átvételi megoldások tranzakciókból való részesedése alapján számolt súlyát tekintve a sorrend nem változik jelentősen, kizárólag a postai kiszállítás kerül hátrébb. A személyes bolti átvétel aránya 33%-ot ért el, míg az összes tranzakció csaknem felét (46%-át) a futárszolgálatok kézbesítik. Az átadópontos hálózattal rendelkező szolgáltatók részesedése a csomagkiszállításból 14%-ot ért el. Ez az alacsony érték így is kedvezőnek mondható, hiszen ez a megoldás alig 4 éve érhető el a hazai piacon.
Fontos kiemelni a Magyar Posta szerepét, amely a hazai webáruházak körében nem tud olyan szerepet betölteni, mint amekkora szállítási kapacitással bírna. Miközben minden harmadik bolt esetében választható lenne ez a szolgáltatás, a tranzakciókból való részesedése elenyésző, mindössze 2%.” A kutatás során megkérdezett „webáruházak negatívan értékelték a Magyar Posta szolgáltatását” és vásárlók is nagy mértékben elégedetlenek voltak a Posta szolgáltatásaival.
II. felvonás:
A Magyar Posta válaszolt: „A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2014.10.20-án közölt Online értékesítés kontra Magyar Posta című írásában, amelyet eljuttatott a sajtó számára is – több megalapozatlan állítást tett. A Magyar Posta számára készített felmérések alapján kijelenthető, hogy a GKI tanulmányában megfogalmazott ügyfélvélemény nem megalapozott.
Ezt támasztják alá az alábbi tények:
- A Magyar Posta Zrt. a futár-, expressz és csomagszolgáltatások (CEP) piacán 32.2%-kos piaci részesedésével jelenleg piacvezető, növekedési üteme az elmúlt időszakban jelentősen magasabb volt, mint a piaci átlag.
- A Magyar Posta 2010 és 2013 között a Magyar Postával szerződésben álló webáruházak számát megduplázta. 2014 tavaszán az online áruházakkal való szerződésállományát tekintve a Magyar Posta kiugróan javította pozícióját, ezzel jelenleg a második legnagyobb szerződésállománnyal rendelkező szolgáltató.
- A Magyar Posta 2012. évhez képest 2013-ban 27 százalékkal növelte az online kereskedelemből származó csomagok darabszámát.
- Mind a Magyar Postával szerződésben álló webáruházak, mind az érintett webáruházak vásárlói elégedettek a Magyar Posta szolgáltatásával, ezt is jelzi, hogy a Magyar Posta 2013-ban 11.5 millió darab csomagküldeményt kezelt, ebből a megalapozott panaszok száma 1800 darab volt (hivatalosan auditált adat), amely a teljes volumen 0.016 százaléka.
- A Magyar Posta Zrt. a piacon egyedülálló módon, a piaci igényekhez igazodva négyféle csomagátvételi lehetőséget biztosít az ügyfelek számára (házhoz kézbesítés, postahelyi átvétel, MOL PostaPonton történő átvétel, csomagautomatán keresztül történő kézbesítés).
- A Magyar Posta Zrt. a nemzetközi irányokat követve, a hazai futárcégek közül elsőként, a forgalmas budapesti csomópontokon és a nagyobb vidéki városokban csomagautomatákat állított üzembe. Jelenleg 35 csomagautomata üzemel, év végéig a Magyar Posta tovább bővíti csomagautomata hálózatát, így a jelenleg üzemelő harmincöt automata mellé év végéig további tizenötöt telepít forgalmas fővárosi és vidéki helyszínekre…
…
”
Összegezés:
A GKI viszontválasza – amelyet most már nem ismertetünk, de megadjuk az elérhetőségét – csak megerősíti azt, hogy a hangzatos című tanulmányban a hagyományos postai csomagküldés elenyésző arányáról volt szó valójában. Azt a jelentés címével és következtetéseivel éles ellentétben álló tényt, hogy a csomagszállítás terén (futár-, expressz és csomagszolgáltatások) viszont a Magyar Postának meghatározó és dinamikusan bővülő szerepe van, nem sikerült kellőképpen tudatosítani. Külön módszertani probléma, hogy nem derül ki, hogy a hagyományos postai csomagküldés esetén jelzett negatív vélemények a szolgáltatás színvonalára utalnak-e, vagy arra, hogy az otthoni kiszállítás sokkal kényelmesebb a vásárló számára. (Lásd a statisztikai elemzések klasszikus kérdését: Egybeesés vagy ok-okozati kapcsolat?)
Forrás:
Online értékesítés kontra Magyar Posta; GKI Blog; 2014. október 20.
Sem az online boltok, sem az online boltokban vásárlók nem elégedettek a Magyar Posta teljesítményével; (a GKI jelentése pdf-ben)
A Magyar Posta Zrt. állásfoglalása a GKI tanulmányára ; ProfitLine.hu; 2014. október 21.
Néhány észrevétel a Magyar Posta nyilatkozatával kapcsolatban (A GKI viszontválasza)
