„…1.2 Kitűzött célok
A kutatásom célja a LEADER politika módszertani elemeinek értelmezése és gyakorlati működésének tanulmányozása a kijelölt térségekben. Elsősorban arra kerestem a választ, hogy a kiválasztott hesseni és magyar akciócsoportok közül létezhet-e – ha csak elméleti szinten is – a szerves fejlődésben előrehaladott csoport, ennek milyen a programhoz kapcsolódó tényezői vannak, ill. a hazai megvalósítás során az akciócsoportok mekkora hányadának sikerült fejlődést elérnie a LEADER programnak köszönhetően.
…
2) A kutatás következő szakaszában a LEADER politika európai szintű fejlődésére koncentráltam, bajorországi és hesseni fókuszponttal az 1991-2006 közötti megvalósítási szakaszok kiemelésével.
…
3) Kutatásom gerincét a hazai LEADER szakaszok értelmezése, a politika alkalmazásának geográfiai és fejlesztésmódszertani kérdései adták, amelynek keretében az alábbi célokat fogalmaztam meg:
a) A területiség kérdésének kibontása, geográfiai szempontok alapján a szubrégió fogalmának definiálása, táj- és társadalomföldrajzi térkategóriák elemzése által a LEADER program területiséget érintő elvének meghatározása. Ennek okát Az Európai Bizottság meglehetősen tág értelmezési kerete indokolta, amely részben érthető is volt, mivel a politika alkalmazását valamennyi tagállam számára zökkenőmentes módon kellett lehetővé tenni, viszont az újonnan csatlakozott, volt szocialista országok (mint pl. hazánk) jelentősen eltérő társadalmi és gazdasági környezetben alakíthatták ki térségeiket (KORNAI 1997).b) Annak vizsgálata, melyek voltak hazánkban azok az akadályozó tényezők, amelyek sok tekintetben gátolták a LEADER többletértékének megjelenését?
c) Jelenleg Magyarország vidéki területeinek csaknem egésze LEADER kedvezményezetti státuszban van. Ez a Közösségi Kezdeményezés időszakában megfogalmazott célokhoz képest alapvetően gyengíti az egyedi jellegű helyi koncepciók kiválasztási versenyét (RÉGIÓK BIZOTTSÁGA 2005). A fentiek szellemében arra kerestem a választ, hogyan értékelik vajon ezt a helyzetet a jelenlegi akciócsoportok munkaszervezet vezetői? Mekkora mértékben lehet programfenntarthatóságról beszélni, amennyiben a területi kohéziót, a helyi partnerséget, és a fejlesztési stratégia prioritásait vesszük alapul?…”
Forrás:
A LEADER program jelentősége a régiófejlesztésben; Ruszkai Csaba Gyula; Debreceni Egyetem, Földtudományok Doktori Iskola; 2014. december 19. (pdf)
