Skip to main content
egészségügy

Egészségügyi reform: a megyei kórházaké a végső szó

Szerző: 2015. január 27.No Comments

„Február végéig kell újraosztaniuk egymás között a feladatokat az egyes megyén belüli kórházaknak, ha nem sikerül egyezségre jutni, a megyei kórház vezetője döntheti el: hol, milyen szolgáltatás marad.

Siófok várhatja a legstabilabb lábakon állva az egészségügy újabb, sokadik reformját, már ha abból indulunk ki, hogy a kormányzati tervek szerint áprilistól nem termelhetnek adósságot a kórházak, ám előtte ennek érdekében megyei fórumokon kell megegyezniük, melyik hogyan működik tovább a jövőben. A siófoki intézetről ugyanis még tavaly nyáron is azt mondta a kórházak állami fenntartója, a Gyemszi akkori főigazgatója: a félbemaradt építkezésen kívül semmilyen probléma nincsen vele, hiszen igen jól, adósságmentesen gazdálkodik. Ez ma kevés kórházról mondható el az országban, ráadásul az új sürgősségi osztály építése is folytatódik most már Siófokon.

Somogyban éppen e héten ül össze először a megyei egyeztető fórum, ezt megelőzően konkrét elképzelésekről, a jövőről Inczeffy István, a siófoki intézet főigazgatója nem tudott részletekkel szolgálni. A megye lesz az egészségügyi szervezés központja és az ehhez szükséges változtatásokat rövid időn belül végre kell hajtani – ezt decemberben jelentette be Moizs Mariann, a Kaposi Mór Megyei Oktató Kórház főigazgatója Siófokon a polgármesterek és jegyzők konferenciáján, gyér érdeklődéstől kísérve. Pedig fontos változásokat vetített előre, hozzátéve: – Ezt akartuk régóta.

Február végéig kell újraosztaniuk egymás között a feladatokat az egyes megyén belüli kórházaknak, ha nem sikerül egyezségre jutni, a megyei kórház vezetője döntheti el: hol, milyen szolgáltatás marad – értesült a Népszabadság. A cél, hogy megszüntessék a párhuzamos, vagy felesleges ellátásokat, az adott térségben egy intézmény csak arra vállalkozzon, amit hatékonyan el is tud végezni. Átszervezik az ellátóhelyeket, csökkentik a számukat – a lap szerint erre készül a kormányzat annak érdekében, hogy ne termelődjön újra a kórházak adóssága. Ágyszámleépítés, elbocsátás jöhet – a városi kórházak bezárni tervezett osztályain orvosok, ápolók munkája válhat fölöslegessé. Lesznek olyan kórházak, melyek a jövőben a központi megyei intézmény telephelyeként működnek tovább.

– Somogy ebből a szempontból előnyből indul, hiszen ezen szemlélet jegyében történt már meg például Kaposvár, Mosdós és Marcali egy szervezetbe egyesítése és ennek jegyében segíti a megyei kórház a fonyódi és a tabi járóbetegellátót, a siófoki onkológiát – mondta Moizs Mariann Siófokon. – Nem lehet minden nagyobb településnek kórháza, a rendelkezésre álló orvosi erőforrás és technika dönti ezt el, ahol nincs huszonnégy órán át orvos, az nem kórház.

„Volt már ilyen, a Kádár-rendszerben, most megyénként megint csak egy kórházzal kell majd tárgyalni a kevés rendelkezésre álló forrás elosztásáról” – e véleményének az ATV-ben adott hangot Weltner János egyetemi tanár, a SOTE főorvosa. Sosem volt ilyen magas a kórházak adóssága, 69 milliárd forint – erről más szakemberek beszéltek, hozzátéve: akár nyolcezer egészségügyi dolgozó is munkakör, vagy munkahely váltására kényszerülhet, s „aki egyszer mozdulni kényszerül, félő, hogy külföld felé veszi az irányt”.

Pedig volna forrástartalék a rendszerben, ez a véleménye Kelemen Zoltán idősotthont is vezető balatonföldvári háziorvosnak. – A finanszírozás átcsoportosításához kéne végre valóban hozzányúlni, nem csak látszatreformokat végrehajtani – így Kelemen doktor. – A kórházi ágyszámok csökkentésével a járóbeteg-ellátásba lehetne sokakat irányítani, ezzel együtt élesen szétválasztani az aktív és a krónikus ellátást; ezzel az orvos- és a pénzhiányon is lehetne segíteni.

A kamara véleményét nem kérték
Andrásofszky Zsolt, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) megyei vezetője elsősorban azt nehezményezte a tervezett kórház átalakítás kapcsán, hogy nem kérték ki ezzel kapcsolatosan a kamara véleményét.

– Annak ellenére, hogy az orvosi kamarának véleményezési joga van, hivatalosan semmiféle információt nem kaptam a tervezetről – mondta érdeklődésünkre. – Az egészségügy átalakítására szükség van, csak nem a mostanihoz hasonló tűzoltómunka jelleggel. Nem úgy, hogy ha például nincs elég fül-orr-gégész adott kórházban, akkor ott bezárjuk az osztályt, s onnantól kezdve járjanak a betegek például Kaposvárra.

Andrásofszky Zsolt szerint természetesen vannak a tervezett átalakításban logikus döntések. – Ugyanis ha például egy beavatkozásból adott intézményben mondjuk éves szinten csupán 25-öt végeznek – magyarázta –, akkor felesleges, hogy valamennyi megyeszékhelyen végezzenek ilyet. Hiszen a kevés esetszám miatt a tapasztalat, esetleg a megfelelő eszköz is hiányozhat. Ám egészen más a helyzet, ha a rettentően kevés orvos miatt próbálunk meg összevonni feladatokat. Az egyik somogyi kistelepülés egészségházába például nemrég került egy kardiológus kolléga, akinek a rendelési ideje pillanatok alatt megtelt. Adott településen ugyanis el tudnak menni orvoshoz az emberek, de messzebbre, Kaposvárra már egyáltalán nem biztos. Esetleg maximum egyszer. Aztán, második alkalommal már egyáltalán nem biztos, főként, ha elmegy a várakozással az egész napjuk. S valljuk be, sokan anyagilag sem engedhetik meg magunknak az utazgatásokat. Így fordulhat elő, hogy több olyan beteg is került az említett kardiológus kollégához, akinek már évekkel ezelőtt ellátásban kellett volna részesülnie. S ez a helyzet osztályok esetleges bezárásával csak súlyosbodni fog. Már jelen helyzetben is szinte valamennyi szakrendelés túltelített.

Szükség van a nagyatádi kórházra
A 2012. január elsejétől állami fenntartásban lévő nagyatádi kórház kapcsán Ormai István polgármester elmondta: az intézmény a dél-somogyi térségben valós társadalmi szükséglet alapján működik.
– A betegforgalmi adatok, a kórház kihasználtságának magas szintje is mutatja, hogy szükség van az intézmény által biztosított egészségügyi szolgáltatásokra – fogalmazza meg. – A kórháznál két, összesen 1,7 milliárd forint értékű fejlesztés van folyamatban, ennek egyik legfontosabb eredménye a sürgősségi fogadóhely és a sebészeti műtők teljes felújítása és új, korszerű műszerek, berendezések beszerzése.

Hozzátette: mindezek alapján, a korábbiakhoz hasonlóan most is úgy ítéli meg, hogy ez az intézmény a jövőben is széleskörű kórházi, szakorvosi ellátást fog biztosítani a Dél-Somogyban élőknek, és ez nem attól függ, hogy milyen működési formában tevékenykedik.

A kórház vezetése a teljes körű egyeztetések lefolytatása után ígért tájékoztatást.

A kórház maradt, és vele az elégedetlen betegek
Marcali városvezetése folyamatosan követi a kórház sorsát és minden segítséget megad a lakosság egészségügyi biztonságának érdekében – hangsúlyozta Sütő László polgármester.

Az elmúlt időszakban egyre több panasz merül fel a marcali kórházi ellátással kapcsolatban. A decemberi testületi ülésen Kőrösi András is felszólalt kórház-ügyben, s az idén januárban Moizs Mariann főigazgató írásbeli tájékoztatót adott, melyben válaszolt a képviselő kérdéseire.

Az integrációba sem Marcalinak, sem a kaposvári intézménynek nem volt beleszólása, az országos politika döntött, majd mindez párosult a kormányzat egészségpolitikai változásával – fogalmaztak a városatyák.

Állami fenntartásba kerültek a kórházak, először a Somogy megyei kórház, majd a marcali is. A Motte képviselői a kormánypártiak fejére olvasták az akkori változtatást, a jelenlegi testület ma már egyetért abban, hogy tarthatatlan a kialakult helyzetben.

Végül a képviselő-testület 2 tagja nem fogadta el a választ, a többség azonban igen. A nemmel szavazók arra hivatkoztak, hogy az integráció óta fejlesztést, fejlődést nem tapasztaltak az intézményben, sem betegellátás sem humán erőforrás tekintetében. A város képviselő-testülete egy emberként áll ki egy jól működő kórház mellett.

A Marcali Kórház megmarad, mert szükség van rá – ezt mondta 2013 márciusában Szócska Miklós. A kórház maradt, és vele az elégedetlen betegek, az aggódó hozzátartozók, az elhasználódott eszközpark, a bezárt gyermekosztály, a bezárt konyha és a bizonytalanságra ítélt dolgozók. 60 ezer embert érint a Marcali kórház sorsa, a városon kívül még 37 települést. Megoldás nincs, ígéreteket kapnak hónapról hónapra, de nem történik semmi, így nem megoldott a kórház és a Marcali Járásban élők egészségügyi ellátásának javítására. – mondják a képviselők.”

Forrás:
Egészségügyi reform: a megyei kórházaké a végső szó; sonline.hu; 2015. január 27.