Májustól indulhat a nagy vidékfejlesztés

„Várhatóan májusban fogadják el a tagállamok többségének vidékfejlesztési programját, és ekkor kerülhet sorra Magyarország is. Van még néhány technikai és politikai vitánk Brüsszellel, de márciusban ezeket a kérdéseket rendezik Viski József szerint.

A vidékfejlesztési program egyeztetése jelenleg folyamatban van Brüsszellel – mondta Viski József, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára. Ismertette, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) első pillére közel 8 milliárd euró, míg a második, vidékfejlesztési forrás 4,15 milliárdos keretű. Mindez összesen 12,13 milliárd eurót jelent. Viski a vidékfejlesztési program legfontosabb prioritásai között említette a vidéki munkahelyek megőrzését és fejlesztését, valamint a kisebb gazdaságok differenciált segítését. „A munkaigényes ágazatokat kiemelten kezeljük” – mondta Viski, aki elárulta, hogy a kisebb vállalatok felé fordítják a fókuszt. Szerinte fontos a versenyképesség, és az is, hogy erőforrás-hatékonyan, valamint környezetkímélően gazdálkodjanak a vállalatok.

Fontos prioritás a korszerű tudásbővítés, tudástranszfer és innováció – sorolta a helyettes államtitkár. A versenyképesség és életképesség fokozása szükséges a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében. A KAP második pillérében, a vidékfejlesztési program keretében támogatják a tudásátadás és az innováció előmozdítását a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a vidéki térségekben.

Az élelmiszerlánc szervezésének és a kockázatkezelésnek a mezőgazdaság terén történő előremozdítása is a „rugalmas” prioritások között szerepel. Fontos cél a mezőgazdaságtól és erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése, illetve javítása. Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, alacsony széndioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába való elmozdulás támogatása is a prioritások közt szerepel – mondta az államtitkár. Megemlítette a társadalmi befogadás előmozdítását, a szegénység csökkentését és a gazdaság fejlesztését a vidéki térségekben.

A fiatal gazdák támogatásáról elmondta, hogy eddig az pályázhatott, aki 40 év alatt van, és először indít önálló vállalakozást (vagy vezet céget) szakirányú végzettséggel. Mostantól alanyi jogon járna a támogatás. Az induló támogatás 40 ezer euró, legalább két részletben fizetve. A legkisebb vállalatok számára átalány fejlesztési támogatást vezetnek be: ötéves üzleti tervet kell megvalósítani, ami körülbelül 5 millió forintos támogatási keretet jelenti.”

„A kormányzat célja, hogy az agráriumban dolgozóknak stabil megélhetést biztosítson és az intézkedések következtében új, versenyképes béreket nyújtó munkahelyeket teremtsen. – mondta Viski József helyettes államtitkár „A jövő agrárgazdasága – az agrárgazdaság jövője” címmel rendezett konferencián.

A Vidékfejlesztési Program megvalósítására 2020-ig több mint 1200 milliárd forint fejlesztési forrás áll rendelkezésre. A program legfontosabb fejlesztési céljai közé tartozik a vidéki munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése a mezőgazdaságban, főként az olyan munkaigényes ágazatokban, mint az állattenyésztés, zöldség- és gyümölcstermesztés, a kertészet vagy az élelmiszer-feldolgozás. A vidékfejlesztési program a kis- és közepes – főként családi – gazdaságok támogatását helyezi előtérbe, hiszen ezen vállalkozások jelentős munkahelyteremtő képességgel rendelkeznek és a legtöbb embert foglalkoztatják.

A kormány stratégiai célként kezeli a klímaváltozásra történő felkészülést, ezért ösztönzi a környezetkímélő gazdálkodási módokat, a megújuló energiák használatát, az erdőterületek növelését és a minőségi, fenntartható erdőgazdálkodást. Kiemelten támogatja ugyanakkor a vízgazdálkodási célú beruházásokat, az állattenyésztés és a kertészetek technológiafejlesztését, a kisméretű gabonatárolók létesítését és szárítók korszerűsítését.

Beruházásokra kb. 460 milliárd, agrár-környezetvédelemre, valamint a klímaváltozás hatásainak csökkentésére 191, az ökológiai gazdálkodásra 63, állatjóléti támogatásokra 43, míg kockázatkezelési beruházásokra közel 30, a termelői piacok támogatására várhatóan 26 milliárd forintot fordít a kormány 2020-ig.

A jelenlegi programozási időszakban lényegesen egyszerűbbé, gyorsabbá és hatékonyabbá válik a pályázati rendszer, csökkentve a gazdálkodók adminisztrációs terheit is. A kormány az új, hatékonyabb forráselosztást biztosító eljárásrenddel kívánja garantálni, hogy a pénzösszegeket a kis- és közepes méretű gazdaságok minél kézzel foghatóbb módon és sikeresebben használják fel.

A Miniszterelnökség több körben döntött agrár-vidékfejlesztési jogcímrendeletek módosításáról. A rendeletek módosítása a gazdák egyértelmű támogatása, a rájuk nehezedő teher és a szankciók csökkentése mellett hozzájárul a 2007-2013 közötti ciklusban lekötött, Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból kifizetett pénzösszegek optimálisabb felhasználásához is.

2020-ig a közvetlen kifizetéseknek, a vidékfejlesztési támogatásoknak és a „Még több munkahelyet a mezőgazdaságba!” programnak köszönhetően a magyar vidék és a hazai gazdatársadalom összességében mintegy 3761 milliárd forintra számíthat. Ez egészül ki a 180 milliárd forintos nemzeti forrással, így megközelíti a 4000 milliárd forintot a hazai mezőgazdaságra, valamint agrár-vidékfejlesztésre fordítható összeg nagysága.”

Forrás:
Májustól indulhat a nagy vidékfejlesztés; Agroinform.hu; 2015. február 26.
Növekedő agrár- és vidékfejlesztési támogatások; Miniszterelnökség; 2015. február 26.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, közigazgatás:magyar
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , .
Közvetlen link.