Skip to main content
energiagazdaságinformáció rövideninformatikaInternetközigazgatási informatikatechnika

A héten olvastuk: Az „okos város” téma hírei, 2015. március 1.

Szerző: 2015. március 2.No Comments

Horizon 2020 Információs nap Brüsszelben: Smart Cities and Communities 2015
A 2015. május 5-ig nyitott pályázati lehetőséggel kapcsolatban tartottak Brüsszelben információs napot. Rövid ismertető olvasható, a cikk végén pedig egy hivatkozással elérhető videófelvételen a tájékoztató teljes anyaga.
Forrás:
All the Information on the Horizon 2020 Call for Smart Cities and Communities 2015; Market Place of the European Innovation Partnership on Smart Cities and Communities; 2015. február 16.
Lásd még: Horizon 2020: Smart Cities and Communities information and brokerage event; Európai Bizottság; 2015. február 12. (program és prezentációk letölthetők)

Smart City Wien
Bécs városának tematikus webhelye, tele hasznos információkkal, angol nyelven. Köztük a város 2050-ig szóló stratégiai keretrendszere: Smart City Wien Framework Strategy.
Forrás:
Smart City Wien

A jövő rémisztő „okos” városa
Az okos városoknak aggasztó társadalmi és politikai következményei lehetnek. Nagyjából úgy definiálhatjuk az „okos várost”, mint a digitális technológiára támaszkodó, hatékonyabb működésű és csökkentett erőforrás-felhasználású város. Ennek eszközei a mindenütt jelen lévő vezeték nélküli szélessávú Internet, az egész várost lefedő érzékelők hálózata, melyek az emberi tevékenység minden aspektusát mérik, továbbá az így előállított hatalmas adattömeget elemző eszközök. Az ezekből következő megfigyelési-ellenőrzési lehetőségek legalábbis nyugtalanítóak.
Forrás:
The Terrifying „Smart” City of the Future; Allegra Kirkland; AlterNet; 2015. február 19.

Három kérdés India „okos városairól”
Mint ismeretes India rendkívül nagyigényű programba szándékozik belekezdeni, nevezetesen száz okos várost akarnak létrehozni. Három fontos kérdést tesz fel a cikk szerzője:
* Mi legyen ezeknek a városoknak a célja, miért hozzák őket létre? A kérdést a polgáraik szemszögéből teszik fel. Mit jelentsenek a lakosoknak?
* Az üzleti szektor és a civilek (lakosság) milyen szerepet játszik a megvalósításban?
* A politika alakítói hogyan közelítsék meg az okos városok tervezését?
A kérdések másutt is érvényesek.
Forrás:
Three questions about India’s “smart cities”; Jon Kher Kaw; World Economic Forum/World Bank Blog; 2014. október 21.

Hat kényelmetlen igazság az okos városokról
Az IBM Smarter Cities kezdeményezésének egyik korábbi vezetője az alábbi állításokat elemzi:
* Az „okos város” nem egy műszaki elképzelés; politikai kihívás, hogy korunk legerősebb gazdasági és társadalmi tendenciáit adaptáljuk a legtöbbünk számára munkát és lakóhelyet nyújtó helyek szükségleteihez.
* A városok nem lesznek okosabbak, ha vezetőik nem lesznek részesei ennek a kezdeményezésnek.
* Az intelligens városok megvalósítását nem hagyhatjuk a piacra, bátran alakítani kell a piacot.
* Az okos városok kialakítása nem történhet felülről vagy alulról kiindulva. Mindkét megközelítésre szükség van.
* Nyíltan és őszintén kell beszélnünk. (Az egyes műszaki diszciplínák képviselőinek az előnyökről.)
* Senki sem fogja helyettünk (állampolgárok) elvégezni (a szükséges feladatokat) – magunkért kell cselekednünk.
Forrás:
6 inconvenient truths about Smart Cities; Rick Robinson; The Urban Technologist; 2015. február 15.

Összehangolt infrastrukturális fejlesztés a fenntartható okos város érdekében
Egy műszaki ( IEC -International Electrotechnical Commission) és egy politikai intézmény (Centre for European Policy Studies – CEPS) által kidolgozott dokumentum, amelyik az okos város alapjául szolgáló infrastrukturális elemek szabványokon nyugvó összehangolt fejlesztése mellett érvel. Ugyanakkor nem felejtkezik el a megvalósítás társadalmi kérdéseiről sem. Javaslatokat dolgoztak ki, hogy ki fejlesszen, mit és hogyan.
Forrás:
Orchestrating Infrastructure for Sustainable Smart Cities; ANSI News; 2015. február 26.

Keretrendszer az intelligens városokkal kapcsolatos térbeli információk kezelésére
Az idő és tér a városokkal kapcsolatos információ szervezésének, feldolgozásának és bemutatásának alapvető jellemzője. A térbeli információ kezelésének nyílt szabványokon – mint például CityGML, IndoorGML, Moving Features és Augmented Reality Markup Language 2.0 (ARML 2.0) – alapuló kialakítást elősegítendő adta ki az Open Geospatial Consortium egy keretrendszer kidolgozásának és elfogadásának első lépcsőjeként a címben jelzett dokumentumot.
Forrás:
OGC Smart Cities Spatial Information Framework white paper announced; Open Geospatial Consortium; 2015. február 26.

IEEE-SA: Tanulmány a tárgyak Internete (IoT) ökoszisztémájáról
A területet piaci, technikai és szabványügyi szempontból tekintik át: legfontosabb szereplők, legfontosabb műszaki fejlemények, a növekedés szempontjából legfontosabb területek, hiányosságok (üzleti modell, technika, szabványosítás), felhasználói elfogadás.
Forrás:
IEEE-SA Internet of Things (IoT) Ecosystem Study; IEEE Standards Association; 2015. január 19. (regisztráció szükséges a pdf letöltéséhez)

Rövid angol áttekintés az okos városokról
Az angol kormányzati és önkormányzati kezdeményezésekről szóló népszerűsítő cikk. Összekapcsolva a nyílt adatok és civil kezdeményezések ügyével.
Forrás:
The growth of Britain’s smart cities; Brid-Aine Parnell; Think Progress; 2015. február 25.