Mit mér(j)ünk? Az innováció értelmezései – szakpolitikai következmények

„A közgazdasági iskolák ma már egyetértenek abban, hogy az innováció meghatározó mértékben járul hozzá a versenyképesség javításához és a gazdasági növekedéshez, de különbözőképpen értelmezik az innovációt, és eltérő alapelveket ajánlanak a tudomány-, technológia- és innovációpolitika (TTI-politika) megalapozásához. Az EU TTI-politikáját nagymértékben az innováció tudományvezérelt modellje határozza meg, pedig számos elemzés azt mutatja, hogy a tudás más típusai és formái legalább olyan fontosak az innovációs folyamatok sikeréhez, mint a K + F-eredmények. Az ilyen szemléletű szakpolitika tetemes elmaradt haszonnal járhat.
A cikk öt szakpolitikai következtetést fogalmaz meg:
1. a TTI-politika hatásosabb lehet, ha minden tudásintenzív tevékenységet ösztönöz, függetlenül a vállalatok ágazati besorolásától és a felhasznált tudás típusától, formájától és forrásától;
2. a rendszerbeli kudarcok elemzése és a megfelelő szakpolitikai intézkedések kidolgozása jelentős szakmai feladat;
3. az innovációs folyamatokat egyes szakpolitikák a TTI-politikánál erősebben befolyásolhatják, ezért több szakpolitika céljait és eszközeit is össze kell hangolni;
4. a rangsorokból csak nagy körültekintéssel szabad szakpolitikai tanulságokat levonni;
5. az egyes szakpolitikai programok értékelését jelentősen befolyásolhatja, hogy melyik közgazdasági iskolát választják az elemzés elméleti megalapozására.”

Forrás:
Mit mér(j)ünk? Az innováció értelmezései – szakpolitikai következmények; Közgazdasági Szemle; LXI. évf., 2014. szeptember; 1022–1059. oldalak (pdf)

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, szakirodalom, technika, tudomány
Kiemelt szavak: , , , , , , , .
Közvetlen link.