Mégsem számolnák fel még a roamingot

„Az év vége helyett csak 2018-ban szüntetné meg a mobiltelefonos barangolási díjakat az a tárgyalási mandátum, amit az EU soros lett elnöksége kapott szerdán a tagállamoktól az Európai Parlamenttel való alkudozások megkezdésére az egységes távközlési piacról szóló javaslatról. Az EP álláspontja a roaming és a nyílt internet kérdésében is jóval ambiciózusabb a Tanácsénál.

Általános csalódást váltott ki az Európai Parlament térfelén az a mandátum, amit az EU lett soros elnöksége kapott szerdán a tagállamoktól az egységes távközlési piacról szóló jogszabályi javaslat kitárgyalására. A Parlament első reakcióiból kitűnik, hogy a tanácsi álláspont minimum három kulcsterületen jelentősen eltér az EP 11 hónappal ezelőtt elfogadott pozíciójától.

A legnagyobb változás, hogy a Tanács a jelenleg érvényes rendelet módosításával nem számolná fel teljesen 2015. december közepén a barangolási díjakat, megszüntetve ezzel a külföldi telefonálás, üzenetküldés és adatletöltés legfőbb visszatartó erejét. A Tanács a távközlési cégek panaszai iránt megértést mutatva a roaming gyors kivezetése helyett egy új árazási mechanizmust alkalmazna, ami érvelése szerint „sokkal olcsóbbá tenné a mobiltelefonok használatát külföldi tartózkodás esetén”.

A tanácsi álláspont értelmében az uniós polgárok bizonyos korlátok között lényegében anélkül használhatnák mobiltelefonjukat külföldön, hogy rá kellene fizetniük a hazai telefonálási, sms-küldési és adatletöltési díjakra. Ha ezt az alaproaming díjat kimerítették, a szolgáltató felszámolhatna egy díjat, aminek azonban alacsonyabbnak kellene lennie a jelenlegi tarifáknál. Hívások és küldés esetén a roaming díja semmi esetre sem lehetne magasabb annál a maximális nagykereskedelmi árnál, amit a szolgáltatók fizetnek a hálózatok más tagállamokban való használatáért. A beérkező hívások esetében pedig a pluszban felszámolható maximális érték az uniós maximális mobilhívás végződési díjak súlyozott átlaga kell, hogy legyen.

A Tanács következő lépésként arra kérné a Bizottságot, hogy 2018 közepéig milyen további intézkedések szükségesek a roaming díjak kivezetéséhez. Ha így lesz, a Bizottság új jogszabályt javasol majd.

Az EP ezzel szemben tavaly a barangolási díjak idén december közepéig történő megszüntetésére szavazott. A képviselők Pilar del Castillo, spanyol néppárti jelentéstevőt is ideértve ragaszkodik eredeti álláspontjához. „Ez végletesen illúzióromboló. Az, hogy a szöveg mentes minden ambíciótól, finom megfogalmazás. A pártcsoportunk biztosan nem fogja elfogadni ezt, mert ennek a javaslatnak a nemzeti távközlési szolgáltatók az egyedüli nyertesei. A tagállamok szégyellhetik magukat” – ostorozta a tanácsi álláspontot Guy Verhofstadt, az európai liberálisok frakcióvezetője.

A képviselők a távközlési csomag egy másik eleméről, a nyílt internetről elfogadott tanácsi pozíciónak sem örültek, arról már nem is szólva, hogy a tagállamok a távközlési egységes piaci javaslat más részeit egyszerűen kihagyták.

A rendelet tervezet szentesíti a végfelhasználók internethez való hozzáférésének, illetve arra való jogát, hogy saját belátása szerinti tartalmat osszon meg a világhálón. A lett elnökség által kiadott közlemény szerint a tárgyalási álláspont arról is gondoskodik, hogy az internetes hozzáférést biztosító szolgáltatók minden forgalmat diszkriminatív-mentesen kezeljenek.

A Tanács közös szabályokat fogalmaz meg az internetes forgalom lebonyolítására, hogy az internet túlterhelés nélkül tudjon működni és növekedni. Specifikus tartalom vagy alkalmazások blokkolása vagy lelassítása meg lesz tiltva, a tanács szerint csak korlátozott számú kivétellel és csak addig, am eddig szükséges. Az ügyfelek például arra kérhetik a szolgáltatójukat, hogy blokkolja a spam-eket.

A képviselők világos szabályokat akarnak, amelyek megakadályozzák a szolgáltatókat abban, hogy egyes szolgáltatásokat mások rovására népszerűsítsenek. Az EP már eleve lerövidítette a Bizottság kivételes esetekről szóló listáját, amely ha adottak, a szolgáltatók még mindig blokkolhatják vagy lassíthatják az internetet. Ezenkívül a képviselők bevezették a „netsemlegesség” fogalmát. Ez azt jelenti, hogy a nyílt világhálón minden forgalmat egyformán, diszkrimináció-mentesen, korlátozás vagy beavatkozás nélkül kell kezelni, függetlenül a küldőjétől, a fogadótól, a típustól, a tartalomtól, az eszköztől és az alkalmazástól.

„Ez a netsemlegességi javaslat elmondhatatlanul csalódást keltő. Olyan mértékig, hogy felér egy inzultussal és olyan kereskedelmi gyakorlatokhoz vezethet, amelyek a fogyasztók érdekeit sértik, az innovatív start-up-ok érdekei és a tisztességes verseny ellen vannak. Az EP visszatérően erős netsemlegességet sürgetett. A tanácsnak hasonló ambíciókat kellene tanúsítania” – fogalmazott Marietje Schaake, az ALDE koordinátora.

De, a képviselőket az is bosszantja, hogy a tagállamokénál szélesebb mandátumban állapodtak meg. Az EP például a rádióspektrum-frekvenciák kereskedelmével összefüggő szabályok javítására szavaztak a 4G és az 5G egész Európában való elterjesztését célozva.

Günther Oettinger, a digitális piacért felelős biztos üdvözölte a tanácsi álláspont megszületését, és fontosnak nevezte, hogy minél előbb megállapodjanak a trialóguson, amelyet követően folytathatják a digitális belső piaci témákkal.”

Forrás:
Mégsem számolnák fel még a roamingot; Bruxinfo; 2015. március 4.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, Internet, közigazgatás:külföldön, távközlés
Kiemelt szavak: , , , , , , , .
Közvetlen link.