Drónok és szenzorok a magyar szántóföldeken

„Egy magyar mezőgazdasági dolgozó termelékenysége messze elmarad a nyugat-európai társakétól, de a szakadék akár tovább is nőhet, ha a magyar gazdáknak csak egy kis része változtat a szemléletén, derült ki múlt héten – a Watify program keretében megrendezett – PreGa agrárinformatikai konferencián. A rendezvény résztvevői amellett érveltek, hogy több ezer éves múltra visszatekintő mezőgazdaság és az alig 60 éves informatika kiválóan együtt tud működni.

Japán informatikai vállalatok, így a Panasonic, a Hitachi vagy a Sony, a feleslegessé váló gyárépületeiket előszeretettel alakítják át „salátagyárrá”, zöldségüzemmé, ahol gyakorlatilag számítógépek és robotok termesztik a tányérra valót. Dubaiban, a sivatag közepén van a világ legelső teljesen automatizált eperültetvénye egy acélcsarnokban, ahol a termesztést szintén számítógépek felügyelik, automata rendszerek öntöznek, szellőztetnek, illetve juttatnak ki tápanyagot, s emberi kézre csak a szüretkor van szükség.

Eközben Magyarországon is programozott és automatikus rendszer termel ipari mennyiségben gombát, rengeteg gazda földjét 2 centiméter pontosságot tartani képes automata traktorok szántják, gondozzák. Van olyan gazda, aki drónra szerelt elektrospektrométerrel méri a gabona cellulóztartalmát, hogy műtrágyát csak a szükséges helyre kelljen szórni.

Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége szerint a fenti példák is szemléltetik, hogy manapság az informatikai és infokommunikációs eszközök szervesen beépültek a mezőgazdaságba, mint a nitrogén a helyesen művelt szántóföldbe. A gazdák nem nevezik informatikának vagy digitalizációnak a folyamatot, egyszerűen csak jelentős pénzt tudnak spórolni azzal, ha a termésük egy részét nem viszi el egy betegség, jelentős bevételhez jutnak akkor, ha nagyobb mennyiséget és jobb minőséget tudnak előállítani kevesebb munkával.

Szenzorok a szántóföldön
Az úgynevezett precíziós gazdálkodás az informatikán, az infokommunikációs, digitális eszközökön, szoftvereken alapszik, kiegészülve modern agrotechnikai eszközökkel. Ma már szenzorok, drónok, űrfelvételek adatait elemzik számítógépekkel a modern farmerek, s ezek segítségével állítják össze gazdálkodási terveiket. A méréseik adatait elemezve döntik el, hogy hová mennyit vessenek, mennyi növényvédő szert, tápanyagot juttassanak ki. A hozamtérképek, GPS koordináták, speciális térképjelek alapján a traktort is automatika kormányozza, a gépkezelő feladata gyakorlatilag csak annyi, hogy vigyázzon a járműre.

Az IVSZ szerint Informatikai vállalkozások tucatjai álltak a mezőgazdaság szolgálatába, mára nem az az előny, ha valaki használ ilyen megoldásokat, hanem hátrányba kerülnek azok a gazdálkodók, akik nem adaptálják az új technológiákat. Az EU-s és a világpiacon ma már versenyképtelen egy olyan mezőgazdaság, ami elavult eszközökkel, magas költségek mellett csak közepes minőségű és mennyiségű terméket képes előállítani. A digitálisan felvértezett farmok olyan előnyre tesznek szert, amellyel szemben semmilyen piacvédő támogatási rendszer nem nyújthat védelmet.”

Forrás:
Drónok és szenzorok a magyar szántóföldeken; HVG.hu; 2015. március 13.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, informatika, technika
Kiemelt szavak: , , , , , , , .
Közvetlen link.