Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) – Pillérek és megabájtok

„A NIS szerint szerint több tízmilliárd forint jut majd 2020-ig a magánszemélyek és vállalkozások fejlesztésére Magyarországon. A program több százezer embert érinthet, a képzés mellett eszközökre is lehet majd pályázni. Becslések szerint 1–1,6 millió hazai háztartást kell még ellátni szélessávú internetes infrastruktúrával ahhoz, hogy teljes legyen az ország lefedettsége. Ez hatalmas fejlesztés, 2018-ig több százmilliárd forintot költünk rá részben európai uniós forrásból, részben a szolgáltatók befektetései révén. Adódik azonban a kérdés, hogy kik és mire használják majd az így megvalósuló szélessávú hálózatot. A NIS egyik alappillére a digitális kompetenciák fejlesztése, és a megvalósítását részletező Zöld Könyv szerint a következő években erre a célra több tízmilliárd forint jut majd.

Szakadékszűkítés
A legnagyobb, 17,9 milliárd forintos tételt a társadalom egyes rétegei közötti digitális szakadék szűkítésére fordítják majd. Az ezt a célt szolgáló pályázati konstrukciók kidolgozásának és elindításának határideje 2015. első negyedéve. Az uniós pénzekből szervezett oktatások, képzések célja, hogy a leghátrányosabb helyzetben lévő csoportokat megismertessék az informatikai eszközök, illetve az internet használatával, ami a szándékok szerint a munkaerő-piaci lehetőségeiket is javíthatja.

A programban résztvevők megismerik az infokommunikációs technológiák foglalkoztatási, e-egészségügyi, kiadáscsökkentő, információszerzési, távoktatási, távmunkavégzési, e-ügyintézési, közösségi integrációt segítő lehetőségeit. A projekt részeként az eMagyarország Pontként működő teleházakat, könyvtárakat, más közművelődési intézményeket az egységes digitális írástudást célzó koncepció szerint fejlesztenék, és az ott dolgozó szakembereket is továbbképeznék, és támogatnák mentoring tevékenységüket. A Zöld Könyv szerint 2020-ig 200 ezer embert vonnának be kompetenciafejlesztésbe, az is cél, hogy közülük 180 ezren szerezzenek is valamilyen tanúsítványt vagy bizonyítványt.

A digitális ismeretek fejlesztése során fontos cél, hogy az emberek és vállalkozások megismerjék az uniós forrásokból fejlesztett e-közigazgatási, e-egészségügyi és e-kulturális végfelhasználói szolgáltatásokat, alkalmazásokat. Magyarország nincs nagyon lemaradva az EU átlagától az e-szolgáltatások elérhetőségében – a rendelkezésre álló magyar kutatások adatai alapján –, de azok használatában viszont igen. A nem-használat okai között kognitív, motivációs gátak is állnak.

Használatösztönzés
Ezért a program célja az internet-, illetve az ikt-használat arányának jelentős növelése többek között a motivációs gátak leküzdésével. A lakossági ikt-használat terjedése hozzájárul a versenyképesség és életminőség javulásához, ezért nagyobb arányú használatukat ösztönözni kell. A Zöld Könyvben megfogalmazott terv szerint az érintett minisztériumok a piaci szereplőkkel is együttműködnének a kormányzati, közigazgatási, egészségügyi és kulturális e-szolgáltatások terjedésének ösztönzésére. Az ezt a célt szolgáló kommunikációs, motivációs, szemléletformáló kampányokra, mintegy ötmilliárd forintot szánnak.

Eszközellátás
A kompetenciafejlesztés fontos eleme a magyar lakosság ellátása megfelelő ikt-alkalmazásokkal és eszközökkel. A digitális írástudás fejlesztése biztosítja az erősebb társadalmi integrációt, a digitális szolgáltatásokhoz való hozzáférést, ezáltal a jobb életlehetőségeket. Ehhez a hátrányos helyzetűek számára digitális eszközöket és szolgáltatásokat kell biztosítani. A Zöld Könyvben részletezett program szerint 2015 másodig negyedévétől egészen 2020-ig folyamatosan szerzik majd be a digitális eszközöket. A hozzájutást támogató pályázati felhívás elkészítésének és meghirdetésének határideje pedig 2015. második negyedéve. Erre a célra 10-12 milliárd forint jut majd 2020-ig.

Oktatás
A Nemzeti Infokommunikációs Stratégia fontos eleme a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások digitális kompetenciájának fejlesztése. Erre képzéseket, oktatásokat szerveznek, amelyekbe összesen 8000 kkv-t vonnának be. A képzések megszervezésére és lebonyolítására ötmilliárd forint áll rendelkezésre. A Zöld Könyv kitér arra is, hogy felül kell vizsgálni és újra kell pozicionálni az infokommunikációs oktatást: minden képzési formában, minden évfolyamon lenne hetente legalább egy informatika óra.

Nyáron startolhatnak a pályázatok
Idén nyáron elindulhatnak a szélessávú infrastruktúra fejlesztését szolgáló új pályázatok – mondta el az itbusiness-nek adott interjúban Solymár Károly Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért felelős helyettes államtitkára. A projektek felgyorsítása érdekében változtatnak az engedélyeztetéshez kapcsolódó jogi környezeten is.
A NIS három területén, a szélessávú infrastruktúra kiépítésében, a digitális kompetenciák erősítésében, illetve a digitális gazdaság fejlesztésében – a Miniszterelnökség koordinációja mellett – erős végrehajtó szerepet kapott a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – mondta el érdeklődésünkre Solymár Károly Balázs. A negyedik kiemelt terület, a digitális állam, az e-közigazgatás fejlesztése elsősorban a Belügyminisztérium kompetenciája, azonban ebben a szegmensben is kap az NFM feladatokat, illetve az egyes projektekbe más minisztériumokat is bevonnak majd – tette hozzá a helyettes államtitkár.

„A valamennyi hazai háztartás szélessávú internettel történő ellátását célzó projekt végrehajtása teljes egészében az NFM feladata. Ennek kapcsán már megkezdődött a munka, így például elindult a jelenlegi helyzet feltérképezése. Fontos elmondani, hogy az infrastruktúra-fejlesztési pályázatok abból a szempontból különlegesek lesznek, hogy mind az előzetes tervezésnél, mind az utólagos monitoringnál sokkal komolyabb lesz az ellenőrzés, mint eddig volt. A most folyó felmérésnek köszönhetően egészen pontosan meg tudjuk majd mondani, hogy különböző technológiák választása esetén mennyibe kerül egy-egy adott terület lefedése. Emellett a megvalósítás során is folyamatos lesz a visszajelzés, azaz pontos információnk lesz arról, hol tart a hálózatépítési folyamat”, mutatott rá Solymár Károly Balázs.

Munkahelyteremtés és versenyképesség-növelés
A 2014-ben létrejött új kormányzati struktúrában az egyes tárcák infokommunikáció területén kifejtett intézkedéseit a Miniszterelnökség koordinálja – mondta el Kara Ákos, az NFM infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára.

Az NFM feladata gondoskodni a lakosság és a közintézmények internetelérésének átfogó fejlesztéséről, a szükséges digitális készségekkel nem rendelkezők számára képzési, motivációs programok elindításáról, a települések élhetőbbé tételéről az informatika bevonásával, egységes intelligens városfejlesztési koncepció kialakításával. E szakmai programok a korábbi rendszerben és szakembergárdával folytatódnak. „Államtitkárként legfontosabbnak a munkahelyteremtést szolgáló programokat tartom, legyen szó akár az informatikai ágazat fejlesztéséről, akár a kis- és középvállalkozások versenyképességének növeléséről. Erre a kérdéskörre az informatikában korábbi években kisebb hangsúly esett, ezen szeretnék mindenképpen változtatni” – tette hozzá Kara Ákos.

Szélessávú pillér
A kormány célkitűzése szerint 2018-ra valamennyi hazai háztartásban biztosítani kell a legalább 30 Mb/mp-es internetkapcsolat lehetőségét, sőt, az otthonok felében a 100 Mb/mp-es hozzáférés elvi lehetőségét is. Erre a célra sok uniós forrás áll majd rendelkezésre, felhasználására várhatóan már idén nyáron megjelennek az első kiírások.

A munka felgyorsítása érdekében leegyszerűsítik az engedélyeztetési eljárásokat is. Az NFM helyettes államtitkárának közlése szerint gyakorlatilag már felmérték a hálózatfejlesztés előtt álló jogi akadályokat, amit a piaci szereplők bevonásával hajtottak végre. A távközlési szolgáltatók által vázolt problémák között szerepelt például a tulajdonosi hozzájárulások beszerzésének lassúsága, a régészeti feltárásokkal kapcsolatos gondok, illetve a helyi építési szabályzatok hiányosságaiból adódó kihívások. „Terveink szerint néhány hónapon belül a legtöbb felvetett problémára elkészül a megfelelő, a gyors projekteket támogató szabályozás. Emellett igyekszünk segíteni, iránymutatást adni az önkormányzatoknak a helyi építési szabályzatok megfelelő átalakításához”, fűzte hozzá Solymár Károly Balázs.

Nehéz betartani a határidőket
A kkv-k it-kompetenciáinak fejlesztését célzó pályázatokat is meghirdetik még az idén. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával összefogva az NFM országosan 3000 kkv számára szervez képzést, amelynek alapvetően az a célja, hogy felkeltse az igényt az informatika alkalmazására. Erre épülve vállalatirányítási rendszerek bevezetését támogató pályázatot is kiírnak majd.

Az NFM helyettes államtitkára szerint a következő évek feladatai kapcsán a tárca számára a legnagyobb kihívások között szerepel a közbeszerzési eljárások időigényessége miatt a határidők pontos betartása. Emellett az európai uniós finanszírozási szabályrendszer kapcsán sokszor szembesülnek azzal, hogy bár szakmailag indokolt lenne az adott területre közösségi forrás bevonása, az EU előírásai miatt ez nem lehetséges.”

Forrás:
NIS – Pillérek és megabájtok; Kalocsai Zoltán; IT Business; 2015. március 8..

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, informatika, közigazgatás:magyar, társadalom, távközlés
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.