Skip to main content
közigazgatás: magyarművelődés

Nem jó, ha túl önálló egy óvoda

Szerző: 2015. április 7.No Comments

„Az általános iskolák központosítása után az óvodáknál is egyre több kerület dönt úgy, hogy a különálló óvodákat nagyobb intézményekké vonja össze. Csepelen és Józsefvárosban az összes kerületi óvodát egyetlen nagy intézménybe integrálják, a XI. kerületben a meglévő 23 óvodából lesz nyolc nagyobb. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy óvodavezetőhöz a jelenlegi 100-200 gyerek helyett 600-700, Csepelen 2300 tartozik majd, várhatóan 2015 szeptemberétől. Ezzel a lépéssel nem lesz olcsóbb a rendszer, viszont az óvodákat üzemeltető önkormányzatoknak egyszerűbbé válik. A szülők jelentős része viszont fél, hogy megszűnik az óvodák családias jellege, aggódnak a szeretett óvodapedagógusok sorsáért. Zuglóban pár éve sikerrel verték vissza a szülők az önkormányzat ilyen irányú tervét, a XIII. kerületben pedig 2007 óta működik az egyetlen óvodává integrált rendszer.

„A vezető keveset tud a tagóvodákban történő dolgokról, nem tudja ellenőrizni a pedagógusok munkáját, a tagóvoda-vezető sem, mert csoportban kell dolgoznia. Két szerepet, óvónőit és vezetőit kell eljátszania egyszerre” – sorolja a problémákat Fazakas Gergely, az a csepeli apuka, aki a XXI. kerületben összefogja a szülők érveit a központosítás ellen. Véleményük szerint az új rendszer az amúgy is túlterhelt óvodákat még jobban leterheli, az óvónők és dadusok helyzetét elbizonytalaníthatja. (A hagyományos rendszerben az óvodákban a vezető nem dolgozik csoportban, teljes állásban irányítói feladatai vannak.)

„Mi azért választottuk ezt az óvodát, mert nagyon szimpatikus volt az óvodavezető és az óvónők. Simán elképzelhető, hogy az új vezető új tagóvoda-vezetőt és óvónőket hoz” – mondja egy XI. kerületi szülő. Az általunk megkérdezett szülők egyébként alapvetően meg vannak elégedve a jelenlegi rendszerrel, a fejlesztésekkel, ezért sem értik, miért szükséges a változtatás.

A szülők és óvodapedagógusok azt is kifogásolják, hogy az érintett kerületekben rendkívül rossz a kommunikáció a fenntartó felől. A VIII. és XI. kerületben például már elfogadta a képviselő-testület az összevonásokat, és csak ezután, hetekkel később találkoznak az óvodavezetőkkel és a szülői munkaközösség tagjaival. A csepeli önkormányzat az Európai Uniótól nyert 40 millió forintos pályázati pénzből vizsgálta meg a teljes önkormányzat, közte az óvodahálózat működését, de az eredményekről csupán a megszavazás előtt két nappal tájékoztatta a szülőket és óvodavezetőket.

Ebben részletesen tárgyalják az összevonással kapcsolatos, a fenntartóra vonatkozó gazdasági előnyöket, és azt is írják, hogy „kockázatot képez, hogy a megszokott óvodai intézmények méretéhez képest egy igen jelentős méretű intézmény jön létre több mint 2300 gyerekkel és több mint 400 alkalmazottal. Az intézmény méretéből adódóan felmerül egyfajta irányítási kockázat, a bürokratizálódás elvi lehetősége.” Ugyanakkor az anyagból nem olvasható semmi olyasmi, ami azt támasztaná alá, hogy ez miért lesz jó a kerületi gyerekeknek és az óvodai alkalmazottaknak.
Fazakas Gergely két gyereke az egyik csepeli óvodába jár, ő gyűjtötte az aláírásokat, miután az összevonásokról értesült. „Olvastam azt a szakértői anyagot, ami az óvoda-összevonásokról szólt, amely kizárólag gazdasági szempontból vizsgálódott. Ebből kiderült, hogy egy fő intézményvezető lesz három helyettessel, 25 tagintézmény egy-egy tagintézmény-vezetővel – mondja. – Rengetegen fel vannak háborodva, két nap alatt teljesen egyedül 250 aláírást gyűjtöttem, beszéltem az óvodavezetők felével, és sok óvodapedagógussal is. Az átszervezésnek mind a mai napig semmi megjósolható előnyét nem látjuk, látjuk viszonyt megjósolható hátrányát bőven.”

Egy óvodákat vizsgáló, átfogó szakértői anyag szerint, amit az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet készített, „az óvodák szakmai munkájának színvonalára aligha van pozitív hatással, ha egyetlen felelős vezető irányítja az egymástól távol levő telephelyeken működő 10–15 vagy még annál is több óvodai csoport, 30–40 óvónő, összesen 60–80 közalkalmazott tevékenységét és közel félezer olyan gyerek fejlődét, akik közül talán egyet sem ismer személyesen. (…) A rapid szerkezeti átalakulások – túl azon, hogy feszültségeket keltenek elsősorban az óvodapedagógusok és a szülők körében, és megterheli az óvodák és fenntartójuk közötti viszonyt – megnehezítik a helyi nevelési program bevezetését. Az új helyzethez való alkalmazkodás folyamatában az óvodák a már működő program átigazítására, esetleg gyökeres átírására kényszerülnek, elindult fejlesztési folyamatok megszakadnak, a szakmai munka színvonala legalábbis átmenetileg mindenütt visszaesik.”

Mi ennek az értelme?
Az összevonás egyik fő oka az, hogy a köznevelés a központosítás felé megy, ez az óvoda-összevonással foglalkozó, nyilvános újbudai szakértői anyagban olvasható. A másik fő ok, hogy az önkormányzatoknak egyszerűbb egy vagy kevés költségvetési szervet üzemeltetni, mint sokat. Áttekintve a nyilvános szakértői anyagokat, az óvoda-összevonásoknak elsősorban a fenntartó részéről van hasznuk, az óvodákban dolgozók és az óvodába járó gyerekek szempontjából egyelőre nem látszik az előny.

Sőt, a közoktatásért felelős csepeli alpolgármester, Morovik Attila azt is megjegyezte, hogy „már most látszik, hogy nem lesz olcsóbb a rendszer”. Kitzinger Adrienn, a csepeli hivatal sajtóreferense ezt azzal egészítette ki, hogy ami eleinte többletköltségeket jelent, az pár év múlva megtérül. És azt ígérte, a tagóvodák továbbra is eddigi nevelési programjuk, saját egyéni arculatuk megtartásával működhetnek tovább, hogy „a beíratás, az ebédbefizetés ugyanott lesz, mint eddig, és ugyanazokkal az óvónőkkel, dadusokkal találkoznak majd a gyerekek és a szülők”.
Az újbudai hivatal eddig nem tett ilyen konkrét ígéretet, de az sem egyértelmű, hogy a csepeli vezetés ezt miként tudja garantálni, mivel mindkét kerületben megszűnik a jelenlegi óvodavezetők státusza. Pályázni lehet majd az összevont óvodavezetői és a tagóvoda-vezetői, óvodavezető-helyettesi posztokra, és nem lehet tudni előre, kik pályáznak. Egy általunk megkérdezett kerületi óvónő azt mondta, nagyon nehéz lesz jó szakembert találni erre a posztra, mert azt „jó érzésű, megfelelő szakmai elvekkel rendelkező ember nem vállalja el”. Sőt, a XI. kerület szakértői anyagában is szerepel ez a vélemény lehetséges hátrányként. Így a szülők félelme, hogy saját óvodájukban esetlegesen új vezetőséggel fognak találkozni, megalapozott.

Mégis, mindkét hivatal adminisztratív változásról beszél. „Az átszervezés kizárólag vezetői strukturális átalakítást jelent, az óvodákban folyó nevelési munka nem változik. Óvodai belső szerkezeti átalakítás ugyan lehetséges, de álláshelyeket nem szüntet meg az önkormányzat. Az átszervezés nem jár óvodaépület-bezárással sem” – mondta a csepeli önkormányzat sajtóreferense.
A XI. kerület sajtósa, Milassin Levente azt mondja, a kerületben több különböző indok vezetett az átszervezés ötletéhez, például az, hogy a 23 óvoda közül kettőben éppen nincs vezető, négyben nyugdíjba fog menni a vezető, és egyben pedig lejár a vezető megbízatása. Ezenkívül a források kiegyensúlyozottabb elosztását, valamint 80-100 millió forintos megtakarítást is remélnek a központosítástól. Ezt Milassin szerint beforgatnák az új óvodahelyek kialakításának költségeibe. „2015. szeptember 1-jétől az összes kerületi, harmadik életévét betöltött gyermeknek kötelező óvodába beiratkoznia, a kerületi demográfiából becsült adatok alapján további új óvodai csoport létrehozására lesz szükség. Az óvodai kapacitás bővítése többletforrás bevonását igényli, emellett az önkormányzat elkötelezett a 2010-ben indított óvodarekonstrukciós-program folytatása mellett is” – fogalmazott.

Van, ahol működik, máshol meg sem merték próbálni
A XIII. kerületben 2007 óta egyetlen, egyesített óvoda működik, ebbe integrálták az addig működő 14 óvodát. Ezt a modellt tervezik megvalósítani Csepelen és Józsefvárosban is. Holopné Schramek Kornélia, az oktatási ügyekért is felelős XIII. kerületi alpolgármester azt mondta, különösebb szülői ellenkezés nélkül ment végbe az átalakítás. „Ez annak is köszönhető, hogy a törvény által is előírt szakértői vélemények mellett még az előterjesztés elfogadása előtt egyeztettünk az óvodavezetőkkel, a szülői munkaközösségekkel, és ennek megfelelően alakítottuk ki az új rendszert, aminek az a haszna, hogy onnantól egyetlen költségvetési szervként üzemelnek az óvodák. Ez adminisztratív szempontból nagyon előnyös. Akik óvodavezetők voltak, ugyanazok a személyek maradtak tagóvoda-vezetőként az intézményekben, így garantáltuk, hogy ne legyen nagyon érzékelhető a változás a pedagógiai munkában. Ők keresetkiegészítést kapnak, és órakedvezménnyel dolgoznak a csoportokban, az óvodatitkárok – akik megmaradtak az óvodáknál – sok terhet levesznek a vállukról” – mondta.

2011-ben Zuglóban hasonló óvodaegyesítést tervezett az akkor még Papcsák Ferenc vezette önkormányzat. A szülők 2011 márciusától májusig harcoltak a hivatallal, aláírásokat gyűjtöttek, fórumokat szerveztek, szakmai érveket sorakoztattak fel (gyakorlatilag ugyanazokat, amelyeket most az újbudai és csepeli szülők sorolnak), sőt, gyerekrajzokat is küldtek. Az átszervezést a szülői felháborodást követően elnapolták, és azóta az új kerületi vezetés sem tűzte napirendre.”

Forrás:
Nem jó, ha túl önálló egy óvoda; Index.hu; 2015. április 2.