Vitézy Dávid fél évet kapott rá, hogy kidolgozza, hogyan kellene a MÁV-ot és a Volánt összehangolni

„…Feljebb lépésnek számít egyébként BKK-vezérből miniszteri biztossá válni?
Nem azzal a megközelítéssel vezettem a BKK-t, hogy merre lehet továbblépni, nem ezen gondolkodtam, és mivel szerettem a budapesti közlekedés fejlesztésén dolgozni, nem kerestem a továbblépés lehetőségét. Másfelől az is igaz, hogy a helyközi közlekedés, a GYSEV, a MÁV és a hét regionális busztársaság több járatot, több utast, több dolgozót, nagyobb jegybevételt, nagyobb földrajzi kiterjedést jelent. De itt nem operatív cégvezetésről van szó, hanem egy olyan koncepciót kell elkészítenem fél év alatt, hogy hogyan lehet ezeket a szolgáltatásokat javítani, fejleszteni.

Elég lesz a fél év?
Most a feladatom, hogy az országos buszos és vasúti közlekedés összehangolására, a szolgáltatások fejlesztésére egy koncepciót elkészítsek. Erre elég a fél év. Arra is elég lesz, hogy egy hosszú egyeztetési folyamatot lefolytassunk a nagyobb városok, a nagy ipari központok, az összes közlekedési cég vezetőivel.

Valami kis konkrét példát szeretnénk hallani, miről is szól majd a koncepció.
Hadd kezdjem onnan, hogy az uniós forrásoknak köszönhetően a vasúti ágazatban több mint ezermilliárd forint fejlesztés lesz ebben az évtizedben. Ez több, mint az elmúlt ötven évben bármikor.

Szükség is van rá.
Így van, óriási volumenű vasútvonal-fejlesztések történnek, két év múlva Budapestről Siófokra nem tart két óráig eljutni, már 70 perc is elég lesz.

Már megijedtünk, hogy az esztergomi vasútvonalat fogja említeni, hogy két év múlva elkészül.
A balatoni példát valószínűleg többen ismerik. Ezek a vonalfejlesztések kiegészülnek állomásfejlesztésekkel, új motorvonatokkal. Tehát infrastruktúrában óriási előrelépés történik és várható a következő években is. Ehhez az utazásszervezésben, az utastájékoztatásban, a jegyértékesítésben, egyáltalán az egész szolgáltatásban egy új szemléletet kell meghonosítani.

Most ott tartunk, hogy ha az ember el szeretne menni Budapestről Rióba vagy Tokióba, és beírja ezt valamelyik internetes keresőbe, akkor 4-5 másodperc alatt kiválaszthatja a különböző légitársaságok ajánlatai közül a neki legmegfelelőbbet. Ehhez képest, ha beírja, hogy Budapestről mondjuk Lovasberénybe szeretne utazni, akkor a MÁV keresője nem tud mondani semmit, mert Lovasberényben nincsen vasút, a Volán keresője pedig csak a buszokat mutatja több átszállással, de a legjobb, vonattal kombinált buszos megoldást nem dobja ki.

Tehát egy egységes keresőrendszer készül, valamiféle új Futár rendszer?
Ha úgy tetszik, igen, ez szükséges, de országos megközelítésben. Olyan integrált rendszerre fogok javaslatot tenni, ami nemcsak a legjobb Budapest–Lovasberény utat mutatja meg az interneten vagy egy okostelefonon, hanem egyből meg is lehet venni rá a kombinált jegyet és nem kell minden átszállásnál újra sorbaállni jegyért. Az egész rendszer ésszerűsítéséhez az kell, hogy a tarifarendszer, a jegyértékesítés, a menetrendi keresés és adatbázis egységes alapra kerüljön országosan.

Néhány helyen Magyarországon már van hasonló jó példa, de a bevált gyakorlatokat mindenütt meg kellene honosítani. Vas megyében a helyi vasúttársaság, a GYSEV és a helyi Volán közös bérleteket hozott létre, közös utastájékoztatásra törekszik. Kelet-Magyarországon jól működő ütemes vasúti menetrend van, amihez tudnak tervezetten csatlakozni a buszok. De ezek szigetszerűek: ezekből az egyedi jól működő példákból országos rendszereket kell létrehozni.

Mikor legutóbb Borsodban jártam, a helyi Volán járatain azt tapasztaltam, hogy vannak utasok, akik folyamatosan aggódtak, hogy hol kell leszállni, mert nem ismerték a környéket és nem volt kijelző, ami mutatta volna, merre tart a busz, és olyan automatikus megállóbemondás sem, mint amit a fővárosi tömegközlekedésben néhány éve a Futárral bevezettünk. Veszprém megyétől Heves megyéig többször találkoztam olyan utassal, aki bankkártyával próbált volna fizetni, mert nem volt nála elég készpénz vagy megfelelő címlet, de nem tudott, mert nem volt terminál egyetlen buszon sem. Ilyen esetekre gondolok például, amikor azt mondom: a nagyon fontos vasútfejlesztések, állomásfejlesztések, vonatbeszerzések mellett a tömegközlekedési szolgáltatást is átfogóan meg kell újítani.

Orbán Viktor korábban beismerte, hogy a MÁV reorganizációja egy olyan projekt, amibe beletört a kormány bicskája. Hogy látja, mik a MÁV modernizációjának legfőbb akadályai?
Kétségtelenül voltak olyan reorganizációs elképzelések, amik nem valósultak meg, de az elmúlt két évben jelentős átalakításon esett át a MÁV. Összevonták a MÁV szétszabdalt és bürokratikus káoszba fulladt háttércégeit, de nem csak a belső szervezetben volt előrelépés, hanem ha kimegy az ember a vasútállomásra, akkor is látja ezt. Jobb az utastájékoztatás, korszerű kijelzők, érthető hangosbemondó, jegyautomaták jelentek meg számos állomáson. Tíz évvel ezelőtt egészen szörnyű állapotú szerelvények közlekedtek, és fel sem merült reális alternatívaként a vasút például az elővárosi közlekedésben. Most, hogy korszerű motorvonatok vannak, a vasút egésze egyszerűen olyan versenyképességi helyzetbe került, hogy sok viszonylatban át fogja venni a vezető szerepet az elővárosi közlekedésben.

A vasútnak prioritása kell legyen az országos közlekedési hálózatban, és a buszoknak erre kell ráépülniük. De ennek feltétele, hogy a MÁV és Volánok is megértsék: amit ők nyújtanak, az egy egységes közszolgáltatás. Hogy ez hány cégben és milyen szervezeti struktúrában valósul meg, nagyon fontos onnan belülről nézve, de nem az utasnak. A lényeges közpolitikai cél, hogy autó nélkül bárki utazhasson bármely két magyar település között, és ehhez egy egységes, kombinált buszos és vasúti szolgáltatást kapjon. A Volán és a MÁV közpénzből ne versenyezzen egymással, hanem közösen kínálják a legjobb szolgáltatást. Ez az ország gazdasági versenyképességéhez, a munkaerő mobilitásához, a belföldi és külföldről érkező turizmus sikeréhez egyaránt kulcsfontosságú.
A rendszer ma azok számára érthető és használható könnyen, akik rendszeresen használják egy adott útvonalon – más térségekből érkező utasok, pláne egyébként autózó vagy külföldi utasok számára sokszor átláthatatlan, hogy és miként tudnak egy utat megtenni vidékre busszal vagy vonattal, hogy és hol kell átszállni, jegyet venni.

A Nemzeti Közlekedési Holding ötlete teljesen elhibázott volt, vagy csak a megvalósításba csúszott probléma?
Még nincs olyan kiérlelt javaslat, amit meg tudnék osztani, de alapvetően azt gondolom, hogy a menetrend, a tarifarendszer, a szolgáltatásszervezés szintjén fontos az egységesítés. Hogy a szervezeti struktúra milyen, a Volánok külön, a MÁV alatt vagy egyben vannak, arról lehet sok vitát folytatni, de a szolgáltatás nem ettől lesz egységes. A budapesti buszközlekedésben például már a Volánbusz is jelen van, és számos magántulajdonú buszszolgáltató jelent meg az elmúlt évek tendereztetései nyomán a BKV mellett, mégis azt látjuk, hogy egy összehangolt menetrend van, egy bérlet kell a buszokra, ugyanúgy kiírja mindegyiket a Futár-kijelző, és így tovább. Ez egy példa arra, hogy az, hogy egy szolgáltatás egységes, nem függ attól, hány társaság működteti, ha átgondolt és mélyreható a megrendelői szabályozás.

Ezzel együtt azt a kérdést, hogy a Volánok strukturálisan jól működnek-e, és van-e további átszervezési teendő, ezt ki fogjuk nyitni, erre is ki fog térni a munkám.

Ha lejár a féléves megbízatása, mi lesz a koncepcióval, illetve önnel?
Hogy utána milyen feladatom lesz, nem tudom, nem arra koncentrálok. Ha azon gondolkoznék, hogy majd milyen pozícióban szeretnék ülni, ezt a koncepciót nem lehetne megcsinálni úgy, hogy ne az elmúlt 25 évben mindig blokkoló szervezeti részérdekek kerekedjenek felül. Én kívül állok ezeken a rendszereken, nem vagyok sem a MÁV-nak, sem a Volánoknak közvetlenül vezetője, felügyelője, napi operatív munkájának részese. És valószínűleg nem is lehetne úgy jól elkészíteni, ha így lenne. Hogy utána hogyan folytatódik ez a munka, meglátjuk. Nyilván attól is függ, hogy a készülő koncepciót milyen ütemezéssel, hogyan fogadja el a minisztériumi vezetés és a kormány.

Nézzük az utas szemszögéből. Mikor veszi észre az utas az első változásokat, úgy szoktak fogalmazni, ha minden jól megy?
Ha minden jól megy, az egyszerűbb, de több szolgáltató együttműködését igénylő kérdésekben, mint például az egységes menetrendi kereső, nagyon gyorsan, néhány hónap alatt eredményt lehet elérni. Tehát akár fél év alatt el lehet jutni oda, hogy egységesen meg lehessen tervezni Budapestről Orosházára az utazást, és az összes lehetséges buszos és vasúti alternatíva megjelenjen a mobiltelefon képernyőjén vagy a számítógépen.

A magyarban az élmény szónak van egy ilyen vidámparki vagy wellnessfürdős áthallása, de az ügyfélélmény nagyon fontos alapja kell legyen a szervezésnek. Az angolban a customer experience kifejezést, ami ezt legjobban írja le talán, minden közlekedési közszolgáltatás kapcsán alapelvként használják, mi sokkal kevesebbet beszélünk erről itthon.

Hogy egy másik ágazatot, de mégis közlekedést hozzak példának: a légitársaságok az elmúlt évtizedekben elérték, hogy megvan az a típusú ügyfélélmény, hogy az utas mindig tisztában van vele, hogy jut el úti céljához, mik az alapvető szabályok, és Európa bármely táján utazik, az alapvető utazási környezet, a jegyváltás és az utazás folyamata, az ügyfélélmény lényegében azonos, és ami nagyon fontos: a szolgáltatás könnyen megérthető és hozzáférhető. Nem kell bonyolult menetrendeket tanulmányozni, jól működnek a keresők, a honlapok végigvezetik az utast a lépéseken, egyértelműek a szabályok, még ha néha okoznak is bosszúságot.

Ezt a típusú kiszámíthatóságot, könnyű megérthetőséget, szolgáltatásbiztonságot kell a teljes tömegközlekedésben létrehozni, nem lehet az, hogy eltérőek vagy nehezen érthetők a csatlakozási, tájékoztatási és tarifarendszerek alapjai egy országon, sőt, akár egy megyén belül is. Azért nehéz tehát az időzítésre mit mondani, mert ez egy szemlélet, amit be kell építeni a mindennapi döntésekbe. Azt hiszem, a BKK sikere abban is rejlik, hogy az elmúlt években a fővárosi közlekedésfejlesztésben ezt az ügyfélélmény-szemlélet megjelent, az automatáktól a Futáron át a Bubiig számos ponton – épp a napokban jelent meg a statisztika: 2014-re, négy év alatt ezzel a szemlélettel 10 százalékkal olcsóbb bérletárak mellett húsz százalékot nőttek a budapesti jegybevételek. Van az országos közlekedésben is potenciál az ügyfélélmény-alapú megközelítéssel.

Bármilyen módon a biciklis közlekedés szempont a koncepció kidolgozásakor?
A kerékpárút-építés, az infrastruktúra fejlesztése nem tartozik a feladataim közé, annyiban viszont mindenképpen foglalkozni kell a más közlekedési módokkal tömegközlekedési szempontból is, hogy sok helyen a vasúti főhálózat megközelítését és elhagyását egyénileg oldják meg az emberek. Például hogy biciklivel meg lehessen közelíteni a vasútállomásokat, és ott lehessen hagyni biztonságosan azokat, ez egy fontos cél, és ezt a fejlesztések során garantálni kell.

Mi a véleménye az Uberről?
Amitől ezek az applikációk igen sikeresek, az pontosan ugyanaz az ügyfélélmény-megközelítés, amiről a MÁV és a Volán, a BKK kapcsán beszéltem. Arra építenek, hogy van egy nagyon egyszerűen hozzáférhető applikáció, ahol telefonálás nélkül tudok kocsit hívni, azonnal látom, ki jön értem, milyen autóval, milyen útvonalon, hol tart, és azt is, mikor ért oda. Az egésznek az alapvető szolgáltatásbiztonsága nagyon magas, könnyen kezelhető és könnyen hozzáférhető és ez a versenyelőnye. Persze van, ahol árban olcsóbbak, mint a taxi – vannak országok, ahol drágábbak –, de ez az alapvető ügyfélélmény az, ami a különbséget jelenti. Azt gondolom, a taxicégeknek érdemes lehet ebből tanulniuk.

Tarlós István úgy nyilatkozott, nem tetszik neki, hogy az uberesek semmit nem fizetnek.
Vannak országos és helyi szabályok, amit mindenkinek be kell tartania. Most készül a minisztériumban egy kormányrendelet, ami szabályozza a kérdést.

De mi is Vitézy Dávid feladata?
Vitézy Dávidot Seszták Miklós február 1-től „a közösségi közlekedési szolgáltató cégek, különösen a Volán társaságok működésével kapcsolatos jövőbeli lehetséges irányokat tartalmazó koncepció kidolgozásáért felelős miniszteri biztossá″ nevezte ki. Feladata

  • A közösségi közlekedési közszolgáltatások hatékonyabb összehangolása érdekében szükséges intézkedések feltérképezése;
  • a közösségi közlekedési szolgáltatásokat ellátó köztulajdonú társaságok működésére vonatkozó jövőbeli lehetséges irányokat tartalmazó koncepció kidolgozása;
  • a közösségi közlekedési tarifarendszer egységesítése és ügyfélbarátabbá tétele;
  • a munkavállalók közösségi közlekedéssel történő munkába járásának elősegítése érdekében történő javaslatok kidolgozása.

Mandátuma július végéig szól, helyettes államtitkári fizetést kap.”

Forrás:
Forradalmat ígér a belföldi közlekedésben; Panyi Szabolcs, Tenczer Gábor; Index.hu; 2015. április 10.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, közigazgatás:magyar
Kiemelt szavak: , , , , , , .
Közvetlen link.