Pankucsi Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyi helyettes államtitkára: jövőre már a NAV készítheti el az adóbevallások egy részét

„Járulékkedvezményt kaphatnak a mezőgazdasági munkásokat alkalmazó cégek és kisebb adóval számolhatnak a bankok – egyebek mellett ezeket a lépéseket tartalmazhatja a jövő évi adócsomag. A következő évben a társasági adó is csökkenhet, de csak akkor, ha a nagyjából százmilliárdos mérséklés nem sodorja veszélybe a költségvetési hiányról szóló terveket. Pankucsi Zoltán, a szaktárca adóügyi helyettes államtitkára a Napi Gazdaságnak ezek mellett arról is beszélt, hogy az adóhivatal 2017-től három és fél millió ember bevallását készíti majd el. Lényeges, hogy a közterheket időben befizető cégeknél a jövőben legfeljebb fél évig vizsgálódhat a hatóság, s az érintetteknek sok esetben bírsággal sem kell számolniuk.

– Az utóbbi napokban több kormányzati szereplő is arról beszélt: még áprilisban a parlament elé kerülhet az ország jövő évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat. A büdzsé bevételei ugyanakkor nagyban függnek attól, hogy 2016-ban milyen és mekkora mértékű adókat kell befizetniük a gazdasági szereplőknek s a magánszemélyeknek. Aktuális tehát a kérdés: hogy áll a jövő évi adójavaslat?
– Bár bizonyos lényeges részletek kapcsán még elemzéseket végeznek szakembereink, az előterjesztés legfontosabb pontjait – nagy vonalakban – már kialakította a minisztérium. Elöljáróban annyit mondhatok: az utóbbi évek lépései nyomán hatékony és versenyképes adórendszer alakult ki idehaza, így jelenleg nem látok okot jelentős módosításokra vagy új adónemek bevezetésére.

– Ez azt jelenti, hogy a javaslatban nem szerepel majd a tavaly oly nagy ellenállást kiváltó tehertípus, az internetadó?
– Ilyen elképzelés nincs napirenden. Egyúttal hangsúlyoznám: tavaly sem internetadóról volt szó, hanem a távközlési adó kiterjesztéséről. Egy ilyen javaslat egyébként már csak azért sem lenne most időszerű, mert az internet témakörében megindított nyilvános konzultáció jelenleg is tart. A folyamat végeredménye határozza meg a továbblépés lehetséges irányait.

– Beszéljünk azokról a tervekről, amelyek az utóbbi idők kormányzati közléseiben rendre előkerültek. Mikor csökkenhet a társasági adó, a személyi jövedelemadó és az áfa?
– A korábbi évek intézkedései nyomán ma stabil a költségvetés és növekszik az ország gazdasága. Az eredmények lehetővé teszik, hogy felvegyük a napirendre a forgalmi adó csökkentésének gondolatát, megvizsgáljuk a mérséklés lehetőségeit. Magam úgy gondolom, hogy nem az általános áfakulcs mértékével kell Magyarországnak a nemzetközi összehasonlítások toplistáit vezetnie. Megjegyzem ugyanakkor, hogy nem szeretnénk az adóztatás szerkezetét megváltoztatni, másképpen szólva: a későbbi áfacsökkentés semmiképpen sem járhat majd a jövedelmeket terhelő adók emelkedésével. Sőt, utóbbiakat markánsan csökkenteni szeretnénk.

– Ezek szerint áfacsökkentésre egy ideig még nem kerül sor. A személyi jövedelemadó (szja) újabb mérséklésére is várnia kell még a lakosságnak?
– A kormány feltett szándéka, hogy az szja ma 16 százalékos kulcsát a parlamenti ciklus végéig, azaz 2018-ig egy számjegyűvé teszi. A lépés rendkívüli jelentőségű volna, s legkevesebb hatszázmilliárdos adócsökkentést jelentene. Az intézkedés biztonságos bevezetéséhez kellő költségvetési megtakarításra lesz szükség, amelyen már dolgozunk.

– A vállalkozások terhei enyhülni fognak a közeli időkben?
– A kormány éppen a napokban döntött a munkahelyvédelmi akció kiterjesztéséről. A jövőben jelentősen csökken a közterhe azoknak a vállalkozásoknak, amelyek mezőgazdasági munkára vesznek fel embereket. Becslésünk szerint a lépés 30-35 ezer munkavállaló állásának megőrzését, munkahelyének megmaradását segítheti elő. Vizsgáljuk a társasági adó mérséklését is. A tervek szerint egykulcsossá tesszük a magyar társasági adórendszert, ez pedig tíz százalék körül lesz majd. Az intézkedés csak akkor léphet hatályba 2016. január elsején, ha bizonyos, hogy adottak hozzá a költségvetési feltételek. A hiánycél elérését nem kívánjuk ezzel a lépéssel veszélyeztetni.

– Mennyibe kerülne a 19 százalékos kulcs eltörlése?
– Számításaink szerint egy efféle döntés nyomán százmilliárd forint maradna a közepes és nagyobb cégeknél. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ugyanekkora összeg esne ki az állami bevételek közül. A tízszázalékos társasági adó bevezetése után a térség államai közül Magyarország szedné az egyik legkisebb közterhet a cégektől, ami igen komoly előnyt jelentene a nagyobb befektetésekért folytatott nemzetközi versenyben. A nálunk újonnan megjelenő külföldi vállalatok befizetései, ha csak részben is, de ellentételezhetnék az adócsökkentéssel kieső állami bevételeket.

– A hírek szerint a pénzügyi kormányzat más gazdasági szereplők kapcsán is tiszta vizet öntene a pohárba, ezért írnák elő az online pénztárgépek használatát egyes szolgáltató ágazatokban. Mikor jelenhet meg a szabályozás?
– Jelenleg az egyeztetés időszakában vagyunk. Az új rendelkezéseket csak akkor vezetjük be, ha minden érintett felkészült az előírások végrehajtására s kitűzhetők a reális határidők. A jövőben a taxisok, a fodrászok, a műkörömépítők, a kozmetikusok, az állatorvosok, a fényképészek is online kasszát használhatnak, s ilyen készüléken állíthatják ki a nyugtát az edzőtermek üzemeltetői is.

– Milyen más változásokra számíthatnak jövőre az adófizetők?
– A polgároknak leginkább az jelenthet majd könnyebbséget, hogy megfordítjuk a személyijövedelemadó-bevallás menetét. Ma a munkavállalónak, a jövedelmet megszerző embernek kell elkészítenie a bevallást, a hivatal ezután ellenőrzi, hogy a dokumentum helyesen tartalmazza-e az adatokat. És éppen itt van a lényeg: az adóhivatal azért tudja áttekinteni a nyomtatványok döntő többségét, mert a hatóság a munkáltatóktól, a kifizetőktől év közben már az összes adatot megkapja. Vagyis egy átlagos magánszemély jövedelméről gyakorlatilag mindent tud a NAV, így minden adott ahhoz, hogy a jövőben a hivatal töltse ki a rubrikákat, a kész nyomtatványt pedig átnézésre, jóváhagyásra megküldje a magánszemélyeknek. Az új módszert terveink szerint – teszt jelleggel – már 2016-ban elindítjuk egy kisebb adózói csoportnál. Ha a próba sikerrel zárul, a következő esztendőben, 2017-ben már 3-3,5 millió ember helyett fog dolgozni a hivatal.

– Érintik a tervezett változások a gazdasági élet résztvevőinek mindennapjait?
– Igen. Az új megoldások elsősorban az adójukat mindenkor időben és hiánytalanul befizető vállalkozások, vagyis – hogy úgy mondjam – a jó adózók helyzetét könnyíthetik meg. Egyebek mellett úgy, hogy az ehhez a csoporthoz tartozó cégek, egyéni vállalkozók kisebb adminisztratív hibái, mulasztásai miatt nem szab majd ki bírságot a hatóság. Büntetés helyett inkább tájékoztatást, figyelmeztetést kaphat az adott szereplő. Ha például a bevallás nem érkezik meg időben, az adóhivatalból telefonon felhívhatják a vállalkozót, s rákérdezhetnek a késlekedés okára. Amennyiben az érintett megfelelő magyarázatot ad, szankció nem kerülhet szóba. Lényeges emellett, hogy a jó adózók kevesebb ellenőrzéssel kalkulálhatnak, s ügyeikben a hivatal csak rövidebb ideig, legfeljebb fél évig vizsgálódhat.

– A vállalkozások hogyan kerülhetnek a jó adózók közé?
– A részletek kimunkálása még nem történt meg, de a kívánalmak között minden bizonnyal szerepel majd, hogy az adott vállalkozás néhány évig jelentősebb szabályszegés nélkül vegyen részt a gazdasági folyamatokban, s közteher-viselési kötelezettségeit is rendben teljesítse: bevallásaival, nyilvántartásaival, adóbefizetéseivel ne legyen gond. Lényeges, hogy bármely vállalkozás bekerülhessen a jó adózók közé. Olyan feltételeket szeretnénk kialakítani, hogy sok gazdasági szereplőnek feltett szándéka legyen bejutni ebbe a körbe, így az adók lerovása is mind többeknek érje meg. Egyszerűen szólva: a jó adózókat jutalmazni szeretnénk az új rendszerben, ezzel is elismerve hozzájárulásukat a közös kiadásokhoz. Ugyanakkor a szándékos és súlyos szabályszegések miatt kiszabható bírságok és büntetések összegét számottevően emelni tervezzük, hogy megfelelő szigorral lehessen fellépni, amikor azt a közérdek úgy kívánja.”

Forrás:
A műkörmösöknél is jöhet az online kassza; Jakubász Tamás; Napi Gazdaság Online; 2015. április 13.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.