Európai Számvevőszék: kudarc volt a technikai segítségnyújtás a mezőgazdaság és vidékfejlesztés terén

„Az Európai Számvevőszék ma közzétett jelentése rámutat, hogy sem az Európai Bizottság, sem az Európai Unió tagállamai nem tudták bemutatni, hogy a technikai segítségnyújtásnak a mezőgazdaság és vidékfejlesztés terén történő felhasználása mennyiben járul hozzá a költségvetési hatékonysághoz és a közös agrárpolitika célkitűzéseinek eléréséhez.

A technikai segítségnyújtás az adminisztratív kapacitás fejlesztésére és az ehhez kapcsolódó költségekre vonatkozóan nyújt szakértői támogatást és finanszírozási forrásokat a kormányzati szerveknek. Annak ellenére, hogy adminisztratív költségeket is fedezhet, a technikai segítségnyújtás nem használható adminisztratív kiadások helyettesítésére, ha nem jár egyúttal adminisztratív kapacitásfejlesztéssel is.

Az ellenőrzés hatókörébe eső területen a tagállamok bizonyos tágan meghatározott tevékenységekre használhatták fel az uniós költségvetésből származó technikai segítségnyújtást, a vidékfejlesztésre elkülönített tagállami források 4%-át kitevő felső határig. A 2007–2013-as időszakban a tagállamok 1,5 milliárd eurót terveztek erre a célra fordítani. Az új programozási időszakra vonatkozóan (2014–2020) ez az összeg 1,9 milliárd euróra nőtt. Az uniós számvevők megállapítása szerint a vidékfejlesztési hálózatok tevékenységének finanszírozása jelenti a legjobb lehetőséget a technikai segítségnyújtásnak a vidékfejlesztési költségvetés keretében történő elfogadható felhasználása szempontjából. A mezőgazdasági ágazatban történő együttműködést, tudásmegosztást és innovációt ösztönző vidékfejlesztési hálózatok megfelelő eszközei a technikai segítségnyújtás felhasználásának.

A legtöbb technikai segítségnyújtási kiadás esetében azonban a kapacitásfejlesztésre szánt forrásokat gyakran az általános adminisztratív költségvetés kiegészítésére használták fel. A technikai segítségnyújtási források egy olyan időszakban segítették a tagállamokat a vidékfejlesztéssel kapcsolatos személyi jellegű ráfordítások fedezésében, amikor Európa-szerte csökkenteni igyekeztek az igazgatási költségvetéseket. Ugyanez a tendencia figyelhető meg az Európai Bizottság esetében is, amely szintén rendelkezik saját belső technikai segítségnyújtási költségvetéssel. Az uniós számvevők mind a tagállamok, mind a Bizottság esetében megállapították, hogy a szokásos adminisztratív kiadások körébe tartozó tevékenységeket finanszíroztak technikai segítségnyújtásból.

Míg a jogszabályok nem tiltják kifejezetten a technikai segítségnyújtás ilyen jellegű felhasználását, a Számvevőszék véleménye szerint a tagállami adminisztratív tevékenységekhez kapcsolódó személyi jellegű ráfordítások és más folyó kiadások finanszírozása nem minősül a technikai segítségnyújtási források lehető legjobb felhasználásának. „Nagyon fontos, hogy ezt a pénzt tényleges vidékfejlesztési projektekre is fordíthatták volna, ezért egyértelműen megállapítható, hogy a technikai segítségnyújtás túlzott felhasználása következtében kevesebb forrás jutott a mezőgazdasági ágazatban történő tényleges beruházásokra” – nyilatkozta Kersti Kaljulaid, a jelentésért felelős számvevőszéki tag.”

Forrás:
Az Európai Számvevőszék szerint van mit javítani a technikai segítségnyújtásnak a mezőgazdaság és vidékfejlesztés terén történő felhasználásában; Európai Számvevőszék; 2015. április 24.
4/2015. sz. különjelentés: Mennyiben járult hozzá a technikai segítségnyújtás a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szakpolitika végrehajtásához? (Special report No 4/2015: Technical assistance: what contribution has it made to agriculture and rural development?); Európai Számvevőszék; 2015. április 24. (pdf, angolul)
Szerkesztői megjegyzés: úgy tűnik, hogy a vidékfejlesztés problémás terület, lásd 23/2014. sz. különjelentés: Hibák a vidékfejlesztési kiadásokban: a hibák okainak és kezelésének áttekintése; Európai Számvevőszék; 2015. február 17. (pdf)

A bejegyzés kategóriája: közigazgatás:külföldön
Kiemelt szavak: , , , , , , , , .
Közvetlen link.