Skip to main content
Internettávközlés

Merre megy az utolsó klasszikus magyar internetszolgáltató?

Szerző: 2015. április 25.No Comments

„”Fordulatos üzleti évet tudhat maga mögött az Externet internetszolgáltató, hiszen növelni tudta árbevételét, ami meghaladta az 590 millió forintot, adózás előtti eredménye pedig 1,9 millió forint volt. Az üzleti eredményről, az internetszolgáltatói piac helyzetéről és persze az UPC-vel folytatott mini háborújukról kérdeztük Lévay Örsöt, a cég vezérigazgatóját.

Eco.hu: Elégedett a 2014-es üzleti eredménnyel? A forgalom nőtt, de az üzemi eredmény 26 millió forintos veszteséget mutatott, bár így is sikerült nyereségesnek maradniuk.
Lévay Örs (L.Ö.): Alapvetően sikeres volt az elmúlt év, hiszen növekedni tudunk, az üzemi eredményt pedig az rontotta le, hogy egyes szolgáltatások bekerülési költségei nőttek, amit az árakban nem tudtunk azonnal érvényesíteni. Idén már változott a helyzet, így optimista vagyok a jövőt illetően.

Eco.hu: Hogy áll most az internetszolgáltatói piac? Az internetes konzultáción kívül mostanában csak az UPC azon húzása kavart nagyobb vihart, amikor a cég korlátozta az RTL és az MTVA önökön keresztül továbbított tartalmainak elérését.
L.Ö.: Valóban, a piac nagy átalakulása már évekkel ezelőtt megtörtént, amikor megszakadt a – főleg az ADSL szolgáltatások rohamos terjedésének köszönhető – dinamikus növekedés. Mivel a szolgáltatók többsége nem tudott ehhez időben alkalmazkodni, megindultak az összeolvadások, míg mások értékesítették ügyfélbázisukat, így jutottak pénzhez. Azok is elvéreztek, akik nem tudták hatékonyabbá tenni behajtási rendszerüket, a rohamosan növekvő kintlévőség pedig egy idő után már kezelhetetlen volt. Mindezek következménye, hogy mára mi vagyunk az egyetlen országos lefedettségű alternatív internetszolgáltató.

Eco.hu: Annyira kardinális a nem fizető ügyfelek kérdése, hogy cégek dőltek be emiatt?
L.Ö.: A válságot követően a lakossági ügyfelek körében sokat romlott a fizetési képesség és a hajlandóság is. Tapasztalható volt, hogy egyre többen űznek sportot abból, hogy nem fizetik a számláikat, a behajtás pedig nem egyszerű. Ráadásul a szabályozás azon pontja sem segít, hogy két hónap nemfizetés után lehet csak lekapcsolni a szolgáltatást, az előfizetőt pedig semmi nem akadályozza meg abban, hogy ezt követően más szolgáltatóhoz menjen át, akár csak újabb két hónapra.

Eco.hu: És van helye a piacon az Externetnek? Gondolom, nem véletlenül tűntek el a versenytársak.
L.Ö.: Jól alkalmazkodtunk a piaci változásokhoz, a működési költségeinket radikálisan csökkentettük, és csak addig nyújtózunk, míg a takarónk engedi. A piacon vannak lehetőségeink, hiszen a távközlési hozzáférési pontokat korábban már liberalizálták, így a végpontok tulajdonosaitól hatóságilag megszabott feltételekkel bérelhetjük az infrastruktúrájukat, így eljuthatunk a fogyasztókhoz. Ez jelenleg a telefonvonalakra és az optikai hálózatokra vonatkozik, de a Magyar Telekom megnyitotta a kábeltévés hálózatát is, így már azon keresztül is szolgáltathatunk internetet. Az UPC és a Digi ugyanakkor nem követte a Magyar Telekom példáját, sőt, erre utaló jelek sincsenek egyelőre.

Eco.hu: Ez mekkora hátrány?
L.Ö.: Emiatt nem csak a mi számunkra, hanem a regionális internetszolgáltatók számára is elérhetetlenek az UPC ügyfelei, ugyanis őket más technológiával nem lehet megfelelő módon elérni. Sok háztartásban bent van ugyan a telefonhálózat rézkábele, de ez sokszor legfeljebb 2-5 megabites sávszélességre képes, ami a modern, multimédiás tartalmakhoz kevés, és ezért nem valódi alternatíva. Ez színtiszta monopólium, hiszen az előfizetőnek nincs lehetősége válogatni a szolgáltatók és szolgáltatások közül, de például váltani sem tudnak. A monopóliumoknak pedig előbb utóbb mindig érezhetőek a negatív hatásai is.

Eco.hu: Ennek volt köszönhető az UPC-vel vívott nagy visszhangot kiváltó csörtéjük is?
L.Ö.: Igen, hiszen az UPC tulajdonképpen lehetetlen helyzetbe hozta a tartalmak internetes továbbítását végző szolgáltatókat. Jelenleg az úgynevezett BIX-en keresztül kapcsolódunk az UPC hálózatához, ami nem más, mint a magyar internetszolgáltatók általános kapcsolódási pontja. Az UPC azonban azt mondta, hogy nem hajlandó a mindenki más által használt BIX-et használni, hanem vagy kapcsolódjunk közvetlenül hozzájuk, vagy válasszunk külföldi kapcsolatot.

Eco.hu: Ez nekem pusztán technikai kérdésnek tűnik.
L.Ö.: Pedig nem az. Hogy megértsük, kicsit többet kell tudni magáról a BIX-ről. Például, ha egy UPC-s ügyfél az RTL Barátok közt sorozatát online nézi, akkor ezt a BIX-en keresztül teszi, hiszen itt kapcsolódik össze az UPC és az RTL tartalomszolgáltatását az interneten továbbító Externet hálózata. Az UPC a közvetlen kapcsolatért a BIX díj nyolcszorosát akarta elkérni, míg a két hálózat külföldi kapcsolódása a BIX díj hétszeresébe kerülne. Ez utóbbi ráadásul rosszabb minőséget is jelentene.

Eco.hu: Egy ilyen plusz költséget le tudnának nyelni, vagy áthárítanák a tartalomszolgáltató felé?
L.Ö.: Hét-nyolcszoros díjnövekedést egyik internetszolgáltató sem képes kigazdálkodni.

Eco.hu: Más országokban is hasonló küzdelem megy?
L.Ö.: E tekintetben nem, mert csak nálunk ilyen nagy a különbség a belföldi és a külföldi kapcsolódás költségei között, ami azért van, mert a BIX-et Magyarországon egy az internetszolgáltatók tulajdonában lévő nonprofit szervezet működteti. Ez a szervezet abban érdekelt, hogy a lehető legjobb áron a legjobb szolgáltatást a legolcsóbban nyújtsa, ezért lehet sokszoros árkülönbség a BIX és a külföldi kapcsolódás ára között. Máshol a különbség körülbelül 5-10 százalék, ami üzletileg kezelhető.

Eco.hu: Az UPC valószínűleg ugyanazt az üzleti modellt akarta bevezetni, mint ami a televíziózásban már bevett, vagyis az előfizető és a csatorna egyaránt fizet a szolgáltatónak.
L.Ö.: Igen, de ez szembe megy a netsemlegesség elvével, vagyis azzal, hogy egy előfizető az interneten megtalálható tartalmakhoz szabadon, korlátozások nélkül férhessen hozzá. Az internetszolgáltatók maguk is efelé haladnak, hiszen míg korábban sokan korlátozták a torrent forgalmat, mára a korlátozások megszűntek. Nagy volt ugyanis az ellenállás, mert az előfizetők maguk akarták eldönteni, hogy mit kezdenek a rendelkezésükre álló sávszélességgel. Érdekes, hogy éppen akkor, amikor az UPC elérhetetlenné tette a tőlünk érkező forgalmat, a Vodafone éppen azt jelentette be, hogy a jövőben nem korlátozza a skype-hoz és a Viberhez hasonló online kommunikációs szolgáltatásokat, annak ellenére, hogy ezek bizonyos értelemben versenytársai.

Eco.hu: Az UPC végül visszakozott, és visszaért a BIX-hez. Mire számít később, mi lehet a végleges megoldás?
L.Ö.: Az Egyesült Államok médiahatósága márciusban foglalt állást a netsemlegesség mellett, és biztos vagyok benne, hogy efelé haladunk mi is. Másrészről a telekommunikációs hálózatoknál már bevált módszer szerint meg kellene nyitni a kábeltévés hálózatokat is a konkurens szolgáltatók előtt. Ezzel megszűnne az UPC egyes területeken meglévő monopóliuma, ami létrehozná a versenyt.

Eco.hu: Térjünk át a BTel csődre, hiszen ez volt a magyar internetes piac talán legnagyobb vihart kavaró történése mostanában.Egy konkurens kiesése mindig lehetőséget jelent.
L.Ö.: Nem igazán, hiszen a BTel internet-előfizetőit a Magyar Telekom tulajdonában lévő Vidanet kapta, a Magyar Telekom felé fennálló tartozásért cserébe. Persze, ha valaki a BTel volt szolgáltatási területén új szolgáltatót keres, akkor minket megtalál, emiatt vannak új ügyfeleink. Ezen kívül mi kaptuk meg a korábban BTel által kezelt körzetszámokat, de ez nem jelent automatikusan plusz bevételt, viszont így biztosak lehetünk benne, hogy a körzetekben lévő fontos telefonos ügyfeleink biztosan minőségi szolgáltatást kapnak.

Eco.hu: A BTel körzetszámok új gazdájáról a Nemzeti Hírközlési Hatóság döntött. Miért éppen önökre esett a választás?
L.Ö.: Megnézték, hogy a BTel ügyfelei mely más szolgáltatókhoz mentek át korábban számhordozással, és mi voltunk azok, akikhez a legtöbben jöttek. Így logikus volt, hogy mi legyünk a körzetszámok gazdái.

Eco.hu: Beszéljünk kicsit a jövőről is. Egy önökhöz hasonló klasszikus internetszolgáltatónak milyen irányokban van lehetősége terjeszkedni, honnan lehet új bevételekre, ügyfelekre szert tenni?
L.Ö.: A felhő (cloud) ma az egyik sokat használt bűvös kifejezés, amikor távoli számítógépeken futó szolgáltatásokat érhetnek el az ügyfelek. Ennek nagyon sok lépcsője van attól, hogy egy vállalkozás az adatbázisát tartja egy távoli biztonságos szerveren, egészen addig, hogy a mindennapokban használt szoftverek is egy központi gépen futnak. Ez utóbbira példa a Microsoft 360 szolgáltatás, amikor az irodai programok már csak az interneten érhetőek el. Már dolgozunk egy saját felhő alapú szolgáltatáson, néhány hónap múlva lehet ebből konkrét termék.

A másik fontos irány a „szolgáltatók szolgáltatója” koncepció, amiben már jelenleg is sok eredményünk van. Ide tartoznak az RTL-nek és az MTVA-nak nyújtott szolgáltatásink is, hiszen a tartalmakat előállítók rajtunk keresztül juthatnak el a felhasználókhoz. De partnerünk a Vodafone mobilszolgáltató is, akinek Iroda csomagjában a mobil és a vezetékes telefon, a fax és az ADSL együtt érhető el, ezekről pedig a vállalkozás egyetlen számlát kap. Itt a vezetékes szolgáltatásokat mi nyújtjuk. Ehhez nagy reményeket fűzünk, hiszen a cégek számára rendkívül kényelmes, hogy minden technológiát egyetlen szolgáltatónál érhetnek el.

Forrás:
Merre megy az utolsó klasszikus magyar internetszolgáltató?; Fülöp Norbert; ECO.hu; 2015. április 23.