Skip to main content
jogközigazgatás: külföldönközigazgatási informatika

Minőségi jogalkotási program: Kérdések – válaszok

Szerző: 2015. május 21.No Comments

Miért van szükség a minőségi jogalkotási programra?
A 2014-es uniós választások során kiderült: sok polgár úgy érzékeli, hogy az Európai Unió túlságosan beleavatkozik mindennapi életükbe. Ez részben abból ered, hogy sokan nem ismerik kellőképpen az EU tényleges munkáját, és számos tévhit terjeng azzal kapcsolatban; mindamellett fel kell tenni az önkritikus kérdést, hogy valóban csak ott lép-e fel az Unió, ahol többet tud tenni a különálló nemzeti szintű kezdeményezéseknél.

Ezért Jean-Claude Juncker, az Unió elnöke elkötelezte magát a minőségi jogalkotás mellett, és az új Bizottságban külön első alelnököt nevezett ki a szabályozás javításához kapcsolódó feladatok koordinálására. Politikai iránymutatásában – amely alapján az Európai Parlament megválasztotta a Bizottságot – Juncker elnök ezt írja: „Olyan Európai Uniót szeretnék, amely a nagyobb dolgok tekintetében nagyobb szerepet vállal, a kisebb dolgok tekintetében pedig kisebbet”.

A Bizottság 2015. évi munkaprogramja ezen új megközelítés megvalósítása érdekében néhány új kezdeményezést javasolt a prioritást élvező területeken, és ígéretet tett a minőségi jogalkotási program benyújtására. A Bizottság 2015. évi munkaprogramja 23 új kezdeményezést vezet be a Juncker-Bizottság által az Európai Parlamentnek benyújtott politikai iránymutatás nyomán kidolgozott javaslatok alapján. Az elmúlt öt évben a Bizottság átlagosan 130 új kezdeményezésre tett javaslatot az egyes éves munkaprogramokban.

A minőségi jogalkotási program várhatóan nem csak az Unió számára fontos szakpolitikai területeket fogja számba venni, hanem kitér arra is, miként biztosítható, hogy jogalkotási eljárásaink a hatásvizsgálat, az átláthatóság, a nyilvános konzultáció és a végrehajtás tekintetében a jövőben is megfeleljenek a legmagasabb elvárásoknak.

Miben áll a minőségi jogalkotás?
A minőségi jogalkotás azt jelenti, hogy a jövőben kicsit mást csinálunk, és kicsit jobban. Elsősorban nem kevesebb jogszabályra van szükségünk, hanem jobb minőségű jogszabályokra, hogy minél hatékonyabban teljesíthessük szakpolitikai céljainkat – szükség esetén uniós szabályok útján, más esetben nemzeti szinten, vagy nem szabályozási eszközök segítségével. A Bizottság naprakésszé kívánja tenni jogalkotási eljárásait, hogy azok biztosan megfeleljenek a korszerű követelményeknek és a polgárok maximális átláthatósággal és széles körű nyilvános konzultációval kapcsolatos elvárásainak. Az érdekeltek ezenkívül elvárják, hogy jogszabályaink eredményesen szolgálják a kitűzött társadalmi, környezeti és gazdasági céljaink teljesítését. Alaposan meg kell vizsgálnunk azt is, hogy e jogszabályok végrehajtása mekkora terhet ró a vállalkozásokra, és egyértelműen meghatározott – szükség esetén felülvizsgált – mutatók útján kell mérnünk azok eredményességét.

A Bizottság a 2015. évre már ebben az új szellemben készítette el éves munkaprogramját, amely a korábbinál célzottabb prioritásokat tartalmaz. Jelenleg is dolgoznak annak biztosításán, hogy a megújuló jogalkotási folyamat során széles körben felhasználják a bevált gyakorlatokat, és az uniós intézmények csak működőképes és mindenki számára hasznos jogszabályokat alkossanak, amelyek végrehajtása ugyanakkor nem ró túlzott terhet az érintettekre.

Ki felelős a jogalkotás minőségének javításáért?
Az Európai Bizottság által előterjesztett minőségi jogalkotási program a Bizottság saját munkamódszereire irányul, valamint megteremti egy, az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal megkötendő új megállapodás kereteit. A Bizottság nem tudja egyedül teljesíteni a minőségi jogalkotásra irányuló programot: számít a társjogalkotókra is, hogy hozzájáruljanak ehhez a célhoz.

A minőségi jogalkotás az Európai Bizottság minden egyes munkatársa számára feladatot jelent. A mai napon a Bizottság elfogadott egy sor új belső iránymutatást, amely segíti a bizottsági szolgálatokat a sikeres jogalkotási és szakpolitikai javaslatok kidolgozásához szükséges bevált gyakorlati eszközök alkalmazásában.

A Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott intézményközi megállapodás felszólítja ezeket az intézményeket, hogy vegyék ki a részüket a szabályozás javításából. A Bizottság 2015 végéig szeretné lezárni az e megállapodásra irányuló tárgyalásokat.

A minőségi jogalkotás kevesebb szabályt jelent?
A Bizottság által a szabályozás javítása kapcsán alkalmazott megközelítés nem mennyiségi célkitűzéseken alapul. Ehelyett egy sor olyan nélkülözhetetlennek ítélt szakpolitikai prioritás terén szeretnénk eredményeket elérni, amelyeken az Unió beavatkozása egyértelműen hozzáadott értéket teremt. Ez teljes mértékben megfelel a szubszidiaritás és az arányosság elvének, amelyet az alapszerződések rögzítenek.

A Bizottság ezentúl kevésbé ambiciózus szakpolitikai célkitűzéseket követ majd?
A Bizottság a minőségi jogalkotási program keretében nem változtat egyetlen kitűzött szakpolitikai célján sem – mindössze a legjobb módot keressük az általunk meghatározott ambiciózus célkitűzések megvalósítására. Azt szeretnénk, hogy szabályaink könnyen érthetőek és végrehajthatóak legyenek, mert ez segíti a szakpolitikai célkitűzések elérését.

Mivel foglalkozik az új Szabályozói Ellenőrzési Testület?
A Bizottság Hatásvizsgálati Testületét – decemberi sajtóközleménye szerint – független Szabályozói Ellenőrzési Testületté alakítja át. Ez a testület jelenlegi formájában 2006 óta létezik. Az új testület feladata (a régiéhez hasonlóan) a szakpolitikai döntéshozatal során felhasznált adatok és technikai elemzések minőségének biztosítása lesz, anélkül, hogy sérülne ezeknek az elemzéseknek a függetlensége. A testület ennek érdekében ellenőrzi a hatásvizsgálatok és a fontosabb értékelések minőségét, különös tekintettel azok módszertanára, illetve az iránymutatások és a bevált gyakorlatok alkalmazására. A testület a szakpolitikai és jogalkotási javaslatok értékelésével nem foglalkozik.

Az új testületnek az elnökön kívül hat tagja lesz. A testület tagjait (köztük most első alkalommal három nem uniós tisztviselőt) átlátható módon választják ki annak biztosítása érdekében, hogy a lehető legmagasabb szintű szaktudás álljon rendelkezésünkre a társadalmi, környezeti és gazdasági területeken végzett előzetes és utólagos hatásvizsgálatok során alkalmazott bevált módszertanok értékeléséhez. A testület minden tagját szigorú és tárgyilagos kiválasztási eljárás keretében választják ki szakértelmük alapján. E független minőségellenőrzési mechanizmusoknak a hatásvizsgálatok és -értékelések során való alkalmazása széles körben elterjedt nemzetközi bevált gyakorlat (lásd az OECD szabályozási politikára és irányításra vonatkozó 2012-es ajánlását).

A Bizottság az Európai Parlamentet és a Tanácsot is felhívja arra, hogy közösen vállaljanak kötelezettséget a hatásvizsgálatok minőségének javítására. Egy intézményközimegállapodás-tervezetben a Bizottság azt javasolja, hogy a Parlament és a Tanács tekintse át, milyen hatást gyakorolnak a Bizottság jogalkotási javaslatait érintő jelentősebb változtatások a jogszabályok tagállami végrehajtására és a végrehajtásban érintett intézményekre háruló adminisztratív teherre.

Mi az az intézményközi megállapodás?
A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás kiegészíti a három intézmény által azok közös munkamódszereire vonatkozóan korábban kötött megállapodásokat. A javaslat vázolja, hogy a Bizottság elképzelései szerint hogyan kellene együttműködnie a Bizottságnak, a Parlamentnek és a Tanácsnak ahhoz, hogy az összes uniós jogszabály elfogadása során kellőképpen érvényesüljenek a bevált gyakorlatok. A megállapodás ismerteti az egyes jogalkotási akták esetében alkalmazandó munkamódszereket, valamint az éves és többéves tervezésre irányuló közös kötelezettségvállalást és a „Célravezető és hatásos szabályozás” (REFIT) programnak nyújtandó politikai támogatást.

Mivel foglalkozik az intézményközimegállapodás-tervezetben javasolt szakértői testület?
A minőségi jogalkotás érthető és egyértelmű jogszabályokat, az érintettek által könnyen átlátható jogokat és kötelességeket, az aránytalan költségek elkerülését és egyszerű gyakorlati végrehajtást jelent. Fennáll azonban a kockázat, hogy mindez kútba esik, ha a javaslat jelentős módosításokon esik át a jogalkotási folyamat során. Ennek elkerülése érdekében szükség lehet a módosítások technikai jellegű, független elemzésére.

A Bizottság ezért azt javasolja, hogy az egyes intézmények kérésére egy ad hoc testület végezze el ezt az elemzést. A testület három szakértőből állna, akiket a három intézmény delegál, azonban a feladat technikai jellegére tekintettel az intézményektől függetlenül járnak el. Az értékelést ésszerű időn belül kell véglegesíteni és nyilvánosságra hozni, és kidolgozása során figyelembe kell venni a korábban (a bizottsági javaslat vagy a társjogalkotók jelentős módosításai kapcsán) végzett értékelések eredményeit.

A testület nem áll kapcsolatban sem a Bizottság Szabályozói Ellenőrzési Testületével, sem a REFIT-platformmal.

Mi a REFIT program?
Amint Frans Timmermans első alelnök elmondta, az Uniónak nem szabad automatikusan új jogszabályok elfogadása révén kezelnie az összes felmerülő problémát, hanem előbb mérlegelnie kell, hátha – adott esetben a szükséges módosítások után – a meglévő joganyag is alkalmas az adott cél elérésére. A jelenlegi uniós joganyag felülvizsgálatára (és adott esetben javítására) irányuló politikai szándékot mindhárom intézménynek osztania kell.

A Bizottság 2012-ben hozta létre a REFIT programot az uniós jog egyszerűsítése és a szabályozási költségek csökkentése, egyidejűleg egy egyértelmű, stabil és kiszámítható, a növekedést és a munkahelyteremtést támogató szabályozási keret kialakítása érdekében. A Bizottság most – korábbi munkájára építve – meg kívánja erősíteni a REFIT programot, hogy az minőségibb és kézzelfoghatóbb eredményeket érhessen el. A REFIT ezentúl
* célzottabb – azaz jobban összpontosít a hatékonyság és a felesleges terhek szempontjából legkritikusabb tényezőkre;
* kvantitatívabb szemléletű – minden egyes REFIT-javaslathoz csatolni kell a potenciális hasznok és költségmegtakarítások becslését, amelyeknek a jogszabály elfogadása után közzéteszik a naprakész változatát. A Bizottság a tagállamokkal és az érdekelt felekkel együttműködve ellenőrzi, hogy e potenciál nyomán a gyakorlatban is tényleges eredmények szülessenek;
* átfogóbb – az új REFIT-platform kimeríthetetlen forrást jelent majd az uniós jogszabályok javítására irányuló javaslatok terén;
* szervesen kapcsolódik a politikai döntéshozatalhoz – a REFIT minden évben kiemelt helyen szerepel majd a Bizottság munkaprogramjában, illetve a munkaprogram elfogadását megelőzően a többi uniós intézménnyel folytatott politikai párbeszédében.

Miben áll az új REFIT-platform?
A Bizottság jelenleg egy új, átfogó mechanizmus, az érdekelt feleknek szánt REFIT-platform kialakításán dolgozik. A platform magas szintű szakértőket tömörít majd az üzleti szférából, a civil társadalomból, a szociális partnerek köréből, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságból és a Régiók Bizottságából, valamint tagja lesz a 28 tagállam egy-egy képviselője is.

A platform javaslatokat gyűjt majd a szabályozásból eredő terhek csökkentésére, és ezek alapján konkrét elképzeléseket terjeszt a Bizottság elé. A Bizottság reagál majd ezekre a javaslatokra, és módszeresen ismerteti, hogy milyen fellépéseket tervez azok alapján.

A platform tagjait úgy választják meg, hogy minél szélesebb körben képviseljék az európai ágazatokat, érdekköröket és régiókat, és közvetlen tapasztalattal rendelkezzenek az uniós jog alkalmazása terén. A tagokat nyílt szándéknyilatkozati felhívást követően az első alelnök nevezi ki. A platform teljes mértékben átlátható lesz. Weboldalán közzéteszi majd a tagok és a harmadik felek minden javaslatát, észrevételét és ötletét, valamint az ülések jegyzőkönyvének összefoglalóját és a Bizottság, valamint a tagállamok nyomon követéssel kapcsolatos megjegyzéseit.

Hogyan járul hozzá a program az átláthatóság javításához?
A Bizottság a teljes jogalkotási ciklus során fokozott konzultációt fog folytatni az érdekelt felekkel. A múltban meghatározott véleményezési pontokon kérték ki az érdekeltek álláspontját. A fokozott átláthatóságot biztosító új megközelítés a jogalkotási eljárás különböző szakaszaiban is lehetőséget biztosít majd az észrevételek megtételére. Azon túl, hogy a bizottsági javaslatok előkészítése és értékelése során a korábbinál többször kérik ki az érdekeltek véleményét, a Bizottság a jövőben a menetrendek, az előzetes hatásvizsgálatok, valamint a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és a végrehajtási aktusok tervezetei kapcsán is várja majd a visszajelzéseket.

A véleményezés lehetőségét ezenkívül a biztosi testület általi elfogadást követő szakaszra is kiterjesztik: miután a javaslatokat benyújtják a Parlamentnek és a Tanácsnak, a Bizottság egy nyolchetes időszakon keresztül gyűjti és összegzi majd a válaszokat, amelyeket ezután továbbít a társjogalkotóknak, hogy jogalkotási munkájuk során vegyék figyelembe azokat.

A Bizottság megújítja azt a kötelezettségvállalását is, hogy a „Lighten the Load – Have Your Say” (Enyhítsünk a terheken – Ossza meg velünk véleményét!) internetes platformon keresztül is meghallgatja az érdekeltek véleményét. A Bizottság minőségi jogalkotással foglalkozó weboldalán elérhető funkció révén bárki bármikor hangot adhat az uniós jogszabályokkal és az új kezdeményezésekkel kapcsolatos nézeteinek. A portál új interaktív eszközt biztosít a konzultáción alapuló szakpolitikai döntéshozatal kiteljesítéséhez. A Bizottság minden észrevételt megválaszol majd.

Milyen változások várhatók a végrehajtási aktusok és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kapcsán?
Eddig példátlan módon a nyilvánosság négy héten keresztül – az uniós jog nem lényegi elemeit módosító vagy kiegészítő – felhatalmazáson alapuló jogi aktusok tervezetének szövegéhez is fűzhet észrevételeket a Bizottság weboldalán. Mindez a tagállami szakértőkkel folytatott, a jelenlegi gyakorlatnak megfelelő konzultációval párhuzamosan történik majd.

A fontosabb végrehajtási aktusokat (amelyek az elsődleges jogszabályok részletes vagy különleges alkalmazásának feltételeit írják elő) szintén négy hétig elérhetővé teszik a nyilvánosság számára. Az érdekelt felek észrevételeit így el tudják juttatni az adott bizottság tagállami szakértőinek, akik azokat figyelembe vehetik álláspontjuk elfogadása során.

A Bizottság az interneten közzéteszi a közeljövőben kidolgozandó jogi aktusok előzetes jegyzékét, hogy az érdekelt felek megfelelően előre tudjanak tervezni.

Az új program miatt lelassul-e a Bizottság működése?
A minőségi jogalkotás az ésszerű szakpolitikai döntéshozatalt támogatja. Bár fontos a jogszabályok alapos előkészítése és értékelése, a minőségi jogalkotási program nem tartalmaz olyan elemeket, amelyek lelassítanák a Bizottság munkáját, vagy akadályoznák a gyors szakpolitikai döntéshozatalt, amennyiben az szükséges.

Az új program miatt bővül-e a Bizottság hatásköre?
A most bevezetendő intézkedések teljes mértékben tiszteletben tartják társjogalkotóink, az Európai Parlament és a Tanács jogait. Ezeket a hatásköröket a Szerződés egyértelműen meghatározza, és a Bizottságnak nem áll szándékában változtatni rajtuk.

Ami konkrétan a társjogalkotók által végrehajtott jelentős módosítások hatásvizsgálatát illeti, a Bizottságnak nem célja a Parlament vagy a Tanács politikai hatáskörének megnyirbálása, csupán azt kéri ezektől az intézményektől, hogy mérlegeljék az általuk javasolt jelentősebb módosítások hatásait. A Bizottság készséggel támogatja a más intézmények által végzett hatásvizsgálatokat, ugyanakkor azok teljesen önállóan járnak el munkájuk megszervezése során.

Milyen hatással jár a program a szociális partnerekre nézve?
Amikor a szociális partnerek megállapodást kötnek egymással, felkérhetik a Bizottságot arra, hogy azt tanácsi határozatjavaslat formájában integrálja az uniós jogba. A Bizottság elfogadhatja vagy elvetheti a megállapodást, de nincs joga módosítani azt. A Bizottság többi határozatához hasonlóan ebben az esetben is arányos mélységű hatásvizsgálatot végez, ha úgy ítéli meg, hogy a megállapodás jelentős hatásokkal járhat. A szociális partnerek szerepére és autonómiájára tekintettel azonban erre az eljárásra különleges szabályok érvényesek.

Milyen célszámokat határoz meg a Bizottság az eredmények mérésére?
A Bizottság szerint nem a mennyiségi célok jelentik a legmegfelelőbb eszközt a terhek eredményes csökkentésére. Úgy gondoljuk, hogy hasznosabb, ha tanulmányozzuk az elénk tárt egyedi példákat és javaslatokat, és (amennyiben az a mögöttes szakpolitikai célkitűzések sérülése nélkül megvalósítható) gondoskodunk azok mihamarabbi és minél hatékonyabb feldolgozásáról, mint ha véletlenszerűen válogatnánk a témák között csupán azért, hogy teljesüljenek bizonyos számszerű céljaink.

Mik a következő lépések?
A Bizottság hamarosan megkezdi a tárgyalásokat a Parlamenttel és a Tanáccsal a javasolt intézményközi megállapodásról, és azt reméli, hogy ezek a tárgyalások 2015 végéig le is zárulnak majd.”

Forrás:
Minőségi jogalkotási program: Kérdések – válaszok; Európai Bizottság; MEMO/15/4989; 2015. május 19.