Skip to main content
gazdaságInternet

Eltérő platformok csatája a hazai e-kereskedelemben

Szerző: 2015. május 24.május 25th, 2015No Comments

„Hosszú időn keresztül ádáz reklámháborút folytatott a hazai e-kereskedelem apróhirdetési szegmensének két szereplője, a norvég Schibsted Classified Media által birtokolt Jófogás.hu, valamint a dél-afrikai hátterű Allegro Grouphoz tartozó OLX.hu (leánykori nevén Apród.hu). Becslések szerint a hirdetésekre fordított költés listaáron elérhette a tízmilliárd forintot is, amit a tulajdonosok finanszíroztak. Mindeközben éppen ezeknek az oldalaknak a tényleges bevétele az alapvetően az ingyenességre építő üzleti modell miatt nehezen megbecsülhető.

Fordulat előtt az e-kereskedelem C2C szegmense
Előre látható volt, hogy a helyzet nem tartható sokáig – kommentálta a fejleményeket egy mai háttérbeszélgetésen Kis Gergely, az eNET Tanácsadó Kft. partnere. Év elején be is következett a fordulat, a Jófogás.hu tulajdonosa felvásárolta az OLX.hu-t, amit eredményessége ellenére a tulajdonos átengedett a konkurenciának a román és a portugál piacért cserébe.

A felvásárlás új helyzet elé állította a hazai e-kereskedelem használtpiaci szegmensét, és aminek nyomán változhat az üzleti modell az apróhirdetési piacon is – emelte ki Szanitter Áron, az Allegro Group.hu Kft. ügyvezetője. Hozzátette, a hirdetések feltöltése ugyan várhatóan a jövőben is ingyenes lesz, de szaporodhatnak rajta az addicionális fizetős szolgáltatások, illetve általában drágulhatnak a hirdetés kiemelési lehetőségek, utóbbiakért eddig is kellett fizetni.

Szanitter Áron úgy látja, hogy ebben a piaci szegmensben az eltérő üzleti modell ellenére ismét eljött az ideje a Vaterának, amely jelenleg az Allegro Group egyetlen megmaradt terméke. Korábban hozzátartozott a webáruházakat bevonzó grando.hu, valamint a kuponos vásárlókat kiszolgáló Lealkudtuk.hu is, amelynek újjáélesztését tervezik.

Mi a fontosabb az ingyenesség, vagy a biztonság?
Az apróhirdetési oldalak népszerűsége főként az alapszolgáltatás ingyenességében és egyszerűségében rejlik, amivel szemben a biztonságot állíthatják csatasorba, az amúgy bonyolultabb rendszerű és fizetős tranzakciós oldalak – vélekedett az Allegro Group.hu ügyvezetője. Megjegyezte, a Vaterán a cég által ellenőrzött valódi eladók és ténylegesen elérhető termékük jelenik meg, ezért esetükben akár az előreutalás is megbízható fizetési forma lehet. A csalófigyelő algoritmus láthatatlanul, több ponton figyeli a gyanús aktivitásokat, hogy az oldal biztonsági csoportja még a baj megtörténte előtt közbeléphessen. Ha mégis csaló áldozata lesz a vevő, a Vatera erre az esetre néhány hónapja bevezette a pénzvisszatérítés intézményét, ami 100 ezer forintig megtéríti a becsapott vevő kárát.

Az ügyvezető tájékoztatása szerint a Vaterán jelenleg mintegy 2,7 millió hirdetés van, a havi látogatói szám pedig 8-9 millió között mozog. A piactéren havonta 350 ezer termék talál új gazdára, ami percenként több mint 10 sikeres vásárlást jelent. Az oldalletöltések számát tekintve a Vatera a Medián mérései alapján tavaly decemberben a magyarországi weboldalak listáján a hatodik helyen állt.

A már aktív netes vásárlókra építhet jobban a hazai piac
A piackutatók adatai és előrejelzései alapján gyorsan fejlődik Magyarországon is az e-kereskedelem. Az eNET előzetesen 266 milliárd forintra becsülte a kosaras rendszerben értékesítő hazai webáruházak összesített tavalyi forgalmát, ami 22,5 százalékos növekedést jelent 2013-hoz képest. Ennél mérsékeltebb bővülést mért a GKI-Digital, amely szerint 2014-ben 230 milliárd forintos volt a teljes online kiskereskedelmi piac, ez 13 százalékkal magasabb érték az egy évvel korábbinál.

A látványos fellendülés ellenére a hazai e-kereskedelmi piac részesedése a teljes kiskereskedelmi szektorból még mindig igen alacsony, mindössze 3,5-4 százalék. Összehasonlításként, az elmúlt évben az Egyesült Királyságban 13, Kínában 10,1, Finnországban 9,8 százalék volt ez az arány. Világméretekben egyébként 1,3 ezer milliárd dolláros volt az internetes kiskereskedelmi piac, ami 22,2 százalékos bővülést jelentett 2013-hoz képest.

A GKI-Digital elemzése szerint az online vásárlás további növekedése sokkal nagyobb mértékben függ a már jelenleg is az internetes vásárlók körébe tartozók aktivitásának növekedésétől, mint az új belépők mértékétől. Az elmúlt egy évben az online vásárlást először kipróbálók aránya már csak egy számjegyű volt, miközben meghaladta a 10 százalékot azoknak az aránya, akik jelenleg csak eseti jelleggel keresnek fel webshopokat.”

Forrás:
Eltérő platformok csatája a hazai e-kereskedelemben; Sági Gyöngyi; Bitport.hu; 2015. május 19.