Kijev öt körzetre osztaná Kárpátalját

„Jelentősen csökken a jövőbeni körzeti (povit) vezetés hatásköre a jelenlegi járási vezetés befolyási köréhez képest – tette közzé a Novini Zakarpattya hírportálra hivatkozva a Karpatalja.ma.

Az új közigazgatási berendezkedés értelmében a feladatok elvégzésének oroszlánrésze az elsődleges, azaz a közösségi-községi szintű önkormányzatokra esik majd. A körzeti (povit) helyhatóságok csak azokkal az ügyekkel foglalkoznak a jövőben, melyeket lehetetlen a községi-közösségi szinten megoldani, a többi közt például az egészségügyi szolgáltatással (kórházi kezelés). Ugyancsak a körzeti központokban dolgoznak majd az állami végrehajtó bizottság képviselői, vagyis olyan állami tisztségviselők, akiknek az lesz a feladatuk, hogy felügyeljék a helyi önkormányzatok jogszerű működését, továbbá ezek a hivatalnokok megakadályozhatják a helyi tanácsok döntését, ha szabálysértést vagy jogtalan tevékenységet észlelnek. Ilyen esetekben bírósághoz is fordulhatnak.

A körzeteket (vagyis a közösségi-községi önkormányzatokból álló egységeket) két lényeges tényező figyelembevételével alakítják ki: képes-e a közigazgatási egység minőségi egészségügyi ellátást biztosítani a lakosságnak, valamint képes-e hatékonyan ellenőrizni a helyi hatóságokat.

Ihor Koliusko szakértői javaslata alapján Ukrajna területén a 490 járás helyett 129 körzetet létesítenének, valamint a 11,5 ezer helyi önkormányzat helyett 1,5 ezer községi helyhatóságot.”

——

„A közigazgatási reformelképzelésekkel kapcsolatban egyre több írás és térkép lát napvilágot. Az ezeket böngészők közben olyan fogalmakkal ismerkedhetnek, mint a hromada vagy a povit. Vajon e javaslatok kiállják az alkotmányosság próbáját, s mennyire felelnek meg a decentralizáció alapelvének? A Kárpáti Igaz Szó riportja Dr. Tóth Mihállyal, a jogtudományok kandidátusával, az UMDSZ tiszteletbeli elnökével.

– Milyennek ítéli meg az elképzeléseket?
– A hatályos jogszabályok vizsgálatára alapozva, kicsit keményebben fogalmazva azt tudom mondani: ebben a kérdésben mindenki – minden szinten – összevissza ír és beszél. A különböző tanácskozásokon, írásokban ugyanis olyan fogalmakkal operálnak, mint a hromada (ami közösséget jelent), a povit (ami a járásnak, a rajon pedig tulajdonképpen a körzetnek a megfelelője) és a régió. Szakmai szempontból az jelenti a problémát, hogy ilyen megnevezéseket az alkotmány, illetve a hatályos jogszabályok nem ismernek.

– Csak a megnevezésekkel van baj?
– Nem. A másik probléma, hogy mindenütt decentralizációról beszélnek. Ez szerepel a kormány programjában, a hivatalban lévő elnök választási ígéreteiben, és ne feledjük, a minszki megállapodásokban is. Ehhez képest az, amit jelenleg hatalmi berkekből ajánlgatnak, alapvetően a meglévő települések közigazgatási összevonását jelenti. A povit a jelenleginél nagyobb járásokat, a régió megnagyobbított megyéket hozna létre úgy, hogy a teljes értékű önkormányzatiság – értve ezen az önálló döntési hatásköröket, saját választott képviselői és végrehajtói testületet – csak a legalsó, azaz a hromada szintjén van kilátásba helyezve. A povit és a régió esetében továbbra is csak a képviselőtestület meglétére szorítkozna az önkormányzatiság. Érdemben tehát semmilyen decentralizációra nincs esély, sőt, gyakorlatilag még fokozottabb lenne a hatalmi koncentráció.

– Megvalósíthatók-e ilyen formában ezek a tervek?
– Komoly problémát jelent, hogy a folyamatot egyetlen jogszabály, „Az önkormányzatok önkéntes egyesüléséről” szóló törvény alapján készülnek végrehajtani. Tény: emellett az alkotmány és a helyi önkormányzatokról szóló 1997-es törvény valóban lehetővé teszi a helyi közösségek egyesülését, azaz a közigazgatási egységek határainak megváltoztatását. De: mindez csak a helyi (falusi, nagyközségi, városi) közösségek helyi referendumon kinyilvánított akarata alapján történhet meg! Az egyik fő gond az, hogy Ukrajnában két éve nincs jogszabály a helyi népszavazásokról. Népszavazás (népszavazások) nélkül bármilyen ilyen folyamat törvénytelennek minősül. A másik, még jelentősebb problémát az Alkotmány 133. cikke jelenti, mely szerint Ukrajna adminisztratív-területi szerkezetének rendszerét a megyék, járások, nagyközségek és falvak alkotják, és szó nincs benne hromadáról, povitról, de még régióról sem. Tehát az így elképzelt közigazgatási reform, illetve hatalmi decentralizáció, és ezen belül a közösségek „önkéntes” egyesítése hromadákba az adott jogi környezetben egyszerűen nem lehetséges, annak nem adottak sem az alkotmányos-törvényes feltételei, sem eljárásbeli szabályai.”

Forrás:
Kijev öt körzetre osztaná Kárpátalját; Kárpátinfo.net; 2015. május 24.
Alkotmányellenesek az ukrajnai reformok?; Kárpátinfo.net/Kárpáti Igaz Szó; 2015. május 29.

A bejegyzés kategóriája: közigazgatás:külföldön
Kiemelt szavak: , , , , , .
Közvetlen link.