Minden esély megvan arra, hogy IT-központtá váljon Magyarország

„Minden esély megvan arra, hogy it-központtá váljon Magyarország – véli Németh Zoltán, a Telenor Magyarország humánerőforrás vezérigazgató-helyettese. Ehhez azonban a legmodernebb it-tudással rendelkező szakemberek kellenek az egyetemekről. Akár több tízezren is évente.

– Milyen fontos változások történtek a munkaerőpiacon az elmúlt években?
– A nagy fordulópontot a válság hozta el. A növekvő árbevétel érdekében a cégek különféle kezdeményezésekkel próbálták a negatív hatásokat ellensúlyozni, ilyen volt például az új üzletágak felfedezése. Bár a válságot lassan magunk mögött hagyjuk, a trend és a versenyhelyzet megmaradt, azaz továbbra is kulcsfontosságú az innováció. Ez meglátszik a munkaerőpiacon is, amely dinamikusabbá vált, hiszen rengeteg új üzletág jött létre és szűnt meg, így sok szakember váltott munkahelyet vagy éppen kezdett el állást keresni.

Változás volt az is, hogy ahol a cégek lehetőséget láttak a növekedésre, ott hajlandóak voltak a korábbinál többet költeni a szakképzett munkaerő megszerzésére vagy megtartására. Így néhány területen még nőttek is a fizetések. Az újonnan kialakult szakmáknál – ilyen például a service design (szolgáltatástervezés) – pedig elég éles a verseny, mivel jelenleg még csak néhány szakember van a piacon.

– Ez a tendencia meddig folytatódhat?
– Iparágunkban a hagyományos telekommunikációs szaktudás nagyon magas szinten áll. Ugyanakkor ez egy érett piac, a jövőt az új területek, a digitális szolgáltatások, a perifériák értékesítése, a komplett és komplex telekommunikációs megoldások jelentik. A hagyományos, jelenleg meglévő megoldásokat mindenki egyre egyszerűbben és hatékonyabban használja majd a jövőben és az innen felszabaduló erőforrásokat az új, innovatív területekre próbálja koncentrálni. E területeken pedig új szakmák nőnek ki, ahol egyelőre még mindenki vadássza a legjobbakat.

– Elegendő-e az egyetemekről jövő utánpótlás?
– A nemzetközi tendenciák szerint lassan állandósul az it-szakemberek hiánya a nyugati világban, így például az USA-ban és Németországban. Ott ráadásul viszonylag magas a bérköltség, míg például Ázsiában jóval kevesebb pénzért érhető el és elképesztő mennyiségű a rendelkezésre álló it-szakember. A következő időszak trendje, hogy térségünkben több szolgáltató központ (ssc) jön létre, mint Ázsiában. Ez teljesen természetes folyamat, hiszen a magyar it-mérnökök tudása világszínvonalú, de kevesebbe kerülnek, mint nyugati társaik, miközben immár az ázsiainál sem sokkal drágábbak. Az európai környezet pedig sok cégnek vonzóbb, mint Ázsiába vinni a fejlesztést.

Így minden esély megvan arra, hogy it-központtá váljon Magyarország. Ez pedig akkora lehetőség, amibe már érdemes invesztálni az államnak, hiszen ha több szakemberünk lesz, akkor annyi munkát tudunk az országba csábítani, ami végső soron az egész gazdaságot is meglódíthatja. Nem szimpla mennyiségi növekedésről beszélek. Ne elégedjünk meg csak az ssc-kkel, jobb lenne, ha fejlesztőközpont is lehetnénk. Ehhez azonban a legmodernebb it-tudással rendelkező szakemberek kellenek. Akár több tízezren is évente.

– Milyennek látja a most frissen végzett egyetemistákat?
– Folyamatosan javul a helyzet, hiszen a korábbi időszakokkal szemben egyre több olyan fiatal érkezik, akik nem csak az elméleti tudást hozzák magukkal az egyetemről. De van még hova fejlődni. Jó lenne például, ha a gyakorlati tapasztalatok megszerzése nem járna együtt azzal, hogy valahol útközben elveszik az elméleti tudás – erre is van példa manapság. A magyar oktatásban nem kellene kompromisszumot kötni, hiszen hazánk legnagyobb lehetősége – a szén, az olaj és a földgáz hiányában – az emberi állományban van.

Bár teljesen egyértelműnek tűnik, mégis sokszor hangsúlyozni kell, hogy olyan szakmát válasszanak a fiatalok, amit szeretnek, amiért lelkesedni tudnak, amit nem azért csinálnak, mert az éppen jól fizet. Ha mi most felveszünk egy kollégát a legmodernebb tudással, az egy-két év múlva már könnyen lehet, hogy elavult lesz. Az it-szektorban éppen ezért muszáj életünk végéig tanulni.

Ide kapcsolódó kérdés, hogy milyen tudásra lesz szükségünk öt év múlva. Ezt ma még senki sem tudja megmondani, hiszen öt évvel ezelőtt mi is teljesen más típusú munkaerőt vettünk fel. Néhány év múlva pedig valószínűleg olyan szakterületekre keresünk majd dolgozókat, amelyek ma még nem is léteznek.

– Az elvándorlás okoz problémát?
– Nem látjuk ezt gondnak, a kihívásaink ugyanis nem mennyiségiek, hanem minőségiek. Évről évre nő a szükséges kompetencia minősége és ez várhatóan a közeljövőben is így lesz. Optimistán úgy véljük, hogy itthon megtaláljuk ezt a tudást, amellett, hogy biztosan lesznek olyanok, akik továbbra is a külföldet választják.

– Mivel lehet az ilyen munkaerőt hazacsábítani?
– A legjobb szakemberekre manapság már teljes mértékben igaz, hogy nem a pénz az első számú szempont. Persze van egy bérelvárásuk, de számukra már fontosabb, hogy hol találnak olyan környezetet, ahol kreatívan tudnak dolgozni, ahol megkapják a szükséges szabadságot, hogy valódi értéket tudjanak teremteni.

Manapság ráadásul úgy is tud bárki külföldi munkatapasztalatot szerezni, hogy nem csomagol össze és nem költözik el a világ másik végére. A törökbálinti székházunkban is jó néhány olyan kolléga dolgozik, aki a globális Telenor egy más országába, nemzetközi projektcsapatnak dolgozik. A mobilkommunikáció segítségével bárhonnan elvégezhető a munka, elég párszor kiutazni egyeztetésekre, megbeszélésekre, de nem kell feltétlenül elköltözni.

– Vannak-e olyan pozíciók, amit nehéz magyarokkal betölteni, így inkább külföldieket keresnek?
– Szerencsére nem tudnék kiemelni olyan pozíciót, ahol nekünk ez gondot okozott volna. Ugyanakkor szoktunk külföldi szakembereket hívni, de a cégnél ez inkább a nemzetközi tudáscsere, együttműködés természetes része.

A skandináv telekommunikációs piac például érettebb, fejlettebb a magyarnál, így ha onnan hívunk kollégákat, akkor be tudják mutatni hogyan működik az a piac, ami nálunk várhatóan csak egy-két év múlva jön el. Ezt azonban nem a kényszer szüli, hanem előnyünk származik belőle. Jelenleg több magyar kolléga dolgozik külföldi leányvállalatnál vagy a cég központjában, mint ahány kollégát mi fogadunk a többi országból.”

Forrás:
Ez lehet Magyarország nagy esélye; Dzindzisz Sztefan; Napi.hu; 2015. június 13.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, távközlés
Kiemelt szavak: , , , , , .
Közvetlen link.