Skip to main content
gazdaságközigazgatás: magyarközigazgatási informatika

Az uniós forrásokkal a 2020 utáni növekedés alapjait kell megteremteni

Szerző: 2015. június 21.június 10th, 2017No Comments

„Az uniós források felhasználásával a 2020 utáni fejlesztési időszak növekedési alapjait kell megteremteni – hangsúlyozta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerdán a Napi Gazdaság konferenciáján, Budapesten.

Hozzátette: 2020 után várhatóan csökken az uniós fejlesztési forrás, ezért a jelenlegi lehetőségekkel úgy kell élni, hogy az Európai Unió felzárkóztatási támogatása nélkül is legyen gazdasági növekedési potenciál Magyarországon.

Csepreghy Nándor felidézte, hogy Magyarország a 2014-2020-as időszakban rendelkezésre álló, 12 ezermilliárd forint uniós fejlesztési forrás 60 százalékát gazdaságfejlesztésre, 40 százalékát közcélú beruházásra használja.

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) a tervek szerint az idén júliusban újabb jelentős pályázati kiírások jelennek meg – mondta Karsai Tamás, Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára. Felidézte, hogy a GINOP-ban meghaladja a 2 ezermilliárd forintot a vissza nem térítendő támogatások kerete, és további 729 milliárd forint visszatérítendő támogatást nyújtó pénzügyi eszközök állnak rendelkezésre 2014-2020 között.

Tájékoztatása szerint 2015-ben a vissza nem térítendő gazdaságfejlesztési uniós forrásokból a tervezetthez képest előbbre hozzák a vállalati kutatás-fejlesztésre vonatkozó kiírást, és júliusban megjelennek majd újabb területekre is, köztük az iparjogra, épületenergetikára vonatkozó felhívások is. Ugyanakkor szerinte a visszatérítendő támogatást tartalmazó pénzügyi eszközöknél idén a közvetítő cégek kiválasztása zárulhat le, és jövő évtől indulhat meg ezen támogatások kihelyezése.

Karsai Tamás arról is beszélt, hogy az idén a GINOP-ban a kkv-k számára kapacitás bővítésére 65 milliárd forint, illetve 10 milliárd keretre írtak ki pályázatot, korábban már megjelent a felhívás a kkv-k külpiacra jutását segítő 150 millió forint keretre.

A Miniszterelnökség helyettes államtitkára kiemelte, hogy a 2014-2020-as időszak fejlesztési forrásainak felhasználásakor fontos szempont a munkahelyteremtés, illetve a gazdaságfejlesztés, ugyanakkor a két tényezőt a korábbi pályázati rendszerekkel ellentétben most külön célszerű kezelni.

Ennek alátámasztására példaként említette a helyettes államtitkár, hogy a munkahely-teremtési szempontot a mezőgazdaságban, illetve a turizmusban célszerű szem előtt tartani a kkv-k támogatásakor, mert itt rendelkezésre áll a szabad munkaerő-kapacitás, ugyanakkor vannak olyan területek – ilyen a gépipar egy része, az informatika, a gyógyszergyártás és az innovációs rendszer – ahol inkább a gazdasági növekedésben betöltött szerep a szempont.

Csepreghy Nándor felhívta a figyelmet arra, hogy a mostani fejlesztési időszakban az innovációra 750 milliárd forint, háromszor annyi forrás áll rendelkezésre, mint 2007 és 2013 között. A megnövekedett innovációs források felhasználásával a magyar gazdaság modernebb, versenyképesebb lehet versenytársainál – jelentette ki.

Kitért arra is, hogy az államot is versenyképessé kell tenni a jogszabályi környezet alakításával, például az e-ügyintézés bevezetésében a fejlesztéspolitikai intézményrendszer élen jár, illetve az idén az őszi-téli időszakban életbe lépő új közbeszerzési törvény az uniós versenyjogi szabályokat is betartva – más uniós tagállamokban hasonlóan – segíti a hazai vállalkozásokat az uniós források felhasználásában.

Krisán László, a Kavosz Zrt. vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy felmérésük szerint 2015 első negyedévében az üzleti bizalom szintje növekvő tendenciát mutat, a kkv-k 80 százaléka tervez fejlesztést, és a kkv-k 24 százaléka 5 millió forint, 40 százaléka 5 millió és 20 millió forint, 17 százaléka 20 millió és 50 millió forint közötti támogatást kérne fejlesztéséhez.

A Kavosz vezérigazgatója is azt hangsúlyozta, hogy az uniós források felhasználását értékteremtésre, termelés fejlesztésre kell felhasználni, hogy 2020 után is maradjon fejlődési lehetőség. Felhívta a figyelmet a korábban népszerű kombinált mikrohitel szükségességére, amely egyaránt tartalmazott vissza nem térítendő támogatást és kedvező kamatozású hitelt.”

Forrás:
Az uniós forrásokkal a 2020 utáni növekedés alapjait kell megteremteni; Miniszterelnökség; 2015. június 17.