GINOP: több, mint 900 milliárdra lehet idén majd pályázni

„A kormány e heti ülésén 830 milliárd forintról 900 milliárd forint fölé emeli a GINOP pályázatok idei kiírható mennyiségét – jelentette be az Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára a kormányzati EU-pályázati road-show debreceni állomásán.

Az államtitkár elmondta: A legnagyobb programtételnek számító, 2700 milliárd forintos keretösszegével a „jogelőd” GOP forrásainak közel háromszorosából gazdálkodó Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 2015-ös fejlesztési keretét e heti ülésén 830 milliárd forintról 900 milliárd forint fölé növeli a kormány. Ezzel párhuzamosan javaslatokat tesznek bizonyos pályázatok összevonására, egyszerűsítésére.

Rákossy Balázs a korábbi időszak pályázataival kapcsolatban hangsúlyozta, idén 2200 milliárd forintot fizet majd ki a kormányzat a 2007-13-as pályázatokra. Januárban a KPMG által auditált számok szerint a pályázati pénzek 87 százaléka már lekötésre került, és júniusra ennél is számottevően előrébb tartunk.

Amikor 2012-ben elindult a gondolkodás a következő időszak pályázatairól a kormány elfogadta a piaci képviseletek azon vélekedését, hogy több pénzt kell allokálni a gazdaságfejlesztésre, hiszen csak a beinduló vállalkozások lesznek képesek újratermelni azokat a gazdaságfejlesztési forrásokat, amelyek kiegészíthetik, vagy – ha a legpesszimistább forgatókönyvet, a kohéziós pénzek teljes megszűnését vesszük – akár pótolhatják is az uniós pénzeket.

Ennek értelmében a 2020-ig rendelkezésre álló 32 milliárd eurót, 12 ezer milliárd forintot a korábbi gyakorlattal ellentétben – ahol a pénzek 82 százaléka felől kormánydöntés született – most 60 százalékban gazdaságfejlesztési célokra fordítják majd.

A kormány olyan pályázatokat támogat, amely munkaerő-bővítést, illetve (hazai és nemzetközi) piacra jutást támogatnak. A korábbi pályázati rendszerben kvázi a szociális ellátórendszer része volt a pályázati kör, hiszen számos esetben a cégek életbentartását segítették az uniós pénzek, ám a lélegeztetőgépek működtetése hosszú távon nem hoz növekedést. Ugyancsak az érdemi változást jelent majd, hogy az időszak alatt egyre nagyobb arányban kerülnek majd kiírásra visszatérítendő forrásokra támaszkodó pályázatokat. Rákossy Balázs szerint ebben a kérdésben komoly vitát folytattak Brüsszellel, hiszen – érveltek a hazai szakemberek Brüsszelben – a magyar gazdaság fejlettségi szintje még megköveteli a vissza nem térítendő támogatások prioritását. A végső megállapodás szerint az uniós pénzek többsége így vissza nem térítendő támogatásként kerülhet meghirdetésre.

Rákossy Balázs szólt arról is, hogy az EU-források felhasználásának kiszámíthatósága érdekében a támogatásoknál bevezették az éves fejlesztési keretet. A jelenlegi költségvetési időszakban a korábbi 15 helyett tíz operatív program áll Magyarországon rendelkezésre – fűzte hozzá.

Kiemelte a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programot (GINOP), amelyben 2717 milliárd forintra pályázhatnak a hazai vállalkozások. A szaktárca még a héten kezdeményezi a kormánynál, hogy a GINOP idei éves keretét 830 milliárdról több mint 900 milliárd forintra növelje – közölte az államtitkár. Ismertetése szerint a Területfejlesztési Operatív Programban (TOP) 1231 milliárd, a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programban (VEKOP) további 285 milliárd forint pályázati forrás áll rendelkezésre. A mikro-, kis- és középvállalkozások a termelési kapacitásuk bővítésére 65 milliárd forint forrásra pályázhatnak az idén – közölte az államtitkár.

Szűcs Tamás a Sikeres Uniós Pályázatokat Előkészítő Rendezvénysorozat (SUPER) konferenciáján kiemelte: Magyarország az európai strukturális és kohéziós alapokból 25 milliárd euró támogatást kap, ami a régióban elérhető források 11 százaléka. Más forrásokkal – mezőgazdasági közvetlen kifizetések, menekültügy támogatása – együtt összesen 32 milliárd eurót – 12 ezer milliárd forintot – használhat fel 2020-ig az ország – tette hozzá.

A képviseletvezető Magyarország és az Európai Unió közös kihívásának nevezte, hogy a második világháború utáni Marshall-terv összegét jóval meghaladó támogatást hatékonyan használják fel. Szűcs Tamás szerint az Európai Bizottság fontosnak tartja a konzultációt, a partnerekkel való párbeszédet a támogatások felhasználásáról, s ebbe jól illeszkedik a magyar kormány által kezdeményezett SUPER rendezvénysorozat.

A nagykövet a fő kérdésnek azt nevezte, mit sikerül elérni a támogatásokkal egy-egy projekten keresztül. Az a cél, hogy a fejlesztés fenntartható legyen, hosszú távon beilleszkedjen a gazdaságfejlesztésbe, hozzájáruljon a versenyképesség növeléséhez és a munkahelyteremtéshez – tette hozzá.”

Forrás:
Több, mint 900 milliárdra lehet idén majd pályázni; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2015. június 23.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, közigazgatás:magyar
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.