„Az IBM néhány évvel ezelőtt kért fel egy hazai akadémiai kutatóintézetet, hogy vizsgálják meg néhány nagyobb város „élhetőségét”, az IBM által kidolgozott Smarter City Assessment (okos város értékelés) szempontsor szerint.
A tanulmány – többek között – abban is segített a világcégnek, hogy mely városokkal kössön együttműködési megállapodást.
A tanulmány megállapításai, valamint az egyes városokkal folytatott együttgondolkodás eredményeképp számos konkrét lehetőség merült fel a hatékony városüzemeltetéstől az intelligens közlekedés-irányítási megoldásokon át a mobil technológiákon alapuló turistairányító rendszerekig.Az „élhető” városnak a következő feltételekre van szüksége ahhoz, hogy képes legyen reagálni az új kihívásokra:
- Olyan városi vezetés, amely a városlakókat helyezi a középpontba, nem pedig a szolgáltatásokat (kisebb bürokrácia, több elektronikus adat és információ, jobb kommunikáció más intézményekkel, nagyobb átláthatóság).
- „Zöldebb” és hatékonyabb közműmenedzsment. (A technológia lehetővé teszi a folyamat minden pontjának monitorozását. Különösen hasznos a vízgazdálkodás – pl. intelligens vízmérő órák segítenek a lakosságnak a pazarlási pontok feltárásában –, a hulladékgazdálkodás, illetve a középületek hatékonyabb működtetése terén stb.)
- Környezetbarát és biztonságosabb közlekedés (intelligens közlekedési rendszerek).
- Jobb közbiztonság (korábbi adatok feldolgozásán keresztül előrejelző modellek kidolgozása és felhasználása; speciális kamerák használata, melyekkel az esetleges incidensek előre jelezhetők).
- Minőségi oktatás (egyetemi számítógépes kapacitás felhő alapú megosztása más oktatási intézményekkel, dinamikusan igazodva a változó igényekhez; távoktatás és e-learning a felsőfokú és felnőttképzésben; intelligens táblák).
- Költséghatékony szociális és egészségügyi ellátórendszer (az adatok integrálása, az egy paciensre vonatkozó információk könnyebb hozzáférhetősége).
- Kényelmesebb és vonzóbb turisztikai szolgáltatások (pl. megfelelő információs és navigációs rendszerek online foglalási lehetőségekkel kombinálva).
Szeged érte el a legtöbb pontot az összesített pontrendszerben, ami elsősorban a kiemelt súlyozású „emberek” alrendszerben elért magas pontszámnak, valamint az üzleti élet és a kommunikációs rendszerek terén nyújtott teljesítménynek köszönhető. Szegedet szorosan követi Veszprém és Pécs. Veszprém jól teljesített az üzleti alrendszerben, miközben magas pontszámot ért el az „emberek” területén és a városi szolgáltatásokban is. Pécs a második legjobb helyezést érte el az „emberek” alrendszerben, a többi alrendszerben pedig átlagosan jól teljesített.
Őket követi a városok harmadik csoportja, Székesfehérvár, Győr és Debrecen. Székesfehérvár a kommunikációs és a városi szolgáltatási alrendszerben teljesített különösen jól, a többi alrendszerben viszont nem mutatott ilyen kiemelkedő teljesítményt. Győr rendkívül jól szerepelt az üzleti és a kommunikációs alrendszerben, míg a többi alrendszerben átlagos eredményt ért el. Debrecen valamennyi alrendszerben átlagosan teljesített, egyedül a kommunikációs alrendszerben ért el gyenge eredményt. A harmadik városcsoport után következik Miskolc, Tatabánya és Kőszeg.”
Forrás:
Pécs helye az élhető magyar városok között; Hamar László; Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara; 2015. június 22.
„Smart cities” tanulmány; Lados Mihály (szerk.); MTA Regionális Kutatások Központja, Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet; 2011. május (pdf)
Jól működö városok – az IBM tematikus honlapja magyar nyelven
