KSH: másfél évtizede nem volt ennyire alacsony a kormányzati szektor első negyedévi hiánya

„Másfél évtizede nem volt olyan alacsony a kormányzati szektor első negyedévi hiánya, mint idén – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból.

A január és március között mért, a GDP 2 százalékának megfelelő 160 milliárd forintos deficit közel 58 milliárddal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában mért szint. Az alacsony hiány úgy jött össze, hogy a bevételek gyorsabban növekedtek, mint a kiadások. Utoljára 2000-ben indult kisebb hiánnyal az év, akkor a GDP 1,2 százalékát érte el a deficit.

A kormányzati szektor összes bevétele most megközelítette a 3700 milliárd forintot, miközben a kiadások meghaladták a 3850 milliárdot – ilyen magas első negyedéves számokat korábban nem láthattunk. A bevételek egy év alatt 8 százalékkal, 276 milliárd forinttal növekedtek, amiben nagy szerepet játszott, hogy jól alakultak az adóbevételek. Az összes termelési és importadóból származó bevétel 57 milliárddal, 1420 milliárd forintra (4,2 százalékkal) emelkedett, amiből közel 740 milliárdot az áfa magyarázott. Az áfabevételek egy év alatt 47 milliárddal (6,8 százalékkal) bővültek, vagyis a többi termelési és importadóból összesen 10 milliárddal jött be több pénzt. Ez is azt jelzi, hogy az online kasszáknak a fehéredési hatása okozhat gyors áfabevétel-növekedést a fogyasztás felfutása mellett.

A jövedelmi és vagyonadókból összesen 527 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, 20 milliárddal (4 százalékkal) több, mint a tavalyi első negyedévben, miközben a társadalombiztosítási hozzájárulások 63 milliárdos növekedéssel elérték az 1065 milliárd forintot. Legnagyobb mértékben, 25 százalékkal az egyéb bevételek növekedtek: 542 milliárd forintról 679-re, amiben fontos szerepet játszott az EU-alapoktól kapott támogatások növekedése.

A kiadások ezzel párhuzamosan 6 százalékkal, 219 milliárd forinttal növekedtek az első negyedévben. Munkavállalói jövedelmekre 820 milliárdot fizetett ki a kormányzati szektor, 50 milliárd forinttal többet, mint egy évvel korábban. Ez összefügg a költségvetési szférában dolgozók béremelésével, ahol a közfoglalkoztatottakat figyelmen kívül hagyva nőtt a létszám (közmunkásokkal együtt viszont csökkent). A pénzbeni társadalmi juttatások és a beruházások egyaránt 25 milliárddal emelkedtek. Legnagyobb mértékben, 24 százalékkal (159 milliárddal 818-ra) az egyéb kiadások emelkedtek, egyrészt a MÁV adósságának átvállalása, másrészt az uniós támogatások kiadást érintő tételeinek növekedése következtében. A kamatkiadások viszont 22 milliárddal csökkentek, így az első negyedévben erre 318 milliárdot kellett költeni.

A bevételeknél és a kiadásoknál is nagymértékű változást okoznak az uniós pénzek, amit magyaráz, hogy sikerült felgyorsítani a források lehívását. A kormányzati fogyasztás gyakorlatilag 1500 milliárd forinton stagnált, így a kormányzat az idei első negyedévben nem tudott hozzájárulni a gazdaság növekedéséhez.

A bevételek és a kiadások alakulása alapján úgy tűnik, hogy a költségvetési hiány az idei évben is alacsony lehet – miután a bevételek gyorsabban nőnek a kiadásoknál –, így elérhetőnek látszik a kormány 2,4 százalékos deficitcélja. Ez azonban azt is jelenti, hogy a kormányzati szektor érdemben valószínűleg nem járul hozzá a növekedéshez.”

Forrás:
Nagyot nőttek az adóbevételek az első negyedévben; Világgazdaság Online; 2015. július 3.
2,0% a GDP-arányos hiány; Központi Statisztikai Hivatal; 2015. július 2.

A bejegyzés kategóriája: közigazgatás:magyar
Kiemelt szavak: , , , , , .
Közvetlen link.